egyre-másra hsz 0
1. ’〈Több(ször előforduló) dologra, alkalomra, cselekvésre stb. vonatkoztatva.〉’
1a. ’gyors egymásutánban több v. sok alkalommal, ill. időről időre’ ❖ [a kalmárfiú] el-méne azért a’ városnál való révhez, és lát ott egy terhes keresked hajót, midn a’ kalmárok a’ városbúl ide ki-jttek vólna, de ſenki ſemmit nem vet, ez az ifiú oda kerl, és egyre másra mindenekre meg-alkuſzik, ’s azon fárattságáért ezer pénz fizetéſe léve (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 370) | A kancellárhoz egyre-másra futottak be Wirkner, a nádor, a személynök jelentései (1833 Kossuth Lajos CD32) | a faluban ma is keletkeznek egyre-másra népdalok (1913 Braun Róbert 9072001, 24) | egyre-másra ismerősökbe botlottunk (1963 Csoóri Sándor 9090026, 122) | Márévár azonban Gunya leszármazottai kezén maradt, bár anyagilag egyre-másra megterhelték (2000 Füzes Miklós CD36).
1b. ’egymást követően, egyiket a másik után’ ❖ Ha valaki kollátot, vagy kerítést akart tsináltatni, azt állította, hogy építeni akar; a’ sok fát rakásra vágta, harmadából istállótskát, vagy ólatskát tsinált, a’ többit egyre másra feldarabolta (1818 Böszörményi Pál ford.–Schlez C1178, 126) | Az idén előadott idegen forditmányok között alig volt három jó, a többi rosz; hát még ha majd harmincz forditott darabot kell egyremásra látnunk a szinpadon (1856 Vasárnapi Újság CD56) | A vevői egyre-másra elpártoltak tőle, még a szomszédai is inkább máshol vásároltak húst (1985 Grendel Lajos 1060003, 314).
1c. ’térben v. szövegben sűrűn, gyakran előfordulva’ ❖ Ha megpillantom a lapok Hasábjain neved: Elolvasás nélkül tudom Avult eszméidet; Mert egyre-másra, verseid Során nem látni mást; Mint egy kopottra énekelt Üres hasonlitást (1846 Tompa Mihály CD01) | A [kukorica]tábla hosszú volt és dombos és egyre-másra új tábla követte (1930 Bohuniczky Szefi CD10) | messzire lássatok! szemünk előtt sose látott távlatok. Hidak magasodnak itten egyre-másra, mert híd a tervnek minden alkotása! (1952 Pákozdy Ferenc 9508016, 70) | A fiataloknak szóló kiadványokban egyre-másra az ő hirdetéseikre bukkanhatunk (1996 Figyelő CD2601).
1d. (rég v. nyj, átv is) ’vegyesen v. rendezetlenül (egy helyre v. egymásra)’ ❖ olly rútul van ott egyre másra halmozva hajó, malom, dereglye sat. sat. hogy ha ég egyik, ég bizonyosan mindnyája (1845 Széchenyi István CD1501) | Az öreg nagysága idegesen mozgatja az ajkát. Végül nem birja: – Na, na. Az apraját is, fiam. Mindet egyre-másra. – Mindent, mindent! – szájaskodik a gyerek. (1916 Móricz Zsigmond C3213, 90) | Nézze, mögvöszöm a krumpliját, ëgyre-másra forint ötvenivē (1957 Szegedi szótár C6400, 316).
2. (rég) ’〈vmely csoport egyedeire vonatkoztatva:〉(nagyjában) egészében, összességében’ ❖ Sípos sem akarja hinni, […] hogy minden szót egyre másra, az Analogia kaptájára lehetne ütni (1820 Beregszászi Nagy Pál¹ C1051, 58) | Az egész iskola egyre-másra, elfogadható lenne a „régi jó” költészet folytatásának, ha nyelve, tárgyai, modora valami szokatlan újítás lehét nem éreztetnék (1864 Arany János C6505, 497) | – Igazi mezei virág [a lány] – fordult a király Rostó uramhoz. – Mondhatom, öregem, hogy Szelistye nem vallott szégyent. Van-e még több ilyen odahaza? – Egyre-másra ilyen a többi is – felelte az öreg (1901 Mikszáth Kálmán CD04).
3. (kissé rég v. nyj) ’átlagosan, a hozzávetőleges középértéket számítva’ ❖ egyre másra minden emberre esztendőnként 5 mérőt [ti. gabonát] számítok (1828 Kossuth Lajos CD32) | a sárgaláz csak szórványosan mutatkozott, napjában egyre-másra 10 ember betegedvén meg (1861 Rosty Pál C3639, 14) | nincs talán egyetlen [szőlő]ültetvény is, a mely a csapást meg ne érezte volna. Megmaradt vagy elveszett – hisz egyre megy ki – 1-től 8 százalék; de közép számitással egyre másra csak is 4 százalék mondható egészséges ép maradványnak (1874 Borászati Lapok 8607002, 223) | [Dózsa György] kímélte gyalogságát, úgy hogy egy-egy menetnapra egyre-másra nem esett több 35 kilométernél (1913 Márki Sándor CD55) | volt azon kereszt harminc is holdanként és csak negyven kiló volt benne egyre-másra (1949 Veres Péter 9771012, 77).
Vö. CzF. egyremásra; ÉrtSz.; TESz. egyremásra; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.