egységes mn 15B
1. ’olyan 〈többelemű, összetett dolog, jelenség, képződmény〉, amelynek részei nem különülnek el, hanem egymással összetartozva szerves, rendezett egységet alkotnak’ ❖ [Franciaország] nagyságát ’s hatalmát egységes organisatiójának köszönheti (1842 Pesti Hírlap CD61) | A mondakörök ebben az időben már egységes egésszé épültek (1934 Hamvas Béla 9221001, 9) | A görög mítosz egységesebb, zártabb anyag[, mint a keresztény mítosz] (1964 Szobotka Tibor 9682001, 158) | Az elektronikus feldolgozás segítségével a különböző adattári részek egységes adatbázissá szerveződnek (2001 Természet Világa CD50).
2. ’egymással szoros kapcsolatban levő, közös céllal egységbe tömörült személyekből, csoportokból álló 〈szervezet, közösség, nemzet〉’ ❖ [a frankfurti parlament] János Habsburg főherceget választotta meg az egységes Németország ideiglenes kormányzójának (1848 Kossuth Lajos CD32) | Oly többség azonban, mely egyes kérdésben, különböző pártok embereiből, alkalmilag jő létre, alkothat-e egységes pártot (1875 Csengery Antal 8086007, 398) | [Fekete-Afrika Dolgozóinak Általános Szakszervezeti Szövetsége] célul tűzte, hogy megteremtik egész Afrika egységes szakszervezeti szövetségét (1959 Valóság 2056044, 124) | a közös hit, az azonos egyház, a római püspökök tekintélye, az egynyelvű liturgia összekapcsolja a különböző nyugati királyságokat, és tagjaivá teszi őket egy viszonylag egységes keresztény közösségnek (1977 Gecse Gusztáv 1057004, 108) | az együtt élő népek kisebbségi jogait nem lehet biztosítani az egységes, önmagát nemzetállamként meghatározó Szerbiában (2002 Magyar Hírlap CD09).
3. ’ellentétektől mentes, egyöntetű, egynemű, ill. összhangban levő 〈dolog, jelenség, tevékenység stb.〉’ ❖ Az ügy fölött árnyéklatokkal csakhamar kimondatott az egységes vélemény (1842 Pesti Hírlap CD61) | csak egy kicsiny csoport sejtette, hogy milyen erőt képviselhetnének, ha egységesen lépnek föl (1927 Weltner Jakab 9787003, 32) | [Hild János szabályozási és városszépítési tervei nyomán] jöttek létre a reformkori Pest páratlanul egységes és harmonikus házsorai (1998 Tények könyve CD37) | A tárgy iránt érdeklődők eddig jobbára csak külföldi szakcikkekből vagy a közel sem egységes szemléletű tankönyvekből meríthették ismereteiket (2000 Természet Világa CD50) | egységesen berendezett lakás (2002 Lakáskultúra CD39).
4. ’olyan 〈jelenség, dolog〉, amelynek nincsenek egymástól elkülönülő formái v. változatai’ ❖ Az új nemzedék […] vallása egységes: se nem katolikus, se nem protestáns, se nem zsidó: a szeretet vallása az (1872–1874 Jókai Mór CD18) | A Cantata profana […], mint a Kékszakállú is, egységes ritmusú szöveget zenésít meg, az opera ősi-nyolcasával szemben az epikus-hatost (1936 Keszi Imre CD10) | [a XII. kerületi városatyák] egységes parkolási rendszert kívánnak bevezetni, összefogva a többi budai kerülettel és a fővárossal (1999 Magyar Hírlap CD09).
4a. ’olyan (hatóságilag) megszabott 〈ár v. díj(tétel)〉, amelynek nincsenek eltérő fokozatai, változatai’ ❖ a világposta-egylet az egész világon egységes díjakat állapít meg (1883 Budapesti Szemle C7584, 178) | [a] helybeli mészárszékben a levágott marha husát egységes áron mérik ki, egyhatvanba kerül a mócsingos, porcos, csontos pörköltnek való, de meg a vesepecsenye is (1937 Nagy Lajos 9472004, 48) | egységes autópályadíj (1991 Terplán Zénó CD30) | [a tervezett változások szerint] a gyógyszereknek nem állapítanának meg egységes árat. Ez […] azzal jár, hogy a nagykereskedők patikánként más-más áron adják majd a medicinákat (2000 Népszabadság szept. 22. C5833, 5).
4b. (kissé rég, Isk) ’〈olyan középiskola-típus jelzőjeként, amely egy intézménybe vonva nyújtja a reál és a klasszikus, humán képzést〉’ ❖ [kérdés, hogy] milyen legyen az egységes középiskola. Gimnázium klasszikus nyelvvel, vagy reáliskola latin-francia nyelvvel (1883 Budapesti Hírlap márc. 6. C4730, 2) | Egységes középiskola, oly középiskola, mely a mai gimnázium és reáliskola céljait egyesíti s együttesen ugyanazon pályákra képesít, melyekre a két középiskola külön-külön (1893 PallasLex. CD02) | Az egységes középiskola ellen azt az érvet hozzák fel, hogy elviselhetetlen terhet ró a tanuló vállára (1924 Pesti Hírlap márc. 27. C5672, 3) | a reform 1924-ben a középiskolát három nagy csoportra osztotta: humán gimnázium, reálgimnázium és reáliskola. Az 1934. évi XI. törvénycikk alapján aztán létrejöttek az […] egységes gimnáziumok (1993 Országgyűlési Napló CD62).
4c. (ritk, Csill) • egységes idő ’zónaidő’ ❖ az Oppoltzer ajánlotta greenwichi egységes idő bevezetése leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött (1897 PallasLex. CD02) | Középeurópai idő, az az egyezményes egységes idő, amely után való időszámítás Közép-Európa államaiban érvényes (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 209) | A Nap a különböző földrajzi hosszúságú helyeken más-más időpontokban delel, ezért szükséges volt egy egységes idő bevezetése. Erre a célra – önkényesen – a Nap greenwichi (Anglia) delelésének időpontját választották alapul, azaz a Greenwichben érvényes helyi időt nevezték el világidőnek (1987 Tények könyve CD37).
5. ’olyan 〈dolog v. tárgy〉, amelyből (adott időszakban) jellemzően csak egyetlen típus(ú) van (használatban)’ ❖ A honvédek egységes magyar egyenruhájáról (1848 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Egységes vevőkészülékekkel hallgathatjuk nemsokára Budapestet (1945 Szabad Nép márc. 28. C4869, 3) | 1940. január 1-től már egységes kenyérliszt őrlését írták elő. Ez a búza esetében 75–77%-os, rozsnál 70–75%-os őrlési arányt jelentett (1995 Csöppüs István CD58) | [a Kórélettan című könyv] vált mind a négy orvostudományi egyetemünk egységes és közös tankönyvévé (2000 Új Könyvek CD29).
Sz: egységesség.
Vö. ÉrtSz.; TESz. egy; ÉKsz.