elüt ige 5c

1. ts (tárgy n.: Sp) ’gyors és erőteljes mozdulattal úgy üt meg (vmivel) vmit vki, hogy az el- v. félremozdul(, és így eljut vhova, eltávolodik vmitől v. elhalad vhol), ill. 〈támadást〉 így kivéd’ ❖ a’ mák a tekét akarván botjával el-ütni (1788 Magyar Kurír C0313, 343) | csak én volnék azon ezermester, úgy elütni a’ gazda orrárul a’ legyet, hogy orra’ vére igen nagyon meg ne eredjen (1841 Széchenyi István 8429014, 283) | a vágást ügyesen elüté s egy másik vágást intéze a tábornok fejének (1856 Abonyi Lajos C0503, 158) | Hej Billy, öreg fiu, vigyázz erre a [baseball]lapdára. Jól üsd el (1911 Pásztor Árpád 9519010, 162) | nem üthetem el egy színházikó gazdájának a kezét se, mikor a vállamra viszi (1935 Szép Ernő 9665044, 101) | [Carlos Moya] nagyon jól ütött el mindkét oldalról, jól kezelte le Becker adogatásait (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. (Sp) ’〈labdát〉 rosszul, rossz irányba üt, ill. 〈helyzetet〉 ezzel kihagy’ ❖ 20:15 után két labdát elütött, ekkor megijedt, Rozeanu egymásután csinálta a pontokat, s 21:20-ra már ő vezetett (1954 Népsport ápr. 9. C8025, 2) | A mieink ebben a játékrészben [ti. a röplabdamérkőzésen] sok labdát elütöttek, a védekezésben is sorozatosan követtek el hibákat (1967 Népsport jún. 4. C6823, 2) | a magyar lánynak esélye volt a visszavágásra, de kihagyta a lehetőséget. A döntő játszmában 20:19-es mérkőzéslabdánál ziccert ütött el a magyar, majd 20:21-nél elszerválta magát (2000 Magyar Hírlap CD09) | – Mikor ment el a meccs? [...] A második szettben, amikor 14:13-nál elütöttem egy labdát (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈adatot, írásjegyet〉 ujjával melléütve hibásan ír, rögzít’ ❖ A már papíron lévő, de elütött, elrontott betűkre is van gyógyír, a li-off vagy cover-up rendszerű javítószalagok (1992 Népszabadság okt. 6. C7842, 15) | [a gyógyszertárakban] gyakorta elütik a darabszámot (1998 Magyar Hírlap CD09) | [banknál] a márka/euró árfolyam egyik tizedesjegyét elütötték, amikor ezt az alapadatot bevitték a német alapossággal jó előre százszor is leellenőrzött számítástechnikai rendszerbe (1999 Figyelő CD2601) | biztos kimaradt egy karakter vagy elütöttek valamit a billentyűzeten (2007 Biró János C7197, 425).

1c. (rég) ’〈botbüntetést〉 ütve végrehajt vkin’ ❖ amaz ſzegény [ti. aki hat botütést kap] kéri hogy edgy más után hamar üe-el rajta (1786 Magyar Hírmondó C0274, 199) | Elhatározzák e’ Nagyságok, midőn botokat ítélnek a’ rabnak, hogy millyen erejű hajdú, millyen vastagságú bottal üsse-el azokat rajta? (1832 Fáy András¹ C1703, 223).

1d. (kissé rég v. nyj) ’〈testrészt〉 lecsap, (gyors ütéssel) levág vki, es. vmi’ ❖ Londonbann a’ fejét el ütik Királynak (1772 Orczy Lőrinc C0794, 17) | El-ütik a’ nyakát sok török fö-agynak (1777 Kónyi János C2731, 25) | fenyegetnek, hogy a lábomat elütik, ha a mühelyből ki megyek (1848 Munkásmozgalmak C3082, 245) | a kést tisztogaták, mely Chabot fejét elüté (1865 Lauka Gusztáv 8343011, 25) | Verset írtam; ha a fejem elütnék, se tudnám mi volt benne (1934 Móra Ferenc C3203, 255) | egy csirkének ütöttük el a lábát (1973 Sütő András 2042008, 179).

1e. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy púpozottan megtöltött mérőedény tetejéről hirtelen mozdulattal lecsapja a peremén túlemelkedő részt〉’ ❖ Tsapott (hiános, el-ütött) mérték (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 239) | a’ mértéket nem ütik el, hanem tetézve mernek (1794 Parnasszusi időtöltés C0125, 18) | Üsd el a’ Vékát (1794 Gyarmathi Sámuel C1947, 262).

1f. ’〈kártyajátékban: vmely lapot nagyobb lap(pal vki)〉 üt és elvisz’ ❖ A’ tronfot el-ütöm: Colorem dominantem victorem percutio. Tronfal a’ tronfot el-ütöm: Retalio. Vicem veddo (1810 Simai Kristóf C3748, 154) | én sem képzelem magam valami nagy kártyának: hanem mégis csak vagyok legalább „kilences”, s az a malőr mégis bosszant, hogy a „hetes” üt el (1870 Mikszáth Kálmán CD04) | Ott volt egy lapon a pápa képe is. A pápa elütött mindent, az volt a legnagyobb kártya (1907 Krúdy Gyula CD54) | – Ma az átlagosnál is lassabban játszunk – mondta kaján higgadtsággal Teleskei. – Hívjon, Szepi bácsi. [...] – Akkor még egy veres. – Teleskei elütötte aduval, a tökfilkóval (1969 Domahidy András 1036006, 194) | az új partiban megváltozott az adu, és elütnek egy csomó olyan lapot, amelyik az előző körben erősebb volt (2002 Népszabadság jún. 1. C7850, 3).

1g. (ritk) ’bizonyos ideig v. hosszasan üt vmit vki’ ❖ ÉrtSz.

2. ts ’Ütéssel jelez vmit.’

2a. ’〈időpontot〉 harangozással, harang kongatásával jelez, ill. 〈harangszót〉 időpont jelzéseként bizonyos időn keresztül kongatva megszólaltat vki’ ❖ Ahogy ideértem a templom elé, ott vettem csak észre, hogy elütötték már a delet (1914 Földi Mihály CD10) | mire elütik a déli harangszót, már regénye egynegyedével kész (1928 Szini Gyula CD10) | Késő volt már. Rég elütötték a tízet (1956 Sánta Ferenc 9585004, 41) | Várunk. Elütik a delet majd. És akkor hozzáláthatunk (2002 Magyar Hírlap CD09).

2b. (alany n. is) ’〈óra, harang időpontot〉(többszöri) ütéssel, ill. kongással jelez’ ❖ már nékik elütötte az óra, a’ mit ütni akart (1787 Magyar Kurír C0312, 70) | Végre valahára midőn már az esti nyolczat is elütötte, a hajdan fejedelmi város alá értünk (1866 Rónay Jácint 8396009, 163) | Az új [torony]óra napközben minden negyed- és egész órát elüt (1995 Magyar Hírlap CD09) | a csepeli Szentlélek Templom harangja a delet elütötte (2001 Magyar Hírlap CD09).

2c. (rég) ’〈árverésen: vagyontárgyat〉 kalapácsütéssel jelezve ítél vkinek, v. 〈vételt〉 így szentesít vki, ill. 〈árverező vagyon(rész)t〉 árverésen értékesít’ ❖ jószágunk dobra kerül, és jó szerencse lesz, ha negyedrésznél többet el nem vesztünk. Kétnegyedrészt elvisznek a hitelezők, egy negyedrészt elüt az árverelő dobos (1862 Vas Gereben C4383, 265) | Az árverező biró elütötte Timárra a vételt, s átadta neki az egész hajóterhet mint tulajdonát (1872 Jókai Mór C2284, 132) | Ebben az országban heverő tőkepénz nincs. A kótyavetyén pedig készpénzzel kell fizetni: ötödrész árban ütik el a kalapácscsal a legszebb birtokot (1881 Jókai Mór C2302, 256).

2d. (rég) ’〈alkut〉 a másik fél kezébe csapva szentesít, megerősít vki’ ❖ „Kész az alku!” mondja apám, elütve az alkut (1859 Vas Gereben C4361, 97) | Adás-vevés alkalmával, különösen használja a nép „no üsse el” e kifejezést; mely „kézbecsapás” után az alkú már befejezettnek tekintetik (1859 Balogh Alajos C0756, 44) | – Hogy ez a gyufatartó? – Öt forint. – Sajnálom, nem adhatok érte többet 20-nál. [...] Utolsó szóm... üssük el a 30-ban! (1876 Ágai Adolf C0547, 317).

3. ts ’〈gyorsan haladó élőlény v. jármű(vel), közlekedési eszköz(zel vki)〉 lendülettel nekiütközve megüt és feldönt, ill. így összetör, összezúz vmit, megsebesít v. megöl vkit, vmit’ ❖ hagyj békét nékik [ti. a lovaknak] kis kutya, ládd e’ vadak. Mérgekben téged majd gyors lábokkal el ütnek (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 206) | Amint ment volna ki a városból, a vasuti átjárónál elütötte a kocsiját a mozdony, Kabóknak kitört a lába s ezreket fizetett a vasut a láb helyébe (1898 Tömörkény István 8493015, 23) | [a komondort] délután ütötte el az ebesi makadámúton Delmát, a nemzetközi autóversenyző (1971 Mészöly Miklós 9439003, 740) | Görkorcsolyázni mindjárt tudtam, különösen ott, ahol lejtett a járda. [...] Biztosan rájövök arra is, hogy hogyan kell megállni, ha nem ütöm el a két kukát (1980 Janikovszky Éva 1071001, 29) | [A Los Angeles-i Valley College-ban] ezentúl kerekesszékekkel tilos az óránkénti tíz kilométernél gyorsabban száguldozni. Minap ugyanis az egyik diák csaknem elütött egy gyalogos nőt (2002 Magyar Hírlap CD09).

3a. (rég) ’〈állat prédát〉 arra lecsapva elkap, elfog’ ❖ nyársra Fel-vontt nyúlat ama’ [ti. a vadászatra alkalmatlan kutya] jól tud forgatni kerékben, Mellyet más el-ütött a’ tágas réti laposban (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021008, 104) | A sas az ölyüt, az ölyü a vércsét elüti (1804 Bessenyei György¹ C1097, 262) | Elüti, schlagen, martalékát a ragadozó madár, vagy egyik a másikát a légben (1860 Bérczy Károly C1039, 27).

3b. ’〈elhajított, kilőtt, meglökött tárgy v. azzal, es. vmely testrészével vki〉 eltalál, ill. így feldönt(ve) v. lábáról ledönt(ve megsebesít v. megöl) vkit, vmit’ ❖ mitsoda nagy gyorſaſággal ’s egyeneſséggel tudták a’ parittyások a’ leg-kissebb dolgokat is el-ütni (1791 Péczeli József ford.–Maisonnet C5363, 78) | Kit a’ gyorsan futó tengely, és sebessen körle Forgó kerék el-üt, ’s hanyatt a fldre le terle (1830 e. Kováts József¹ ford.–Vergilius C2780, 152) | Hamar egy „tízágút” az ebek fölvertek, Kit maga a császár legközelébb kerget, El is üti szépen, hajítva gerellyel (1879 Arany János 8014004, 202) | annyit hajtanak a magyar csangó emberre, mint a gombára, mikor beléakad az utas (útonjáró) a lábával és elütné félre az útból (1905 Rubinyi Mózes C5963, 419) | A férfiú meglóbálta a baba mellett a golyót és szinte fütyülve várta visszafelé. Mert úgy volt számos, ha visszafelé jövet üti el a babát (1932 Szabó Pál² CD10) | attól tartottam hogy egy véletlenül elszabadult hordó el­ütheti a játékos bárányomat (1987 Népszabadság ápr. 18. C7837, [17]).

3c. (kissé rég, Ját) ’〈sakkfigura az ellenfél figuráját〉 kiüti, kizárja a játékból azzal, hogy a helyére lép, ill. 〈játékos az ellenfél figuráját〉 így eltávolítja’ ❖ ha én most a Futárt elütöm, három huzásra mat vagyok (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Ha a bástya a vezért elüti, 2. Hg7–h5† és 3. g2–g4 matt következik (1899 Pesti Hírlap jún. 3. C5647, 17) | Remis (franc., e.: römi), a sakkjátékban az a helyzet, amikor a játék eldöntetlen marad, egyik sem ütheti el a királyt (1929 TolnaiÚjLex. C5732, 27).

3d. (rég v. nyj) ’〈testrészt〉 haladás közben (nekimenve) megüt (vmiben)’ ❖ A’ pápai temetőben Elütöttem lábom’ kőben (1845 Dalfüzérke C2577, 18) | Sohasem volt szabad mezítláb járni, mint a többi fiúnak Hegyfalucskán, mert az ember mindjárt elüti a lábát, és az ujjáról leesik a köröm (1913 Barta Lajos CD10).

3e. (/ritk) ’〈vmit mint célt〉 eltalál v. elér vki, ill. 〈vmely nagyságot, mennyiséget, mértéket〉 megüt vmi’ ❖ hogy tzélunk annál hamarább el-üttessen (1792 Döme Károly ford. C1455, 40) | Nehez: az agg rókát törbe ejteni [ ...]; a’ mindenbl fel-óldott arany szabadſág mellett meny-orſzágot el-ütni, meg-nyerni (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 315) | ha gyermek-korok’ ki-teltekor (pubertatio tempore) fel-tett szándékjokat meg-újjítják, és abban állhatatosan meg-maradnak, el-üti a’ mértéket elbbeni kötések (1804 Georch Illés C1872, 85) | Hát itt volt Istvánnak két pászta szölleje, ami átfogva szemmel, széltibe-hosszába, elütötte az egy kis holdat. Kvadrátra (1936 Budapesti Hírlap szept. 30. C4724, 10) | [a férfikórusban] a legfiatalabb is negyvenéves, az idősebbek pedig már elütötték a nyolcvanat (1999 Népszabadság jan. 16. C6989, 34).

3f. (hat ragozású igealak tárgy n.) (nyj) ’megjárja v. megteszi vmi’ ❖ Nem valami finom ugyan, de elüti (1904 Magyar Nyelvőr C5962, 421) | elüti: megjárja (nekem elüti így) (1906 Magyar Nyelvőr C5964, 436) | A háborúban ez is elüti! Megjárja, így is jó (1925 Magyar Nyelvőr C5982, 95).

4. ts (rég) ’〈ellenséges haderőt〉 erőteljes csapással eltávolít (vhonnan), ill. 〈támadást〉 így elhárít’ ❖ kiket ütközet által Sem fene Tidides, [...] sem ezer gállyák nem tudtak el-ütni! (1808 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0830, 63) | Az ellen bérohanását Maguktól elütik (1848 Repiczky János ford. C3614, 12) | Több helyen ostromoltak a magyarok, de jól irányzott tűznek lévén kitéve, veszteséggel üttettek el (1858 e. Mészáros Lázár C3096, 124) | az innenső partról működő tüzérségünkkel és puskatüzelésünkkel az ellenséget az átkelési ponttól elüthetjük (1893 PallasLex. CD02).

4a. (rég) ’〈tevékenységtől, szándéktól stb.〉 határozottan v. akarata ellenére más felé irányítva eltérít, ill. 〈állapotból, érzésből〉 kizökkent vkit vki’ ❖ [a makacs gyermek,] ha kedvétül el ütik, sir, toborzékol (1804 Bessenyei György¹ 7044046, 452) | ennyi romlatlanság egy pillanatra elüté a grófot fölvett szerepétől (1857 Kempelen Riza C0685, 76) | Ezzel a rendelettel a bécsi mészárosok tehát elüttettek önző szándékaiktól (1892 Budapesti Hírlap febr. 6. C4739, 11).

4b. ’〈annak kif-ére, hogy lehetőségtől, állástól stb. annak elnyerése, megkapása előtt (orv módon) megfoszt vkit, ill. ilyen módon megszerez v. megkaparint vki elől v. vkitől vmit, vkit vki〉’ ❖ a Henter Ádám úr fia, Antal elmátkásította a gr. Nemes János úr leányát, [...] gr. Lázár Jankó, egynéhány ezer forintnak elköltése után, kezéről elütötte volna (1779 Rettegi György 7282005, 406) | a’ status költségein építendő bécs-triesti vasutvonal, honunk teljes elkerülésével, Stájerhonon keresztül vitetni szándékoltatik, ’s igy hazánk azon jótékonyságtól is elüttetik, melly a’ dunántuli megyékből Fiuméba vezetendő vonalnak ahozi csatlása által sajátunk lehetendett (1842 Pesti Hírlap CD61) | Társaimat a harmadik évben sorban elütöttem a pályadíjaktól (1896 Benedek Elek C0932, 83) | [a nagygazdák a dűlőt] földosztáskor maguknak szerették volna megkaparintani, de elütöttük az orruk elől (1947 Szabad Föld aug. 10. C1537, [4]) | már korábban is előfordult egyszer a nemzetközi kupasorozatban, hogy éppen az egyik magyar élcsapat ütötte el a másikat a csoportgyőzelemtől (2002 Magyar Hírlap CD09).

4c. ’〈kérdést, gyanút stb.〉(kitérő módon) elhárít (vmivel), ill. hamarjában, rövid úton megold, elintéz vmit’ ❖ Az ifiu valojában felelt nékie; az Aszszony tréfával ütette el (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel C0805, 39) | ha pénzbonyodalmakat párviadallal lehetne elütni, akkor minden ügyvivőség pontos könyvvezető s becsületes, hű pénztárnok helyett tartana egy vasgyurót, ki minden embert összeapritana vagy főbe durrantana (1857 Vasárnapi Újság CD56) | nyáron át el lehet ütni a vacsorát szilvával dinnyével, ciberével, zsendicével; most már legalább is kávét, gomolyát kell adni megint estére a családnak (1933 Szép Ernő CD10) | ha történetesen partnerünk szavaival vagy viselkedésével kapcsolatban kétely merül fel bennünk, [...] azzal ütjük el gyanúnkat, hogy „de hisz miért mondaná, ha nem lenne igaz” (1978 Hankiss Ágnes 1063003, 100) | – Miért tetted? – Á, ciki! Megpróbálja elütni a kérdést (1995 Magyar Hírlap CD09).

4d. ’〈éhséget, szomjúságot〉 elver, átmeneti időre, gyorsan elmulaszt vmi(vel vki)’ ❖ Kortyokat a’ Balaton nem tudná kétszer elütni! (1799 Virág Benedek C4501, 151) | Elütvén Szomjúságát a’ fenevad sok viz-beivással (1851 Egyed Antal ford.–Ovidius C1552, 99) | Az estéről maradt kis héjas kenyeret beleaprítottuk [a kávéba] és elütöttük vele az éhünket (1938 Veres Péter CD10) | [a szegedi bolhapiac látogatói] választhatnak: magyaros sült kolbásszal ütik el az éhségüket, vagy éppenséggel a kínai, a szerb, a román, netán a vietnami konyha ínyencségei közül választanak (2000 Magyar Hírlap CD09).

4e. ’〈vmely hangulatot, érzést〉 megszüntet, eloszlat vki’ ❖ A szégyenteljes állapotból már nem lehet kimászni. El kell ütni valahogy a feszes hangulatot (1932 Kodolányi János CD10) | [Timár György] Bilkei Gorzó János padtársával együtt elütve az iskolai órák unalmát azon versenyeztek, ki tud jobb, nevetésre, harsány derültségre alkalmat adó beköpést mondani (2000 Új Könyvek CD29) | férjem viccel próbálta elütni rosszkedvünket (2002 Népszabadság jan. 31. C7850, 26).

5. ts (rég) ’〈pénzt〉 meggondolatlanul elkölt, elver’ ❖ meglehetős vagyonkám volt, mit azonban jó barátaimmal együtt szerencsésen el is ütöttem (1859 Balogh Tihamér C0770, 73) | A ministerium 2000 pengő forint salláriumot rendelt a számára. Üssük el; dupla vagy semmi (1899 Kemechey Jenő C2586, 5).

5a. ’〈idő(tartamo)t〉 unaloműzésül v. haszontalanul eltölt (vmivel)’ ❖ járassunk néhány ujságot, aztán majd könnyebben elütjük az idő hosszát (1844 Vas Gereben C4380, 429) | Kik messze voltak, most mind összejönnek A percet édes szóval ütni el (1905 Kosztolányi Dezső 9359468, 106) | [a művelődési házban zenélő fiúk] mintha iskolába is csak azért jártak volna, hogy valamiképp elüssék délelőttjeiket (1961 Népszabadság aug. 30. C4813, 9) | [Jocó nagybátyja] afféle képtelenségekkel üti el az időt, mint ez a békales (2008 Grecsó Krisztián 3123001, 15).

6. ts (/nyj) ’〈annak kif-ére, hogy betegség, kóros állapot hirtelen eláraszt vmit, elönt vkit, ill. betegség tünete kitör, hirtelen megjelenik vkin〉’ ❖ eggy gyermeket tíz hónapos korában ki ütött a’ nyavalya azért, hogy eggy réſzeg ember eggy puskát ſütött-el álmában a’ füle mellett. Azután három eſztends koráig majd minden nap el-ütötte a’ nyavalya (1790 Mindenes Gyűjtemény 7457039, 95) | Bora szinte van – ha – szőlejét a’ fagy meg nem vette, vagy a’ ragya el-nem-ütötte (1844 Camera obscura C1218, 18) | viódik magában sokáig; Majd elüti a hő, majd megintlen fázik (1883 Vajda János C4645, 47) | egy ablakkarikát kitört a múlt héten a tyúk. A nehésség üsse el a bolongyát, mikor mögtojt, igenyösen neki az ablaknak: kipattant (1925 Népélet C6936, 69) | nyavalya törjön ki, a nehézségös nyavalya törje ki, nyavalyakórság üsse el (1981 NéprajziLex. CD47).

7. ts elüti magát (rég) ’elszellenti magát’ ❖ látván a’ Gubáncosok; hogy rosz-íz falatokat adtam, borsos-is lönne a’ lév, melyet hörpenteniök köllene: ijettökben el-ütötték magokat (1786 Dugonics András 8116003, 288) | Ki ki el-is ütheti Spannyol Országban magát, ’s az annyiba tartatik, mint nálunk a’ köhéntés (1804 Molnár János C0310, 53) | Ijedttében el ütötte magát (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1476, 140).

8. tn ’jellegében, sajátosságaiban v. vmilyen tekintetben (attól eltávolodva v. ahhoz nem igazodva) eltér vkitől, vmitől vki, vmi, ill. 〈több dolog, személy (egymástól)〉 erőteljesen, szembeötlően különbözik’ ❖ az illyenekben el-üt az életünk Szentséges Valláſunktól (1777 Molnár János C3195, 58) | a’ szónak külömböző értelmei eggy mástól olly annyira el-ütnek, hogy azáltal a’ szónak minteggy egész természete megváltozik (1817 Teleki József² C4108, 36) | A csillagoktól függ lelkűletünk, Különben egy szülőknek gyermeki Egymástól így nem üthetnének el (1854 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare CD11) | [Jókai] nem tudott elég erős felekezeti ember lenni. Nagyon elütött e tekintetben szüleitől és családja tagjaitól (1906 Mikszáth Kálmán C3138, 89) | Az idesorolt családok külsejükre nagyon elütnek ugyan, de [...] származásukra nézve valóban közelállanak egymáshoz (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Más politikusoknál ez a két dolog [ti. a beszéd és a metakommunikáció] nagyon elüt egymástól (2002 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. ~, elüttet; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elüthet, elütött, elüttet, elüttetik; ÚMTsz.

elüt ige 5c
1. tárgyas (tárgy n.: Sp)
gyors és erőteljes mozdulattal úgy üt meg (vmivel) vmit vki, hogy az el- v. félremozdul(, és így eljut vhova, eltávolodik vmitől v. elhalad vhol), ill. 〈támadást〉 így kivéd
a’ mák a tekét akarván botjával el-ütni
(1788 Magyar Kurír)
csak én volnék azon ezermester, úgy elütni a’ gazda orrárul a’ legyet, hogy orra’ vére igen nagyon meg ne eredjen
(1841 Széchenyi István)
a vágást ügyesen elüté s egy másik vágást intéze a tábornok fejének
(1856 Abonyi Lajos)
Hej Billy, öreg fiu, vigyázz erre a [baseball]lapdára. Jól üsd el
(1911 Pásztor Árpád)
nem üthetem el egy színházikó gazdájának a kezét se, mikor a vállamra viszi
(1935 Szép Ernő)
[Carlos Moya] nagyon jól ütött el mindkét oldalról, jól kezelte le Becker adogatásait
(1997 Magyar Hírlap)
1a. (Sp)
〈labdát〉 rosszul, rossz irányba üt, ill. 〈helyzetet〉 ezzel kihagy
20:15 után két labdát elütött, ekkor megijedt, Rozeanu egymásután csinálta a pontokat, s 21:20-ra már ő vezetett
(1954 Népsport ápr. 9.)
A mieink ebben a játékrészben [ti. a röplabdamérkőzésen] sok labdát elütöttek, a védekezésben is sorozatosan követtek el hibákat
(1967 Népsport jún. 4.)
a magyar lánynak esélye volt a visszavágásra, de kihagyta a lehetőséget. A döntő játszmában 20:19-es mérkőzéslabdánál ziccert ütött el a magyar, majd 20:21-nél elszerválta magát
(2000 Magyar Hírlap)
– Mikor ment el a meccs? [...] A második szettben, amikor 14:13-nál elütöttem egy labdát
(2000 Magyar Hírlap)
1b.
〈adatot, írásjegyet〉 ujjával melléütve hibásan ír, rögzít
A már papíron lévő, de elütött, elrontott betűkre is van gyógyír, a li-off vagy cover-up rendszerű javítószalagok
(1992 Népszabadság okt. 6.)
[a gyógyszertárakban] gyakorta elütik a darabszámot
(1998 Magyar Hírlap)
[banknál] a márka/euró árfolyam egyik tizedesjegyét elütötték, amikor ezt az alapadatot bevitték a német alapossággal jó előre százszor is leellenőrzött számítástechnikai rendszerbe
(1999 Figyelő)
biztos kimaradt egy karakter vagy elütöttek valamit a billentyűzeten
(2007 Biró János)
1c. (rég)
〈botbüntetést〉 ütve végrehajt vkin
amaz ſzegény [ti. aki hat botütést kap] kéri hogy edgy más után hamar üe-el rajta
(1786 Magyar Hírmondó)
Elhatározzák e’ Nagyságok, midőn botokat ítélnek a’ rabnak, hogy millyen erejű hajdú, millyen vastagságú bottal üsse-el azokat rajta?
(1832 Fáy András¹)
1d. (kissé rég v. nyj)
〈testrészt〉 lecsap, (gyors ütéssel) levág vki, es. vmi
Londonbann a’ fejét el ütik Királynak
(1772 Orczy Lőrinc)
El-ütik a’ nyakát sok török fö-agynak
(1777 Kónyi János)
fenyegetnek, hogy a lábomat elütik, ha a mühelyből ki megyek
(1848 Munkásmozgalmak)
a kést tisztogaták, mely Chabot fejét elüté
(1865 Lauka Gusztáv)
Verset írtam; ha a fejem elütnék, se tudnám mi volt benne
(1934 Móra Ferenc)
egy csirkének ütöttük el a lábát
(1973 Sütő András)
1e. (rég)
〈annak kif-ére, hogy púpozottan megtöltött mérőedény tetejéről hirtelen mozdulattal lecsapja a peremén túlemelkedő részt〉
Tsapott (hiános, el-ütött) mérték
(1792 Baróti Szabó Dávid)
a’ mértéket nem ütik el, hanem tetézve mernek
(1794 Parnasszusi időtöltés)
Üsd el a’ Vékát
(1794 Gyarmathi Sámuel)
1f.
〈kártyajátékban: vmely lapot nagyobb lap(pal vki) üt és elvisz
A’ tronfot el-ütöm: Colorem dominantem victorem percutio. Tronfal a’ tronfot el-ütöm: Retalio. Vicem veddo
(1810 Simai Kristóf)
én sem képzelem magam valami nagy kártyának: hanem mégis csak vagyok legalább „kilences”, s az a malőr mégis bosszant, hogy a „hetes” üt el
(1870 Mikszáth Kálmán)
Ott volt egy lapon a pápa képe is. A pápa elütött mindent, az volt a legnagyobb kártya
(1907 Krúdy Gyula)
– Ma az átlagosnál is lassabban játszunk – mondta kaján higgadtsággal Teleskei. – Hívjon, Szepi bácsi. [...] – Akkor még egy veres. – Teleskei elütötte aduval, a tökfilkóval
(1969 Domahidy András)
az új partiban megváltozott az adu, és elütnek egy csomó olyan lapot, amelyik az előző körben erősebb volt
(2002 Népszabadság jún. 1.)
1g. (ritk)
bizonyos ideig v. hosszasan üt vmit vki
ÉrtSz.
2. tárgyas
Ütéssel jelez vmit.
2a.
〈időpontot〉 harangozással, harang kongatásával jelez, ill. 〈harangszót〉 időpont jelzéseként bizonyos időn keresztül kongatva megszólaltat vki
Ahogy ideértem a templom elé, ott vettem csak észre, hogy elütötték már a delet
(1914 Földi Mihály)
mire elütik a déli harangszót, már regénye egynegyedével kész
(1928 Szini Gyula)
Késő volt már. Rég elütötték a tízet
(1956 Sánta Ferenc)
Várunk. Elütik a delet majd. És akkor hozzáláthatunk
(2002 Magyar Hírlap)
2b. (alany n. is)
〈óra, harang időpontot〉 (többszöri) ütéssel, ill. kongással jelez
már nékik elütötte az óra, a’ mit ütni akart
(1787 Magyar Kurír)
Végre valahára midőn már az esti nyolczat is elütötte, a hajdan fejedelmi város alá értünk
(1866 Rónay Jácint)
Az új [torony]óra napközben minden negyed- és egész órát elüt
(1995 Magyar Hírlap)
a csepeli Szentlélek Templom harangja a delet elütötte
(2001 Magyar Hírlap)
2c. (rég)
〈árverésen: vagyontárgyat〉 kalapácsütéssel jelezve ítél vkinek, v. 〈vételt〉 így szentesít vki, ill. 〈árverező vagyon(rész)t〉 árverésen értékesít
jószágunk dobra kerül, és jó szerencse lesz, ha negyedrésznél többet el nem vesztünk. Kétnegyedrészt elvisznek a hitelezők, egy negyedrészt elüt az árverelő dobos
(1862 Vas Gereben)
Az árverező biró elütötte Timárra a vételt, s átadta neki az egész hajóterhet mint tulajdonát
(1872 Jókai Mór)
Ebben az országban heverő tőkepénz nincs. A kótyavetyén pedig készpénzzel kell fizetni: ötödrész árban ütik el a kalapácscsal a legszebb birtokot
(1881 Jókai Mór)
2d. (rég)
〈alkut〉 a másik fél kezébe csapva szentesít, megerősít vki
„Kész az alku!” mondja apám, elütve az alkut
(1859 Vas Gereben)
Adás-vevés alkalmával, különösen használja a nép „no üsse el” e kifejezést; mely „kézbecsapás” után az alkú már befejezettnek tekintetik
(1859 Balogh Alajos)
– Hogy ez a gyufatartó? – Öt forint. – Sajnálom, nem adhatok érte többet 20-nál. [...] Utolsó szóm... üssük el a 30-ban!
(1876 Ágai Adolf)
3. tárgyas
〈gyorsan haladó élőlény v. jármű(vel), közlekedési eszköz(zel vki) lendülettel nekiütközve megüt és feldönt, ill. így összetör, összezúz vmit, megsebesít v. megöl vkit, vmit
hagyj békét nékik [ti. a lovaknak] kis kutya, ládd e’ vadak. Mérgekben téged majd gyors lábokkal el ütnek
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Amint ment volna ki a városból, a vasuti átjárónál elütötte a kocsiját a mozdony, Kabóknak kitört a lába s ezreket fizetett a vasut a láb helyébe
(1898 Tömörkény István)
[a komondort] délután ütötte el az ebesi makadámúton Delmát, a nemzetközi autóversenyző
(1971 Mészöly Miklós)
Görkorcsolyázni mindjárt tudtam, különösen ott, ahol lejtett a járda. [...] Biztosan rájövök arra is, hogy hogyan kell megállni, ha nem ütöm el a két kukát
(1980 Janikovszky Éva)
[A Los Angeles-i Valley College-ban] ezentúl kerekesszékekkel tilos az óránkénti tíz kilométernél gyorsabban száguldozni. Minap ugyanis az egyik diák csaknem elütött egy gyalogos nőt
(2002 Magyar Hírlap)
3a. (rég)
〈állat prédát〉 arra lecsapva elkap, elfog
nyársra Fel-vontt nyúlat ama’ [ti. a vadászatra alkalmatlan kutya] jól tud forgatni kerékben, Mellyet más el-ütött a’ tágas réti laposban
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
A sas az ölyüt, az ölyü a vércsét elüti
(1804 Bessenyei György¹)
Elüti, schlagen, martalékát a ragadozó madár, vagy egyik a másikát a légben
(1860 Bérczy Károly)
3b.
〈elhajított, kilőtt, meglökött tárgy v. azzal, es. vmely testrészével vki〉 eltalál, ill. így feldönt(ve) v. lábáról ledönt(ve megsebesít v. megöl) vkit, vmit
mitsoda nagy gyorſaſággal ’s egyeneſséggel tudták a’ parittyások a’ leg-kissebb dolgokat is el-ütni
(1791 Péczeli József ford.Maisonnet)
Kit a’ gyorsan futó tengely, és sebessen körle Forgó kerék el-üt, ’s hanyatt a fldre le terle
(1830 e. Kováts József¹ ford.Vergilius)
Hamar egy „tízágút” az ebek fölvertek, Kit maga a császár legközelébb kerget, El is üti szépen, hajítva gerellyel
(1879 Arany János)
annyit hajtanak a magyar csangó emberre, mint a gombára, mikor beléakad az utas (útonjáró) a lábával és elütné félre az útból
(1905 Rubinyi Mózes)
A férfiú meglóbálta a baba mellett a golyót és szinte fütyülve várta visszafelé. Mert úgy volt számos, ha visszafelé jövet üti el a babát
(1932 Szabó Pál²)
attól tartottam hogy egy véletlenül elszabadult hordó el­ütheti a játékos bárányomat
(1987 Népszabadság ápr. 18.)
3c. (kissé rég, Ját)
〈sakkfigura az ellenfél figuráját〉 kiüti, kizárja a játékból azzal, hogy a helyére lép, ill. 〈játékos az ellenfél figuráját〉 így eltávolítja
ha én most a Futárt elütöm, három huzásra mat vagyok
(1860 Vasárnapi Újság)
Ha a bástya a vezért elüti, 2. Hg7–h5† és 3. g2–g4 matt következik
(1899 Pesti Hírlap jún. 3.)
Remis (franc.francia, e.ejtsd: römi), a sakkjátékban az a helyzet, amikor a játék eldöntetlen marad, egyik sem ütheti el a királyt
(1929 TolnaiÚjLex.)
3d. (rég v. nyj)
〈testrészt〉 haladás közben (nekimenve) megüt (vmiben)
A’ pápai temetőben Elütöttem lábom’ kőben
(1845 Dalfüzérke)
Sohasem volt szabad mezítláb járni, mint a többi fiúnak Hegyfalucskán, mert az ember mindjárt elüti a lábát, és az ujjáról leesik a köröm
(1913 Barta Lajos)
3e. (/ritk)
〈vmit mint célt〉 eltalál v. elér vki, ill. 〈vmely nagyságot, mennyiséget, mértéket〉 megüt vmi
hogy tzélunk annál hamarább el-üttessen
(1792 Döme Károly ford.)
Nehez: az agg rókát törbe ejteni [ ...]; a’ mindenbl fel-óldott arany szabadſág mellett meny-orſzágot el-ütni, meg-nyerni
(1803 Baróti Szabó Dávid)
ha gyermek-korok’ ki-teltekor (pubertatio tempore) fel-tett szándékjokat meg-újjítják, és abban állhatatosan meg-maradnak, el-üti a’ mértéket elbbeni kötések
(1804 Georch Illés)
Hát itt volt Istvánnak két pászta szölleje, ami átfogva szemmel, széltibe-hosszába, elütötte az egy kis holdat. Kvadrátra
(1936 Budapesti Hírlap szept. 30.)
[a férfikórusban] a legfiatalabb is negyvenéves, az idősebbek pedig már elütötték a nyolcvanat
(1999 Népszabadság jan. 16.)
3f. (hat ragozású igealak tárgy n.) (nyj)
megjárja v. megteszi vmi
Nem valami finom ugyan, de elüti
(1904 Magyar Nyelvőr)
elüti: megjárja (nekem elüti így)
(1906 Magyar Nyelvőr)
A háborúban ez is elüti! Megjárja, így is jó
(1925 Magyar Nyelvőr)
4. tárgyas (rég)
〈ellenséges haderőt〉 erőteljes csapással eltávolít (vhonnan), ill. 〈támadást〉 így elhárít
kiket ütközet által Sem fene Tidides, [...] sem ezer gállyák nem tudtak el-ütni!
(1808 Baróti Szabó Dávid ford.Vergilius)
Az ellen bérohanását Maguktól elütik
(1848 Repiczky János ford.)
Több helyen ostromoltak a magyarok, de jól irányzott tűznek lévén kitéve, veszteséggel üttettek el
(1858 e. Mészáros Lázár)
az innenső partról működő tüzérségünkkel és puskatüzelésünkkel az ellenséget az átkelési ponttól elüthetjük
(1893 PallasLex.)
4a. (rég)
〈tevékenységtől, szándéktól stb.〉 határozottan v. akarata ellenére más felé irányítva eltérít, ill. 〈állapotból, érzésből〉 kizökkent vkit vki
[a makacs gyermek,] ha kedvétül el ütik, sir, toborzékol
(1804 Bessenyei György¹)
ennyi romlatlanság egy pillanatra elüté a grófot fölvett szerepétől
(1857 Kempelen Riza)
Ezzel a rendelettel a bécsi mészárosok tehát elüttettek önző szándékaiktól
(1892 Budapesti Hírlap febr. 6.)
4b.
〈annak kif-ére, hogy lehetőségtől, állástól stb. annak elnyerése, megkapása előtt (orv módon) megfoszt vkit, ill. ilyen módon megszerez v. megkaparint vki elől v. vkitől vmit, vkit vki〉
a Henter Ádám úr fia, Antal elmátkásította a gr.gróf Nemes János úr leányát, [...] gr.gróf Lázár Jankó, egynéhány ezer forintnak elköltése után, kezéről elütötte volna
(1779 Rettegi György)
a’ status költségein építendő bécs-triesti vasutvonal, honunk teljes elkerülésével, Stájerhonon keresztül vitetni szándékoltatik, ’s igy hazánk azon jótékonyságtól is elüttetik, melly a’ dunántuli megyékből Fiuméba vezetendő vonalnak ahozi csatlása által sajátunk lehetendett
(1842 Pesti Hírlap)
Társaimat a harmadik évben sorban elütöttem a pályadíjaktól
(1896 Benedek Elek)
[a nagygazdák a dűlőt] földosztáskor maguknak szerették volna megkaparintani, de elütöttük az orruk elől
(1947 Szabad Föld aug. 10.)
már korábban is előfordult egyszer a nemzetközi kupasorozatban, hogy éppen az egyik magyar élcsapat ütötte el a másikat a csoportgyőzelemtől
(2002 Magyar Hírlap)
4c.
〈kérdést, gyanút stb.〉 (kitérő módon) elhárít (vmivel), ill. hamarjában, rövid úton megold, elintéz vmit
Az ifiu valojában felelt nékie; az Aszszony tréfával ütette el
(1775 Báróczi Sándor ford.Marmontel)
ha pénzbonyodalmakat párviadallal lehetne elütni, akkor minden ügyvivőség pontos könyvvezető s becsületes, hű pénztárnok helyett tartana egy vasgyurót, ki minden embert összeapritana vagy főbe durrantana
(1857 Vasárnapi Újság)
nyáron át el lehet ütni a vacsorát szilvával dinnyével, ciberével, zsendicével; most már legalább is kávét, gomolyát kell adni megint estére a családnak
(1933 Szép Ernő)
ha történetesen partnerünk szavaival vagy viselkedésével kapcsolatban kétely merül fel bennünk, [...] azzal ütjük el gyanúnkat, hogy „de hisz miért mondaná, ha nem lenne igaz”
(1978 Hankiss Ágnes)
– Miért tetted? – Á, ciki! Megpróbálja elütni a kérdést
(1995 Magyar Hírlap)
4d.
〈éhséget, szomjúságot〉 elver, átmeneti időre, gyorsan elmulaszt vmi(vel vki)
Kortyokat a’ Balaton nem tudná kétszer elütni!
(1799 Virág Benedek)
Elütvén Szomjúságát a’ fenevad sok viz-beivással
(1851 Egyed Antal ford.Ovidius)
Az estéről maradt kis héjas kenyeret beleaprítottuk [a kávéba] és elütöttük vele az éhünket
(1938 Veres Péter)
[a szegedi bolhapiac látogatói] választhatnak: magyaros sült kolbásszal ütik el az éhségüket, vagy éppenséggel a kínai, a szerb, a román, netán a vietnami konyha ínyencségei közül választanak
(2000 Magyar Hírlap)
4e.
〈vmely hangulatot, érzést〉 megszüntet, eloszlat vki
A szégyenteljes állapotból már nem lehet kimászni. El kell ütni valahogy a feszes hangulatot
(1932 Kodolányi János)
[Timár György] Bilkei Gorzó János padtársával együtt elütve az iskolai órák unalmát azon versenyeztek, ki tud jobb, nevetésre, harsány derültségre alkalmat adó beköpést mondani
(2000 Új Könyvek)
férjem viccel próbálta elütni rosszkedvünket
(2002 Népszabadság jan. 31.)
5. tárgyas (rég)
〈pénzt〉 meggondolatlanul elkölt, elver
meglehetős vagyonkám volt, mit azonban jó barátaimmal együtt szerencsésen el is ütöttem
(1859 Balogh Tihamér)
A ministerium 2000 pengő forint salláriumot rendelt a számára. Üssük el; dupla vagy semmi
(1899 Kemechey Jenő)
5a.
〈idő(tartamo)t〉 unaloműzésül v. haszontalanul eltölt (vmivel)
járassunk néhány ujságot, aztán majd könnyebben elütjük az idő hosszát
(1844 Vas Gereben)
Kik messze voltak, most mind összejönnek A percet édes szóval ütni el
(1905 Kosztolányi Dezső)
[a művelődési házban zenélő fiúk] mintha iskolába is csak azért jártak volna, hogy valamiképp elüssék délelőttjeiket
(1961 Népszabadság aug. 30.)
[Jocó nagybátyja] afféle képtelenségekkel üti el az időt, mint ez a békales
(2008 Grecsó Krisztián)
6. tárgyas (/nyj)
〈annak kif-ére, hogy betegség, kóros állapot hirtelen eláraszt vmit, elönt vkit, ill. betegség tünete kitör, hirtelen megjelenik vkin〉
eggy gyermeket tíz hónapos korában ki ütött a’ nyavalya azért, hogy eggy réſzeg ember eggy puskát ſütött-el álmában a’ füle mellett. Azután három eſztends koráig majd minden nap el-ütötte a’ nyavalya
(1790 Mindenes Gyűjtemény)
Bora szinte van – ha – szőlejét a’ fagy meg nem vette, vagy a’ ragya el-nem-ütötte
(1844 Camera obscura)
viódik magában sokáig; Majd elüti a hő, majd megintlen fázik
(1883 Vajda János)
egy ablakkarikát kitört a múlt héten a tyúk. A nehésség üsse el a bolongyát, mikor mögtojt, igenyösen neki az ablaknak: kipattant
(1925 Népélet)
nyavalya törjön ki, a nehézségös nyavalya törje ki, nyavalyakórság üsse el
(1981 NéprajziLex.)
7. tárgyas elüti magát (rég)
elszellenti magát
látván a’ Gubáncosok; hogy rosz-íz falatokat adtam, borsos-is lönne a’ lév, melyet hörpenteniök köllene: ijettökben el-ütötték magokat
(1786 Dugonics András)
Ki ki el-is ütheti Spannyol Országban magát, ’s az annyiba tartatik, mint nálunk a’ köhéntés
(1804 Molnár János)
Ijedttében el ütötte magát
(1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások)
8. tárgyatlan
jellegében, sajátosságaiban v. vmilyen tekintetben (attól eltávolodva v. ahhoz nem igazodva) eltér vkitől, vmitől vki, vmi, ill. 〈több dolog, személy (egymástól) erőteljesen, szembeötlően különbözik
az illyenekben el-üt az életünk Szentséges Valláſunktól
(1777 Molnár János)
a’ szónak külömböző értelmei eggy mástól olly annyira el-ütnek, hogy azáltal a’ szónak minteggy egész természete megváltozik
(1817 Teleki József²)
A csillagoktól függ lelkűletünk, Különben egy szülőknek gyermeki Egymástól így nem üthetnének el
(1854 Vörösmarty Mihály ford.Shakespeare)
[Jókai] nem tudott elég erős felekezeti ember lenni. Nagyon elütött e tekintetben szüleitől és családja tagjaitól
(1906 Mikszáth Kálmán)
Az idesorolt családok külsejükre nagyon elütnek ugyan, de [...] származásukra nézve valóban közelállanak egymáshoz
(1933 Az állatok világa ford.)
Más politikusoknál ez a két dolog [ti. a beszéd és a metakommunikáció] nagyon elüt egymástól
(2002 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. ~, elüttet; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elüthet, elütött, elüttet, elüttetik; ÚMTsz.

Beállítások