előhord ts ige 3a1

1. ’több (hasonló) dolgot (egymás után) szem elé, látható helyre hoz’ ❖ [az elpusztított kölyköket] földel le-borítsd, ne-hogy a’ dög-teſteket anyjok Hordja fogával, elö (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021008, 107) | a’ Királyi Tár-házból elé-hordatott ſok drágaságokkal (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 64) | Előhordják neki [ti. a jómódú vevőnek] az egész magazint, válogat benne kedve szerint (1875 Jókai Mór CD18) | [A kocsmárosnék] mindenféle virsliket, túrókat, sajtokat hordtak elő, amelyeket Szindbád fiába akartak diktálni (1925 Krúdy Gyula CD54) | [tavasszal a városlakók] erkélyük, ablakuk virágait hordják elő a pincéből (1985 Népszava máj. 20. C7450, 5).

2. (kissé rég) ’〈vmely történetet v. tényeket, érveket stb.〉 sorra elmond, előad vki’ ❖ Nóver, egy tſudáállatos [!] tehetſégü tántz-mesſter, és Poéta, ki a’ régiſegeket, Bétſnek el-hordja; Páris’ iteletébl tſinált egy tántzot (1772 Bessenyei György¹ C1089, 19) | Sok féle okokat hordott elö ezen jo emberem téjendö utam változtatáſára (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 200) | Sok példákot hord elé Hippocrates a’ maga iráſaiban a’ forró nyavallyákról (1793 Mátyus István C3072, 511) | a’ fent előhordott vádakra mégcsak nem is felelek (1842 Pesti Hírlap CD61) | Adomákat hord elő, hogy bírta ő az ivást anno dacumal [= valamikor régen], de még ma is… (1914 Móricz Zsigmond CD10).

Vö. CzF. eléhord, ~; SzT. eléhord

előhord tárgyas ige 3a1
1.
több (hasonló) dolgot (egymás után) szem elé, látható helyre hoz
[az elpusztított kölyköket] földel le-borítsd, ne-hogy a’ dög-teſteket anyjok Hordja fogával, elö
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
a’ Királyi Tár-házból elé-hordatott ſok drágaságokkal
(1789 Fejér Antal ford.Barclay)
Előhordják neki [ti. a jómódú vevőnek] az egész magazint, válogat benne kedve szerint
(1875 Jókai Mór)
[A kocsmárosnék] mindenféle virsliket, túrókat, sajtokat hordtak elő, amelyeket Szindbád fiába akartak diktálni
(1925 Krúdy Gyula)
[tavasszal a városlakók] erkélyük, ablakuk virágait hordják elő a pincéből
(1985 Népszava máj. 20.)
2. (kissé rég)
〈vmely történetet v. tényeket, érveket stb.〉 sorra elmond, előad vki
Nóver, egy tſudáállatos [!] tehetſégü tántz-mesſter, és Poéta, ki a’ régiſegeket, Bétſnek el-hordja; Páris’ iteletébl tſinált egy tántzot
(1772 Bessenyei György¹)
Sok féle okokat hordott elö ezen jo emberem téjendö utam változtatáſára
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Sok példákot hord elé Hippocrates a’ maga iráſaiban a’ forró nyavallyákról
(1793 Mátyus István)
a’ fent előhordott vádakra mégcsak nem is felelek
(1842 Pesti Hírlap)
Adomákat hord elő, hogy bírta ő az ivást anno dacumal [= valamikor régen], de még ma is…
(1914 Móricz Zsigmond)
Vö. CzF. eléhord, ~; SzT. eléhord

Beállítások