elektron¹ fn 4A1 (Fiz)

’negatív elektromos töltésű, eleminek gondolt részecske, amely az atommaggal együtt az atomot alkotja, ill. az mint az elektromosság elemi részecskéje’ ❖ [a vizsgálatok] az atomoknál is kisebb részecskék, az elektronok feltevésére s evvel az elektromosság atomizmusához, az elektronelmélethez vezettek (1911 RévaiNagyLex. C5698, 259) | Atómjaimban a protonok körül ijesztő távolságban kering az elektrónok naprendszere (1934 Móra Ferenc C3204, 261) | Száz esztendeje tudjuk, hogy [a villanyáram] elaprózhatatlan részekből: elektronokból áll (1969 Marx György 9428003, 96) | a részecskefizikusoknak már régóta van olyan kellemetlen érzése, hogy az elektron több is lehet annál, mint aminek látszik: lehet, hogy más részecskékből van összerakva? (1997 Természet Világa CD50) | A működési sebesség elsősorban azon múlik, hogy az elektron mennyi idő alatt jut át az eszköz [ti. a számítógépet felépítő tranzisztorok] egyik oldaláról a másikra (1998 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~ágyú, ~gáz, ~nyaláb, ~sűrűség, ~szerkezet.

Vö. ÉrtSz. elektron¹; TESz. elektromos; ÉKsz. elektron¹; IdSz.

elektron¹ főnév 4A1 (Fiz)
negatív elektromos töltésű, eleminek gondolt részecske, amely az atommaggal együtt az atomot alkotja, ill. az mint az elektromosság elemi részecskéje
[a vizsgálatok] az atomoknál is kisebb részecskék, az elektronok feltevésére s evvel az elektromosság atomizmusához, az elektronelmélethez vezettek
(1911 RévaiNagyLex.)
Atómjaimban a protonok körül ijesztő távolságban kering az elektrónok naprendszere
(1934 Móra Ferenc)
Száz esztendeje tudjuk, hogy [a villanyáram] elaprózhatatlan részekből: elektronokból áll
(1969 Marx György)
a részecskefizikusoknak már régóta van olyan kellemetlen érzése, hogy az elektron több is lehet annál, mint aminek látszik: lehet, hogy más részecskékből van összerakva?
(1997 Természet Világa)
A működési sebesség elsősorban azon múlik, hogy az elektron mennyi idő alatt jut át az eszköz [ti. a számítógépet felépítő tranzisztorok] egyik oldaláról a másikra
(1998 Magyar Hírlap)
ÖE: elektronágyú, elektrongáz, elektronnyaláb, elektronsűrűség, elektronszerkezet
Vö. ÉrtSz. elektron¹; TESz. elektromos; ÉKsz. elektron¹; IdSz.

elektron² fn és mn 4A1elektrum

I. fn

1. (Ásv) ’termésállapotban előforduló, ezüstöt tartalmazó arany’ ❖ Sophocles Antigonéjában a sardesi electronról beszél, szemben az indus aranynyal (1880 Deák Farkas CD57) | Elektrum (ásv.), világossárga termésarany, amely 20%-nál több ezüstöt tartalmaz; termőhelye Schlangenberg (Altai) (1912 RévaiNagyLex. C5702, 355) | [Körmöcbányán] arany-ezüst ércesedés kvarctelérekben: adulár, akantit, antimonit, arany, arzenopirit, barit, cinnabarit, dolomit, elektrum, epsomit, galenit (1997 Magyarország földje CD05).

1a. (Kém) ’ebből az ércből kiolvasztott, ill. mesterséges úton előállított arany-ezüst ötvözet’ ❖ A tiszta arany-ezüst ötvényt halvány színe miatt ritkán használják. Az ókorban használt elektrum ilyen volt, ezt 1 r. ezüst és 3 rész arany alkotta (1893 PallasLex. CD02) | elektron [...] aranynak és ezüstnek az ókorban nagy becsben tartott ötvözete (aránya ált. 40/50:60/50 Au:Ag) (1998 MagyarNagyLex. C5820, 186) | Elektrumból (az arany és az ezüst öt–egy arányú ötvözetéből) is készítettek ékszereket (2002 Természet Világa CD50).

2. (Kém) ’magnéziumból, cinkből és alumíniumból álló, rendkívül szilárd ötvözet’ ❖ Elektron [...]. A magnézium és aluminium ötvények egy fajtáját is így nevezik [...]. Automobilok, léghajók, repülőgépek gyártásában fontos (1912 RévaiNagyLex. C5702, 345) | A szerkezeti súly a könnyűfémek (aluminium- és magnéziumötvözetek, [...] elektrón stb.) [esetében] annyira csökkent, hogy ma már vannak 0.3 kg./LE. egységsúlyú repülőmotoraink is (1933 TolnaiÚjLex. C5737, 177).

II. mn (összetételek előtagjaként is)

’arany és ezüst ötvözetéből készült 〈tárgy, eszköz〉’ ❖ a hun maradékok egyik fejedelmének Mogernek (vagy is Magyarnak) ezüst és elektron (tehát zománczos?) bálványairól szóló idegen, bizanti kútfők (1884 Ipolyi Arnold 8197002, 79) | elektron érmek (1912 RévaiNagyLex. C5702, 653) | [a zsennyei] kincs ékszereit, egy arany és két elektron drótból sodort karperecet; pedig [egyaránt tartották] szkítának, rómainak és népvándorláskorinak (1962 Bóna István CD52) | A Kárpát-medencében is fennmaradt néhány elektron nyersanyagból készült tárgy, pl. a tápiószentmártoni szkita kori szarvas és a szeged–nagyszéksósi hun kori talpas kehely (1998 MagyarNagyLex. C5820, 187).

ÖE: ~fém.

Vö. ÉrtSz. elektron²; TESz. elektromos; ÉKsz. elektron²; IdSz. ~, elektrum

elektron² főnév és melléknév 4A1
elektrum 4A1
I. főnév
1. (Ásv)
termésállapotban előforduló, ezüstöt tartalmazó arany
Sophocles Antigonéjában a sardesi electronról beszél, szemben az indus aranynyal
(1880 Deák Farkas)
Elektrum (ásv.ásvány), világossárga termésarany, amely 20%-nál több ezüstöt tartalmaz; termőhelye Schlangenberg (Altai)
(1912 RévaiNagyLex.)
[Körmöcbányán] arany-ezüst ércesedés kvarctelérekben: adulár, akantit, antimonit, arany, arzenopirit, barit, cinnabarit, dolomit, elektrum, epsomit, galenit
(1997 Magyarország földje)
1a. (Kém)
ebből az ércből kiolvasztott, ill. mesterséges úton előállított arany-ezüst ötvözet
A tiszta arany-ezüst ötvényt halvány színe miatt ritkán használják. Az ókorban használt elektrum ilyen volt, ezt 1 r.rész ezüst és 3 rész arany alkotta
(1893 PallasLex.)
elektron [...] aranynak és ezüstnek az ókorban nagy becsben tartott ötvözete (aránya ált.általában 40/50:60/50 Auaurum ’arany’:Agargentum ’ezüst’)
(1998 MagyarNagyLex.)
Elektrumból (az arany és az ezüst öt–egy arányú ötvözetéből) is készítettek ékszereket
(2002 Természet Világa)
2. (Kém)
magnéziumból, cinkből és alumíniumból álló, rendkívül szilárd ötvözet
Elektron [...]. A magnézium és aluminium ötvények egy fajtáját is így nevezik [...]. Automobilok, léghajók, repülőgépek gyártásában fontos
(1912 RévaiNagyLex.)
A szerkezeti súly a könnyűfémek (aluminium- és magnéziumötvözetek, [...] elektrón stb.és a többi) [esetében] annyira csökkent, hogy ma már vannak 0.3 kg.kilogramm/LE.lóerő egységsúlyú repülőmotoraink is
(1933 TolnaiÚjLex.)
II. melléknév (összetételek előtagjaként is)
arany és ezüst ötvözetéből készült 〈tárgy, eszköz〉
a hun maradékok egyik fejedelmének Mogernek (vagy is Magyarnak) ezüst és elektron (tehát zománczos?) bálványairól szóló idegen, bizanti kútfők
(1884 Ipolyi Arnold)
elektron érmek
(1912 RévaiNagyLex.)
[a zsennyei] kincs ékszereit, egy arany és két elektron drótból sodort karperecet; pedig [egyaránt tartották] szkítának, rómainak és népvándorláskorinak
(1962 Bóna István)
A Kárpát-medencében is fennmaradt néhány elektron nyersanyagból készült tárgy, pl.például a tápiószentmártoni szkita kori szarvas és a szeged–nagyszéksósi hun kori talpas kehely
(1998 MagyarNagyLex.)
ÖE: elektronfém
Vö. ÉrtSz. elektron²; TESz. elektromos; ÉKsz. elektron²; IdSz. ~, elektrum

Beállítások