elidegenítés fn 4B

1. ’az elidegenít igével kifejezett cselekvés’ ❖ könyörlök bátyámon, mert  egyedl már bánatra méltó Adelaidanak el-idegenitése-által (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire C4572, 41).

2. (Jog)(tulajdon)jognak más személyre való átruházása mint jogintézmény’ ❖ az eladásra kénszeritve senki nem lesz, az alkuk önkénytől és szabad egyezéstől függenek s az elidegenités nemes vevőnél mint nemtelennél egyforma tekintetek alá fog tartozni (1833 Deák Ferenc beszédei C1359, 31) | Elidegenítés (lat. alienatio, abalienatio, ném. Veräusserung), a jognak, különösen a tulajdonjognak a jogosított személy akaratával másra átruházása (alienatio translativa) (1912 RévaiNagyLex. C5702, 388) | Az elidegenítés konstrukciója meglehetősen kedvező. Hiszen a vételár 30 százalékát kell készpénzben kifizetni, a törlesztőrészletekre pedig csak öt év múltán számítanak kamatot (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (Irodt is) ’az a művészi ábrázolásmód, amely az ábrázolt személlyel v. témával való érzelmi azonosulást nehézzé v. lehetetlenné teszi’ ❖ az elidegenítés dramaturgiájával dolgozó drámai tanulmányban a köztudatban élőtől lényegesen eltérő képet kapunk a forradalom szereplőiről (1972 Vigh Béla 2057035, 348) | az elidegenítésnek szerencsésen választott közege és módszere az irónia (1990 Pomogáts Béla CD53) | [Esterházy Péter] szellemes, a komikai elemeket remek nyelvi fordulatokkal színező, a személyeset groteszk elidegenítéssel megjelenítő darabja olvasmányként is igen szórakoztató (1994 Új Könyvek CD29).

Sz: elidegenítési.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzT.

elidegenítés főnév 4B
1.
az elidegenít igével kifejezett cselekvés
könyörlök bátyámon, mert  egyedl már bánatra méltó Adelaidanak el-idegenitése-által
(1772 Zechenter Antal ford.Voltaire)
2. (Jog)
(tulajdon)jognak más személyre való átruházása mint jogintézmény
az eladásra kénszeritve senki nem lesz, az alkuk önkénytől és szabad egyezéstől függenek s az elidegenités nemes vevőnél mint nemtelennél egyforma tekintetek alá fog tartozni
(1833 Deák Ferenc beszédei)
Elidegenítés (lat.latin alienatio, abalienatio, ném.német Veräusserung), a jognak, különösen a tulajdonjognak a jogosított személy akaratával másra átruházása (alienatio translativa)
(1912 RévaiNagyLex.)
Az elidegenítés konstrukciója meglehetősen kedvező. Hiszen a vételár 30 százalékát kell készpénzben kifizetni, a törlesztőrészletekre pedig csak öt év múltán számítanak kamatot
(1995 Magyar Hírlap)
3. (Irodt is)
az a művészi ábrázolásmód, amely az ábrázolt személlyel v. témával való érzelmi azonosulást nehézzé v. lehetetlenné teszi
az elidegenítés dramaturgiájával dolgozó drámai tanulmányban a köztudatban élőtől lényegesen eltérő képet kapunk a forradalom szereplőiről
(1972 Vigh Béla)
az elidegenítésnek szerencsésen választott közege és módszere az irónia
(1990 Pomogáts Béla)
[Esterházy Péter] szellemes, a komikai elemeket remek nyelvi fordulatokkal színező, a személyeset groteszk elidegenítéssel megjelenítő darabja olvasmányként is igen szórakoztató
(1994 Új Könyvek)
Sz: elidegenítési
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzT.

Beállítások