ellenkép fn 2B (rendsz. birtokszóként)

1. (ritk) ’vmely festményhez képest ellentétes jelenetet ábrázoló másik festmény’ ❖ [az egyik kép] Pompeji’ képét, másik az amerikai’ honának ellenképét ábrázolja (1837 Figyelmező C6731, 141) | [Pietro Perugino kevésbé sikerült művei közé tartozik] az Isabella d’Este megrendelésére készült Szüzesség és szerelem harca (Louvre), Mantegna Parnasszusának ellenképe (1925 MűvészetiLex. C6812, 622).

2. (vál) ’vkihez v. vmihez képest ellentétes v. eltérő tulajdonságokkal bíró másik személy v. dolog, jelenség’ ❖ Hogy fantáziám előképei és lelkesittői Kazinczy és Kis, örömmel vallom, ha az illy elő képektől elmarad az ellen kép, nem szégyen, ha közelít, ditsőség (1809 Berzsenyi Dániel C2559, 186) | Kellem és fenség egyesülnek a teljes szépben, az eszményben […]. Mind ez idomok ellenképeit egyenkint fölleljük a rútban. A fenség ellenképét látjuk az aljasban, a kellemét az undokban (1860 Greguss Ágost 8163012, 304) | [bírálói Adyval kapcsolatban] egyéni amoralitásról, nemzetietlenségről s más meg nem érdemelt vádakról beszéltek és Petőfit állították oda egészséges ellenképnek (1929 Halász Gábor¹ 9218001, 53) | [Geréb József] a romlott (világháborús) jelen ellenképeként vázolta fel a klasszikus antikvitás művelődésének képét (1995 Új Könyvek CD29).

Vö. CzF.

ellenkép főnév 2B (rendsz. birtokszóként)
1. (ritk)
vmely festményhez képest ellentétes jelenetet ábrázoló másik festmény
[az egyik kép] Pompeji’ képét, másik az amerikai’ honának ellenképét ábrázolja
(1837 Figyelmező)
[Pietro Perugino kevésbé sikerült művei közé tartozik] az Isabella d’Este megrendelésére készült Szüzesség és szerelem harca (Louvre), Mantegna Parnasszusának ellenképe
(1925 MűvészetiLex.)
2. (vál)
vkihez v. vmihez képest ellentétes v. eltérő tulajdonságokkal bíró másik személy v. dolog, jelenség
Hogy fantáziám előképei és lelkesittői Kazinczy és Kis, örömmel vallom, ha az illy elő képektől elmarad az ellen kép, nem szégyen, ha közelít, ditsőség
(1809 Berzsenyi Dániel)
Kellem és fenség egyesülnek a teljes szépben, az eszményben […]. Mind ez idomok ellenképeit egyenkint fölleljük a rútban. A fenség ellenképét látjuk az aljasban, a kellemét az undokban
(1860 Greguss Ágost)
[bírálói Adyval kapcsolatban] egyéni amoralitásról, nemzetietlenségről s más meg nem érdemelt vádakról beszéltek és Petőfit állították oda egészséges ellenképnek
(1929 Halász Gábor¹)
[Geréb József] a romlott (világháborús) jelen ellenképeként vázolta fel a klasszikus antikvitás művelődésének képét
(1995 Új Könyvek)
Vö. CzF.

Beállítások