ellenkező mn-i ign, mn és fn
I. mn-i ign → ellenkezik.
II. mn 11C2
1. ’vmivel össze nem egyeztethető, ill. ellentétben levő 〈helyzet, cselekedet, nézet stb.〉’ ❖ az egéſzſéggel ellenkezö étel és ital, a’ tábori betegſégek s-mertékletlenſég, ſzáma nélkül ſokakat ragadnak-el [a katonák közül] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 2) | nem azon voltam én, hogy a’ Nyelvnek tös-gyökeres természetével ellenkezőleg gazdagítassék a’ Nyelv (1827 Kazinczy Ferenc C4937, 368) | semmit sem tartok ugy az igazsággal ellenkezőbbnek, mint az egyes személyekre nézve sulyosabbnak s a hazára kártékonyabbnak, mint a vádaknak s vizsgálatoknak avas függésben tartását (1849 Kossuth Lajos CD32) | kinek erős véleménye van, ha az enyimmel ellenkező is, tisztelni tudom (1865 e. Jósika Miklós 8212025, 75) | nagy gondja volt rá, hogy éppen előírásukkal ellenkezően cselekedjék; fekve maradt, ha testmozgást ajánlottak neki, mozgott, ha nyugalmat parancsoltak (1959 Benedek Marcell ford.–France 9042008, 288) | a pedagógusok nem kényszeríthetők lelkiismeretükkel ellenkező oktatásra (1992 Nagy Péter Tibor 2058002, 181).
2. ’vmihez képest (a) más(ik) 〈helyzet, jelenség stb.〉, amely tartalmát tekintve jelentősen különbözik, eltér vmitől v. annak fordítottja’ ❖ a’ bal-itéletek irigyſégtöl gerjeſztetvén napról napra ſzaporodának, úgy hogy alig egyezhettek meg-ſzáz eſztendök alatt az ellenkezö vélekedéſek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 268) | Egy Recensens, kiváltképpen tiszta lelkű legyen, és semminémű, de kivált újjíttó kórsággal ne dühösködgyön; mert ellenkező esetben a’ javíttásnak és taníttásnak nemes czéllya elvéttetvén, csupán az irígykedő, rágalmazó, és több más alacsony indúlatoknak dőre bősze fel ’s alá csapongása uralkodik (1816 Kisfaludy Sándor 8243058, 295) | szivét a legellenkezőbb érzelmek tölték el (1857 Eötvös József 8126018, 41) | a tulzott [erkölcsi] tisztaság az ellenkező végletbe sodorta a herceget (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 93) | [egy éve a brazíliai fagykárok hatására] megugrottak a nyerskávéárak a világpiacon, manapság viszont éppen az ellenkező tendencia érvényesül (1995 Magyar Hírlap CD09).
2a. (-leg raggal, hsz-szerűen) ’teljesen másként, fordítva, ill. fordított esetben’ ❖ A’ Szegelet [...] vagy Egyenlö, vagy Külömbözö. Egyenlö akkor, midn vagy minden óldalok, vagy tſak a’ külsk-is azon egy ſzegeletbe gylnek öſzve, hogy ha pedig ellenkezleg van a’ dolog, Külömbözö (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 125) | Első tekintettel ugy látszik, hogy ezen kisszerü egylet semmi hatásu, s figyelmet sem érdemel, pedig ellenkezőleg áll a dolog (1847 Hetilap CD61) | amennyiben a vád teljesen bebizonyítva nincs, a vádlottat fel kell menteni, mert ellenkezőleg a bűntett gyanuja nevén marad (1893 PallasLex. CD02) | Azt lehetett volna hinni, hogy nem szokja meg a lakatosságot, de ellenkezőleg történt: a lakatosok őt nem bírták megszokni (1904 Mikszáth Kálmán CD04) | Tovább tart a vita a kötelező kamarai tagságról. Míg a kamarák vezetői a kötelező tagság fenntartása mellett érvelnek, az Országgyűlés gazdasági bizottsága éppen ellenkezőleg foglalt állást (1998 Magyar Hírlap CD09).
2b. (-en raggal, msz-szerűen) ’〈az előző (tag)mondatban megfogalmazott információnak, ill. a(z el)vártnak meg nem felelő, azzal ellentétes tartalmú kijelentés bevezetésére〉’ ❖ A pátosz nem mindig bőszavúlag fejezi ki magát; sőt ellenkezően sokszor csak tördelt, rövid mondatokkal jelenti ki az indulat magasságát (1855 k. Arany János C6504, 541) | [A fóka] a halakat nyersen, tartár- és egyéb mártások nélkül eszi meg, tehát nem gourmand, ellenkezően, józan állat (1921 Nagy Lajos 9472033, 109) | – Mit mondott? Goromba volt? – Ellenkezően. Nagyon udvarias. (1966–1984 Szélpál Árpád 9653021, 363).
3. ’vmivel ellentétes 〈irány〉, ill. ilyen irányú 〈fizikai hatás〉’ ❖ Alíg indúltak-meg, és a’ tágos tengerre ereſzkedtek, ellenkezö ſzelek tamadot, mellynek erejével az útjokból ki, és tovább tovább dél felé verettettek (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 304) | létezni kell tehát az anyagrészecskékben még egy, a vonzó erővel ellenkező irányú, tehát taszitó erőnek is (1850 Jedlik Ányos 8208002, 36) | az igmándi gyümölcsösbe megyünk, mely a szőlőtül ellenkező irányban feküdt (1872 Prém József 8377022, 110) | az óramutató járásával ellenkezően (1912 RévaiNagyLex. C5700, 497) | a szent püspök hirtelen elbúcsúzott vendégétől, s a fűből feltápászkodva gyorsan elindult a várossal ellenkező irányba (1965 Déry Tibor 9107006, 158).
3a. ’vmihez képest a szemközti, túlsó 〈oldal〉, ill. ilyen oldalon levő 〈hely〉’ ❖ Az üſtökös tsillagoknak farka nem mindenkor a’ nappal ellenkező réſzre eſik, hanem egy kevéſſé eltsavarodik (1809 Varga Márton 8510004, 114) | Orgoványi az ellenkező oldalról jön kivont karddal (1812 Katona József ford.–Weber 8226007, 808) | ő a kastélynak egészen más részén lakott, épp az ellenkező szárnyán, mint én (1927 Gyergyai Albert ford. CD10) | Evezzünk át az ellenkező partra (1973 Csoóri Sándor 9090074, 231).
3b. (-leg raggal, hsz-szerűen) ’(vmivel) ellentétes irányban’ ❖ Ha a hőmérsék emelkedik, a fémszalag megnyilik és a mutatót az óramutató járásával ellenkezőleg forgatja (1895 PallasLex. CD02) | a sebesen forgó henger rovátkáinak keresztmetszete az érintkezés helyén a forgásirány felé, míg a lassan forgó hengeréi éppen ellenkezőleg állanak (1913 RévaiNagyLex. C5705, 745).
4. (rég) ’ellenségként viselkedő, ill. támadó, ellenséges 〈(had)sereg〉’ ❖ Valamint ha két ellenkez hadi ſereg közzl az egyike minden fegyverétöl meg-foſztattatnék ollyankor kemény viadal nélkl nagy vér-ontás eſne (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 249) | nem volna néki oka attól a’ Török hajótól tartani, mivel az nem ellenkezö hanem oltalmat keresö volna (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 306) | Cſak ezen egy Folyó válaſztotta-el egymáſtól a’ két ellenkez Sereget (1786 Dugonics András C1471, 22).
III. fn 1C
1. ’a szóban forgóval ellentétes dolog, annak fordítottja’ ❖ Klerdon.: Hamar nyughatatlankodol, én barátságodban nem kételkedem. Granville.: Viſeléſed ellenkezt mútat (1777 Bornemisza János ford. 7054002, 58) | a rút a szép ellenkezője (1860 Greguss Ágost 8163012, 302) | [a nagy síkságok hőmérséklete] hirtelen változik, gyakran csap át rövid idő alatt az ellenkezőbe (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Fekete György] nem akar rám hallgatni s akármit rendelek, mindig az ellenkezőjét teszi (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | hogyha van valami, amiért harcolni és meghalni érdemes, az épp ellenkezője annak, amiért most leöletik az embereket (1918 Lengyel Menyhért CD10) | Ügyeltem, hogy a hajad szála se görbüljön. Pedig bőven adtál okot az ellenkezőjére (1968 Göncz Árpád 1059001, 176).
2. (rég) ’ellenfél, ill. ellenség’ ❖ valamint hogy ellenkezi, úgy Enthuſiasmuſſál meg-töltt pártfogói-is vagynak a’ himlö bé óltáſának (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 652) | Két, két isten van; és bizony nem egy! [...] Ez a hatalmas két ellenkező Gyakorta harczol énmiattam is (1812 Kazinczy Ferenc CD01) | Pesten lakó ellenkezőim titkos játszásokat engednek magoknak ellenem (1819 Kazinczy Ferenc C2569, 376) | élni kell nekünk, hogy veszszenek ellenkezőink (1823 Vörösmarty Mihály 8524392, 217).
Vö. CzF. ~, ellenkezőleg; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. ellen; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.