elnézés fn 4B
1. ’az elnéz igével kifejezett cselekvés’ ❖ Bétsnek leirása, tulajdonképpen tsak egy helyrajzolásbéli Tsontkép, a’ mely jól szólgálhat a’ Portékák’ és a kézimivek’ állapottyának néminemü elnézésére (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 83).
2. ’〈udvariassági kifejezésekben is:〉 vkivel, vmivel szemben gyakorolt megértő, megengedő, nem számonkérő bánásmód, ill. enyhe, jóindulatú elbírálás’ ❖ Az a’ zsidó a’ ki Persiában törvény, Török Orſzágban pedig el-nézés ſzerint több Feleségeket vehet, Olasz- Német- Spanyol- és Frantzia-Orſzágban vétkes (1790 Az igazság kiszolgáltatásának jutalma ford. C0691, 79) | kinek a minden ároni többség csinálás képezi feladatát, s ki ennél fogva ha többségét compromittálni nem akarja, pártja, s pártjának egyes tagjai iránt gyakorta engedékenységre s elnézésekre van kényszeritve (1848 Kossuth Lajos CD32) | [Széchenyi és Wesselényi] megfogadták egymásnak, […] hogy semmi elnézéssel nem lesznek egymás hibái vagy gyengeségei iránt, hanem kiméletlenül s őszintén figyelmeztetik azokra egymást (1896 Zichy Antal CD55) | utólagosan szives elnézést kérünk azért, hogy lapunk mult száma a szokottnál kisebb terjedelemben jelent meg (1901 Veszprémi Ellenőr 2113001, 5) | A gazdasági szempontot mint létkérdést én a magam részéről sosem vitattam. De azért, elnézést kérek, ne pusztítsuk ki a hagyományokat (1978 Bereményi Géza 9048001, 186) | Elnézést kérek, szeretném megkérni az elnök urat, hogy az általános vitát ne tessék lezárni (1991 Országgyűlési Napló CD62).
2a. (rég, ritk) ’vmely törvényszegésért járó megtorlás v. büntetés elengedése, kegyelem’ ❖ A király megengedi, hogy azok [a katonaszökevények], a kik a kegyelem reményében újolag be akarnak állani, ez alkalommal elnézésben részesüljenek, ha azonban ismét megszöknének, földönfutókul lesznek tekintendők (1896 Széchy Károly CD55) | [a lakosság forrongása miatt] a császár 1607 aug. 3-án birodalmi átok alá helyezte a várost. Miksa már készült a végrehajtásra, de a város tanácsa elnézésért esedezett és kész volt kiadni a főczinkosokat (1901 Nagy képes világtörténet CD03).
3. (msz-szerűen) ’〈Udvariassági kifejezésként.〉’
3a. ’〈bocsánatkérés, ill. szabadkozás, mentegetőzés kif-ére〉’ ❖ Mikes kinézett a folyosóra s így szólt: – Elnézést drága, édes urak. Az isten küldött hozzám valakit, s most megvizsgálom az isteni küldött angyalszárnyait (1941 Gelléri Andor Endre 9179009, 170) | Elnézést, de még be sem mutattam a partneremet (1972 Sándor György 1138002, 100) | Elnézést, hogy csengetés nélkül berontottam (2002 Goretity József ford.–Dovlatov 3120001, 294).
3b. ’〈ismeretlen v. fölérendelt személyhez intézett kérdés bevezetésére〉’ ❖ [Vevő:] Visincei vagyok. (Nyomatékkal.) Mondom, Visincei Gusztáv … Nem mond önnek semmit ez a név? [Eladó:] Elnézést. Találkoztunk már? Ismerjük egymást? (1966 Karinthy Ferenc 9308003, 283) | Elnézést, elnök úr, melyik pontról van szó? (1993 Országgyűlési Napló CD62) | Elnézést, merre találom a mosdót? (2010 Szántó T. Gábor 3153014, 993).
3c. ’〈udvarias, de erélyes ellenkezés, ill. kritikus közlés bevezetésére〉’ ❖ [Fiszer] egy szünet végén szólt Boguslawskinak, hogy szerinte, elnézést, a jelenet hosszú és unalmas (1978 Spiró György 1143001, 115) | Már elnézést, de ez… ez… hazugság (1989 Páskándi Géza 2001007, 29) | – Függőlegesre kértem a gödröket. […] Függőleges az, ami a Föld középpontja felé mutat. […] – De már elnézést! Nem mindegy, hogy hova mutat? Hát be lesz temetve földdel! (2001 Zoltán Gábor 3345001, 15).
4. ’(figyelmetlenség okozta) tévedés, hiba’ ❖ felsőbb helyekre vitt perbeni elnézés (1834 Ormós Zsigmond 8341008, 91) | [Az Aggódás című költeményt] az 1885 ben megjelent „Költemények”-hez irtam; onnan azonban sajnos elnézésből kimaradt (1885 Balog István² C0759, 102) | Saját betoldásaimat, melyekkel itt-ott a másoló kihagyásait, elnézéseit helyre pótlom zárjel közé teszem (1903 Bernáth Lajos 7467002, 265) | [A magyar válogatott] a negyeddöntőben aztán némi balszerencsével, bírói elnézésekkel és jó néhány nagy gólhelyzet elszalasztásával alulmaradt a későbbi ezüstérmes csehszlovák együttessel szemben (1989 Tények könyve CD37).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.