eltűnik tn ige 11c

1. ’egyre kevésbé látszik, ill. megszűnik látszani vki v. vmi, mert (el)távolodik, vmi v. vki (el)takarja, v. vmibe beleolvad, belevész’ ❖ A’ benne [ti. Szemiramisz kertjében] meg gyökerezett nagy élö fáknak tetei a’ felhökben tüntenek el a’ látás elöl (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 133) | A nap eltűnik a házak tűzfalai mögött, s amint alább száll, beesteledik (1869 Jókai Mór CD18) | [Jókait] az utcaajtóból nézte Eszter mindaddig, míg az iskola kapuján el nem tűnt (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | Az ablakmélyedésből nagy fekete macska ugrott le és zajtalanul eltűnt az ágy alatt (1922 Kürti Pál CD10) | Az ablak mellett álltam, kedvenc pihenőhelyem, kilátás nyílik a strandra, csendes eső szemetel, [...] a távolban semmi, eltűnt a túlpart az esőben (1989 Bólya Péter 1023007, 82).

2. ’több hasonló dolog v. személy között, ill. méretben, jelentőségben stb. vkihez, vmihez viszonyítva alig érzékelhetővé válik vki, vmi, mintha nem lenne ott, nem tűnik fel’ ❖ El- tntt ellem minden, az egéſz Világ körltem ſemmivé lett, t’ láttam, t’ érzettem tsupán tsak ezt a’ kívánva kívántat (1794 Kármán József² 7165014, 241) | Eggy új esméretlen szó száz régíek között, eggy szokatlan fordúlás, szóllásmód ugyan annyi megszokottak között szinte egészszen eltűnik, és az olvasó hozzájok szokott a’ nélkűl hogy észrevenné (1816 Teleki József² 8471014, 330) | a’ híres pesti szépségek igen eltünnek mellettünk (1842 Vahot Imre C2711, 296) | a gömbös fülbevalók most is divatban vannak, de a gömb annyira megnő, hogy a fülbevaló karikája majdnem eltünik mellette (1900 Nagy Géza CD20) | Budapest tele volt katonaszökevényekkel, hiszen itt lehetett legjobban eltűnni a tömegben (1998 Hajdu Tibor CD17).

3. ’〈előző v. szokott helyéről〉 elmarad, elkerül, hiányzik, ill. (fokozatos átalakulás közben, fogyva, csökkenve) megszűnik (vhol) lenni vmi v. vki’ ❖ [a kiütések] két vagy harmad nap múlva, azon rend ſzerént, a’ mint ki-jttek vólt, el-tntek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 122) | A’ tsillagok már el tüntek az égről, és a’ piros hajnal már meg jelenté a’ vílágnak a’ napnak jövetelét (1796 Kisfaludy Sándor 8243054, 325) | A hus-féle régen eltünt családi asztalukról, megritkult a kenyér s tésztás étel is, s lett belőle folytonosan csak burgonya, burgonya és burgonya, este reggel és délben (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Minden ablakból eltűntek már a zászlók; lám a Plankenhorst-ház erkélyén még most is lobog az (1869 Jókai Mór CD18) | a kék karikák eltüntek a szeme alól (1900 Mikszáth Kálmán C3142, 103) | ha az idegrendszer bizonyos zónája megsérül, bizonyos emlékek teljesen eltűnnek a tudatból (1910 Babits Mihály 9014138, 35) | az eredeti l a szóvégen és mássalhangzó előtt eltűnik, ellenben az előtte álló magánhangzó megnyúlik, esetleg kettőshangzóvá válik (1937 Zsirai Miklós C4981, 209) | hová lett a szőke leány, miután bűvös ujjaival felnyitotta szememet? Néhány hónap múlva eltűnt életemből (1984 Vikár György 1164005, 176) | A Tiszáról és mellékfolyóinak hazai szakaszáról az első világháború alatt, illetőleg az 1920-as években tűntek el az utolsó hajómalmok (1991 Magyar néprajz CD47).

3a. ’〈élőlények közössége v. rendszertani egysége〉 addig fogy, pusztul, hogy egyetlen egyede sem marad, elpusztul, kihal, kivész’ ❖ elmondatott, hogy elvesztett szabadságot ’s alkotmányt egy óra alatt lehet visszanyerni, de eltünt nemzetiséget nem ébreszthet föl többé, nem teremthet ujra semmi hatalom (1843 Pesti Hírlap CD61) | az a hajdan híres szalontai veresszőrű sertésfaj is egészen eltűnt (1888 Jókai Mór CD18) | hosszú évszázadok kavarodása folyamán a finn-ugorság kivándorolt vagy északra szorult, eltüntek a hunnok, kazárok, besenyők (1925 RévaiNagyLex. C5714, 535) | ha csak a madarakat vesszük számba, az utóbbi évszázadokban 70 faj, 136 változat és alfaj tűnt el véglegesen a Föld színéről (1995 Természet Világa CD50) | Az evolúció folyamán fajok keletkeznek, fajok tűnnek el (1996 Természet Világa CD50).

4. ’〈tulajdonság, állapot stb.〉(fokozatosan) abbamarad, elmúlik, megszűnik, ill. nem áll fenn tovább, érvényét veszti’ ❖ többire eſtve felé jelenti magát a’ hévſéggel járó hideglelés, reggel pedig el tünik, vagy alább hágy (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 110) | Febr. 27-kéig terjedő stockholmi hírek szerint a’ svéd király életének megtartásához minden remény eltünt (1844 Pesti Hírlap CD61) | eltűntek azok az okok is, amelyek eddig óvatos tartózkodásra késztették az abbéval szemben (1938 Benedek Marcell ford.–Martin du Gard 9042009, 860) | A „fordulat éve” után a társadalmi osztályok közötti iskolázottsági különbségek fokozatosan eltűntek (1991 Kontra Miklós–Váradi Tamás 2038008, 67).

4a. ’〈idő(szak)〉 múlttá válik, elmúlik’ ❖ Ajtónn áll az halál, és kotzogat, zörög; Már el tünt az üd, már üveg óra hi (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 269) | Óh hős! szép fiatal korod eltünt már az idővel, De hadi tetteidet keleten még zengi dalában a gyermek (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524375, 69) | az eltünt nyárnak napjait siratja (1860 Thaly Kálmán 8477010, 13) | Szeretnék visszamenni ma Eltünt évek mezőire, Egy elmult bánat szőnyegén Heverni bus fiatalon (1916 Juhász Gyula¹ 9284419, 125) | [a könyv] nyomába ered az eltűnt iúságnak (2000 Magyar Hírlap CD09).

5. (szépítő is) ’elkeveredik, elvész vhol, (többé) sehol nem található vki v. vmi, nyoma vész’ ❖ A’ levélben lévő képet alig mutatám meg, az aszszonyságok között eltűnt (1786 Kazinczy Ferenc C2554, 101) | nem képzelhetem hová tünhetett el azon okirat mit férjem oly hün őrzött (1855 Kövér Lajos 8256001, 11) | [Tary Lőrincet] a magyar országgyülés Lengyelországba küldötte, hogy a várnai csatában eltünt Ulászló felől tudakozódjék (1897 PallasLex. CD02) | A budai egyetemi nyomdának nagy privilégiumai voltak, gazdag fölöslegének kellett volna lenni minden évben, ezzel szemben számbavehető hasznot nem tudott felmutatni, időnkint súlyos veszteségekről tett jelentést a felsőbbségnek, egyes alkalmazottak kezén eltűnt az árú és a pénz (1931 Pintér Jenő CD44) | a múlt kedd óta a szövetségi erők 247 katonát veszítettek a harcokban, 142-en eltűntek, és több mint ezren megsebesültek (1996 Magyar Hírlap CD09) | olyan feltételezés is van, amely szerint Meciar miniszterelnök is rajta lehet a listán – de a ő dossziéja eltűnt az archívumból, és így sohasem tudjuk meg, mi volt abban (1997 Magyar Hírlap CD09).

6. ’〈ember v. állat〉 hirtelen eltávozik (vhonnan v. vhova), ill. titkon, szökve ismeretlen helyre távozik’ ❖ Ezen ſzóknak a’ végén tiſzteleteſen ismét meg-hajtván a’ fejét, egyſzer’smind el-tünt, [...] olly hamarsággal a’ tántz-helyröl el-orozkodván, hogy ſenki éſzre nem vehette (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 128) | az az ember, ki ket oda bé-vezette, el-tnt vala (1793 Szűts István ford.–Naubert 7339002, 37) | Próbáld tsak a legyet kezeddel meg tsapni, El tűnik ’s fortéllyal lehet majd meg kapni (1803 Bessenyei György¹ ford.–Pope C1102, 126) | megsarkantyuzva lovát, a’ czeglédi plebános eltünt a’ csatamezőről (1847 Eötvös József 8126014, 249) | a kastély ívei alá értek. Az oszlopok alatt a három parazolos [= napernyős] inas meghajtotta magát és eltűnt (1901 Mikszáth Kálmán CD04) | A fiatal asszisztens kapott az alkalmon, hogy eltűnjék a szobából, de a professzor hangja megállította a küszöbön (1938 Bókay János 9065001, 127) | Fogd a szamarat, és tűnj el innen a fenébe (1986 Gion Nándor 9190002, 26) | évente mintegy négy-ötezer kiskorú tűnik el otthonról, illetve a nevelőotthonokból (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. eltün, eltünik; ÉrtSz.; TESz. tűnik; ÉKsz.; SzT.

eltűnik tárgyatlan ige 11c
1.
egyre kevésbé látszik, ill. megszűnik látszani vki v. vmi, mert (el)távolodik, vmi v. vki (el)takarja, v. vmibe beleolvad, belevész
A’ benne [ti. Szemiramisz kertjében] meg gyökerezett nagy élö fáknak tetei a’ felhökben tüntenek el a’ látás elöl
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
A nap eltűnik a házak tűzfalai mögött, s amint alább száll, beesteledik
(1869 Jókai Mór)
[Jókait] az utcaajtóból nézte Eszter mindaddig, míg az iskola kapuján el nem tűnt
(1905–1906 Mikszáth Kálmán)
Az ablakmélyedésből nagy fekete macska ugrott le és zajtalanul eltűnt az ágy alatt
(1922 Kürti Pál)
Az ablak mellett álltam, kedvenc pihenőhelyem, kilátás nyílik a strandra, csendes eső szemetel, [...] a távolban semmi, eltűnt a túlpart az esőben
(1989 Bólya Péter)
2.
több hasonló dolog v. személy között, ill. méretben, jelentőségben stb. vkihez, vmihez viszonyítva alig érzékelhetővé válik vki, vmi, mintha nem lenne ott, nem tűnik fel
El- tntt ellem minden, az egéſz Világ körltem ſemmivé lett, t’ láttam, t’ érzettem tsupán tsak ezt a’ kívánva kívántat
(1794 Kármán József²)
Eggy új esméretlen szó száz régíek között, eggy szokatlan fordúlás, szóllásmód ugyan annyi megszokottak között szinte egészszen eltűnik, és az olvasó hozzájok szokott a’ nélkűl hogy észrevenné
(1816 Teleki József²)
a’ híres pesti szépségek igen eltünnek mellettünk
(1842 Vahot Imre)
a gömbös fülbevalók most is divatban vannak, de a gömb annyira megnő, hogy a fülbevaló karikája majdnem eltünik mellette
(1900 Nagy Géza)
Budapest tele volt katonaszökevényekkel, hiszen itt lehetett legjobban eltűnni a tömegben
(1998 Hajdu Tibor)
3.
〈előző v. szokott helyéről〉 elmarad, elkerül, hiányzik, ill. (fokozatos átalakulás közben, fogyva, csökkenve) megszűnik (vhol) lenni vmi v. vki
[a kiütések] két vagy harmad nap múlva, azon rend ſzerént, a’ mint ki-jttek vólt, el-tntek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A’ tsillagok már el tüntek az égről, és a’ piros hajnal már meg jelenté a’ vílágnak a’ napnak jövetelét
(1796 Kisfaludy Sándor)
A hus-féle régen eltünt családi asztalukról, megritkult a kenyér s tésztás étel is, s lett belőle folytonosan csak burgonya, burgonya és burgonya, este reggel és délben
(1857 Vasárnapi Újság)
Minden ablakból eltűntek már a zászlók; lám a Plankenhorst-ház erkélyén még most is lobog az
(1869 Jókai Mór)
a kék karikák eltüntek a szeme alól
(1900 Mikszáth Kálmán)
ha az idegrendszer bizonyos zónája megsérül, bizonyos emlékek teljesen eltűnnek a tudatból
(1910 Babits Mihály)
az eredeti l a szóvégen és mássalhangzó előtt eltűnik, ellenben az előtte álló magánhangzó megnyúlik, esetleg kettőshangzóvá válik
(1937 Zsirai Miklós)
hová lett a szőke leány, miután bűvös ujjaival felnyitotta szememet? Néhány hónap múlva eltűnt életemből
(1984 Vikár György)
A Tiszáról és mellékfolyóinak hazai szakaszáról az első világháború alatt, illetőleg az 1920-as években tűntek el az utolsó hajómalmok
(1991 Magyar néprajz)
3a.
〈élőlények közössége v. rendszertani egysége〉 addig fogy, pusztul, hogy egyetlen egyede sem marad, elpusztul, kihal, kivész
elmondatott, hogy elvesztett szabadságot ’s alkotmányt egy óra alatt lehet visszanyerni, de eltünt nemzetiséget nem ébreszthet föl többé, nem teremthet ujra semmi hatalom
(1843 Pesti Hírlap)
az a hajdan híres szalontai veresszőrű sertésfaj is egészen eltűnt
(1888 Jókai Mór)
hosszú évszázadok kavarodása folyamán a finn-ugorság kivándorolt vagy északra szorult, eltüntek a hunnok, kazárok, besenyők
(1925 RévaiNagyLex.)
ha csak a madarakat vesszük számba, az utóbbi évszázadokban 70 faj, 136 változat és alfaj tűnt el véglegesen a Föld színéről
(1995 Természet Világa)
Az evolúció folyamán fajok keletkeznek, fajok tűnnek el
(1996 Természet Világa)
4.
〈tulajdonság, állapot stb.〉 (fokozatosan) abbamarad, elmúlik, megszűnik, ill. nem áll fenn tovább, érvényét veszti
többire eſtve felé jelenti magát a’ hévſéggel járó hideglelés, reggel pedig el tünik, vagy alább hágy
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Febr.február 27-kéig terjedő stockholmi hírek szerint a’ svéd király életének megtartásához minden remény eltünt
(1844 Pesti Hírlap)
eltűntek azok az okok is, amelyek eddig óvatos tartózkodásra késztették az abbéval szemben
(1938 Benedek Marcell ford.Martin du Gard)
A „fordulat éve” után a társadalmi osztályok közötti iskolázottsági különbségek fokozatosan eltűntek
(1991 Kontra Miklós–Váradi Tamás)
4a.
〈idő(szak) múlttá válik, elmúlik
Ajtónn áll az halál, és kotzogat, zörög; Már el tünt az üd, már üveg óra hi
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Óh hős! szép fiatal korod eltünt már az idővel, De hadi tetteidet keleten még zengi dalában a gyermek
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
az eltünt nyárnak napjait siratja
(1860 Thaly Kálmán)
Szeretnék visszamenni ma Eltünt évek mezőire, Egy elmult bánat szőnyegén Heverni bus fiatalon
(1916 Juhász Gyula¹)
[a könyv] nyomába ered az eltűnt iúságnak
(2000 Magyar Hírlap)
5. (szépítő is)
elkeveredik, elvész vhol, (többé) sehol nem található vki v. vmi, nyoma vész
A’ levélben lévő képet alig mutatám meg, az aszszonyságok között eltűnt
(1786 Kazinczy Ferenc)
nem képzelhetem hová tünhetett el azon okirat mit férjem oly hün őrzött
(1855 Kövér Lajos)
[Tary Lőrincet] a magyar országgyülés Lengyelországba küldötte, hogy a várnai csatában eltünt Ulászló felől tudakozódjék
(1897 PallasLex.)
A budai egyetemi nyomdának nagy privilégiumai voltak, gazdag fölöslegének kellett volna lenni minden évben, ezzel szemben számbavehető hasznot nem tudott felmutatni, időnkint súlyos veszteségekről tett jelentést a felsőbbségnek, egyes alkalmazottak kezén eltűnt az árú és a pénz
(1931 Pintér Jenő)
a múlt kedd óta a szövetségi erők 247 katonát veszítettek a harcokban, 142-en eltűntek, és több mint ezren megsebesültek
(1996 Magyar Hírlap)
olyan feltételezés is van, amely szerint Meciar miniszterelnök is rajta lehet a listán – de a ő dossziéja eltűnt az archívumból, és így sohasem tudjuk meg, mi volt abban
(1997 Magyar Hírlap)
6.
〈ember v. állat〉 hirtelen eltávozik (vhonnan v. vhova), ill. titkon, szökve ismeretlen helyre távozik
Ezen ſzóknak a’ végén tiſzteleteſen ismét meg-hajtván a’ fejét, egyſzer’smind el-tünt, [...] olly hamarsággal a’ tántz-helyröl el-orozkodván, hogy ſenki éſzre nem vehette
(1772 Mészáros Ignác ford.)
az az ember, ki ket oda bé-vezette, el-tnt vala
(1793 Szűts István ford.Naubert)
Próbáld tsak a legyet kezeddel meg tsapni, El tűnik ’s fortéllyal lehet majd meg kapni
(1803 Bessenyei György¹ ford.Pope)
megsarkantyuzva lovát, a’ czeglédi plebános eltünt a’ csatamezőről
(1847 Eötvös József)
a kastély ívei alá értek. Az oszlopok alatt a három parazolos [= napernyős] inas meghajtotta magát és eltűnt
(1901 Mikszáth Kálmán)
A fiatal asszisztens kapott az alkalmon, hogy eltűnjék a szobából, de a professzor hangja megállította a küszöbön
(1938 Bókay János)
Fogd a szamarat, és tűnj el innen a fenébe
(1986 Gion Nándor)
évente mintegy négy-ötezer kiskorú tűnik el otthonról, illetve a nevelőotthonokból
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. eltün, eltünik; ÉrtSz.; TESz. tűnik; ÉKsz.; SzT.

Beállítások