elvállal ts ige 1a 

1. ’〈munkát, feladatot〉 annak elvégzésére kötelezve magát elfogad’ ❖ nevetségessé teszik némelly dámák magokat az ő tettetett szabadkozások és tettetésök által, holott nyilvánságosan látni rajtok, hogy ők [a szereplést] igen örömest elvállalnák (1830 Némethy József ford. 8333008, 159) | Mindenki végezze azt, amit elvállalt! (1889 Justh Zsigmond 8213009, 369) | Magánnyomozó és Tudakozó vállalat. […] Elvállal helyben és vidéken nyomozásokat, megfigyeléseket (1919 Világ 2115001, 12) | jobb volna, ha jogtanácsos látná el védelmemet, de ügyemet senki sem vállalta el (1985 Eörsi István 9125026, 21).

1a. ’〈tisztséget〉 az azzal járó kötelességeket, teendőket vállalva elfogad’ ❖ a követ esküt tett le arról, hogy bizonyos évekig az igazgatás’ kinevezésétöl fügő [!] hivatalt nem vállal el (1843 Kemény Zsigmond 8235030, 32) | [egy] volt honvédezredes özvegye fölkérte [Jókait], hogy vállalja el gyermekei fölött a gyámságot (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | [a cigánybáró] elvállalta valamennyi gyerek keresztapaságát (1928 Krúdy Gyula CD54) | [Arany] elvállalja a Battyhány-kormány néplapjának […] társszerkesztői állását (1954 e. Gaál Gábor 9162003, 193) | Az úgy volt, hogy amikor a Bunder visszaadta a takarékbélyeg-felelősséget, merthogy az neki sok, akkor én mindjárt elvállaltam (1980 Janikovszky Éva 1071001, 12).

1b. ’〈vmely terhet, kötelezettséget〉(következményeivel számolva) magára vesz, (más helyett) magára vállal’ ❖ sok helyen Kazinczy csapkodtatik benne [ti. a Mondolat című szatírában]; […] néhány csapást magam is elvállaltam, a’ mit talán én is Kazinczynak köszönhetek (1816 Kisfaludy Sándor 8243057, 287) | a’ mint látom, elválaljátok a feltételt (1823 Pucz Antal C3541, 96) | Mindent el fogunk követni, mi a körülmények nehézségei közt emberi erőtől kitelik, a haza megmentésére. Ezért elvállalom a felelősséget (1896 Gracza György CD45) | a bróker a tevékenységéért attól a biztosítótól jogosult díjazásra, amely a közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási kockázatot elvállalja (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈annak kif-ére, hogy vmivel v. vkivel kapcs. (vmely) teendő(k) elvégzésére kötelezettséget vállal vki〉’ ❖ a’ varga pedig számos családja mellett is azt [ti. az idegen csecsemőt] elvállalá (1840 Horváth Zsigmond¹ 8190001, 136) | A főváros egyik elsőrendü szinházának müvésznője, elvállal szinpadi kiképzésre teljes ellátással oly 15–18 éves uri leányt, ki a szinipályára hajlamot érez (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 20) | Gyenesék elvállalták Móricot kosztra (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | Ezt a kertet vállaltam el átalányban (1937 Németh László² 9485039, 199) | Pedagógus lettem, és igyekeztem a legeslegnehezebb gyerekeket elvállalni, kimondottan erre éreztem hivatást (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈annak kif-ére, hogy vminek az elkészítését vállalja vki〉’ ❖ Elvállalunk teljes kávéház-berendezéseket a legdiszesebb stylszerü kivitelben ugy saját mint adott rajzok szerint (1901 A Vendéglős 2100001, 7) | elvállalnék ajourt, tűajourt, géphímzést (1932 Budapesti Hírlap szept. 4. C4720, 19) | azt mondtam, elvállalom a vasárnapi ebédet (1979 Domahidy András 1036002, 118).

3. (/irod) ’igazként v. tényként elismer, ill. beismer vmit’ ❖ én hát el vállalom, hogy tudok [nyúzni] (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2125, 21) | Tagadjam! Mit? Nem is vállalom el a mi nem igaz (1850 Dobsa Lajos 8107002, 44) | tetszik neki, csak rösteli. Nem meri elvállalni, hogy örül a házának (1937 Németh László² 9485040, 19) | Angéla: Maga egy vén, öreg kéjenc […] Kenéz: Mi? Nem értem. Angéla: Vállaljon el végre valamit úgy, ahogy van (1967 Csurka István 9096001, 19) | Egyetlen orvos vállalta el, hogy motívumai között helyet kapott a magánéleti problémák rendezésének vágya is (1991 Barcy Magdolna 2035001, 140).

3a. ’vmely minőségben hozzá tartozónak, ill. magáénak ismer el vkit, vmit’ ❖ a’ szamarakkal bővös Árkádiát is elvállaltam hazámnak (1817 Kazinczy Ferenc C2568, 164) | a konzervativ párt se vállalta el Dufauret magáénak (1881 Budapesti Hírlap 8608001, 4) | úgylátszik, az a divatos rekvizitum, hogy valaki elvállal egy bizonyos bűncselekményt, amelyet más követett el (1935 Schöpflin Aladár CD10) | [Dénes] a meglepett férj jelenlétében nagylelkűen „elvállalta” a gyereket, bár lehet, hogy nem tőle való, hanem a bátyjától (1957 Benedek István 9041011, 339).

4. ’tudomásul véve elfogad vmit’ ❖ Márton, László és János Bendeviczoknak neveztetnek, atyjok Benedek (máskép Benda) után; és ez elnevezést ők elvállalták és használták (1860 Nagy Iván CD31) | nomád elődeink egyedül a keresztény vallás elfogadásával kezdék az europai erkölcsöket és szokásokat is elvállalni (1865 Rómer Flóris 8395003, 253) | elvállalom, amit kinál a végzet (1938 Vas István 9760015, 9) | ugyanazért a vétekért a nemesrendű bűnös nem vállalta el ugyanazt a fenyítéket, amit a jobbágy kapott (1990 Magyar néprajz CD47).

4a. (rég) ’〈tárgyat, dolgot〉 kész maga számára átvenni’ ❖ a kormányelnök a ministerelnöknek […] járó pótlékdíjt, a hazának illy szorongatott állapotában, semmi esetre el nem vállalta (1848 Kossuth Lajos C2749, 922) | a kereskedő kénytelen volt rögtön túladni rajta [ti. az ázott búzán], ahogy veszik. Meg is ölelt, mikor harmadfél forintért az egész szállítmányát elvállaltam (1867 Jókai Mór CD18) | Ferdinánd király elvállalta a neki átengedett magyarországi részeket (1876 Jókai Mór CD18) | Megint makranczoskodol? Rögtön elválalod azt a gyűrűt (1883 Berczik Árpád C1027, 58).

4b. (rég, ritk) ’felfogad vminek, ill. magához fogad vmely minőségben vkit’ ❖ [a pogányt] szolgádúl el ne vállald (1860 Madách Imre 8284014, 808) | Valamit sugok magának: Vállaljon el babájának (1906 Magyar népdalok C6550, 81) | mechanikus, ki elvállalna tanulónak, négy reált végzett fiatalembert (1914 Pesti Hírlap okt. 11. C5662, 31) | Ha Szolcsányi Jenő […] elvállal tanítványának, akkor megyek (1919 Schöpflin Aladár CD10).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elvállalt; ÚMTsz.