ennivaló fn és mn 

I. fn 1A

’olyan emberi v. állati táplálék, amelyet evéssel fogyasztanak el’ ❖ adjanak ezeknek a ſzegény embereknek […] valami enní valót (1779 Bessenyei György¹ C1082, 118) | Igen sok enni és innivalóm van, […] s igen keveset ehetem és ihatom, azon kevéskét is igen rosz ét- és itvágygyal (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [a vörösbegyek] a sövényen lesnek valami enni való után (1899 Chernel István CD34) | Kibányásztam az ennivalómat, kenyeret szilvaízét ettem egykeveset (1945 Szép Ernő 9665040, 57) | havi hatszázból kijött az ennivaló (1978 Kerényi Grácia 9324039, 126) | [Ebe] imádott enni; minél dúsabb volt az ennivaló, annál jobb. Zsíros szalonna, ikrával teli szardínia, csirkemáj […] – zsírtól nehéz és kalóriában dús ételek (2006 Greskovits Endre ford.–Nair 3149007, 1503).

II. mn 17A5 (biz, kedvesk)

’aranyos, bájos, ill. szeretetre méltó, kedves (természetű) 〈ember v. állat〉’ ❖ A fiu is enni való (1856 Szigligeti Ede C3989, 9) | Tisztelt művész ur! […] Ön nemcsak a kontinens legennivalóbb embere, hanem egyszersmind az ég küldöttje (1894 Fővárosi Lapok C0162, 1642) | megsimogatja az ennivaló kislányt (1936 Hevesi András 9246003, 99) | ennivaló cicusok szaladgálnak majd a kereskedelmi képernyőn (1999 Népszabadság máj. 25. C6989, 12).

a. ’elragadó, bájos, kedves 〈tulajdonság, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ oly kedvesen, oly módosan illett neki minden mozdulata, […] minden csupa ennivaló volt rajta (1846 Jókai Mór CD18) | [a lányka] ennivaló kacérsággal, a derekát hátrafeszítve mondja: – Papi! Jó leszel? Hozol valamit? (1964 Urbán Ernő C5279, 1080) | hatéves kisfiú. Ennivaló, ahogy selypít (1981 Dénes Tibor 9812003, 194) | A dinó, mint ennivalóan édes jó pajtás és hűséges házikedvenc figurája éppoly idióta, mint amilyen népszerű (2004 Természet Világa CD50).

b. ’tetszetős, helyes, aranyos 〈tárgy, kül. ruha〉’ ❖ No hát nem ennivaló ez az aranygáz toque ezzel a nagy árvácska bokrétával (1890 Vasárnapi Újság C7404, 391) | – épen ma készült el a sétaruhám, egy ennivaló, szemtelen kis kosztüm, a mi czipőmig sem ér le. – Botrány, – jegyezte meg az apa tréfásan (1918 Vasárnapi Újság C7432, 115) | ennivaló kis virágos kalap (1976 Népszabadság dec. 22. C7826, 9).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

ennivaló főnév és melléknév
I. főnév 1A
olyan emberi v. állati táplálék, amelyet evéssel fogyasztanak el
adjanak ezeknek a ſzegény embereknek […] valami enní valót
(1779 Bessenyei György¹)
Igen sok enni és innivalóm van, […] s igen keveset ehetem és ihatom, azon kevéskét is igen rosz ét- és itvágygyal
(1859 Vasárnapi Újság)
[a vörösbegyek] a sövényen lesnek valami enni való után
(1899 Chernel István)
Kibányásztam az ennivalómat, kenyeret szilvaízét ettem egykeveset
(1945 Szép Ernő)
havi hatszázból kijött az ennivaló
(1978 Kerényi Grácia)
[Ebe] imádott enni; minél dúsabb volt az ennivaló, annál jobb. Zsíros szalonna, ikrával teli szardínia, csirkemáj […] – zsírtól nehéz és kalóriában dús ételek
(2006 Greskovits Endre ford.Nair)
II. melléknév 17A5 (biz, kedvesk)
aranyos, bájos, ill. szeretetre méltó, kedves (természetű) 〈ember v. állat〉
A fiu is enni való
(1856 Szigligeti Ede)
Tisztelt művész ur! […] Ön nemcsak a kontinens legennivalóbb embere, hanem egyszersmind az ég küldöttje
(1894 Fővárosi Lapok)
megsimogatja az ennivaló kislányt
(1936 Hevesi András)
ennivaló cicusok szaladgálnak majd a kereskedelmi képernyőn
(1999 Népszabadság máj. 25.)
a.
elragadó, bájos, kedves 〈tulajdonság, megnyilvánulás stb.〉
oly kedvesen, oly módosan illett neki minden mozdulata, […] minden csupa ennivaló volt rajta
(1846 Jókai Mór)
[a lányka] ennivaló kacérsággal, a derekát hátrafeszítve mondja: – Papi! Jó leszel? Hozol valamit?
(1964 Urbán Ernő)
hatéves kisfiú. Ennivaló, ahogy selypít
(1981 Dénes Tibor)
A dinó, mint ennivalóan édes jó pajtás és hűséges házikedvenc figurája éppoly idióta, mint amilyen népszerű
(2004 Természet Világa)
b.
tetszetős, helyes, aranyos 〈tárgy, kül. ruha〉
No hát nem ennivaló ez az aranygáz toque ezzel a nagy árvácska bokrétával
(1890 Vasárnapi Újság)
– épen ma készült el a sétaruhám, egy ennivaló, szemtelen kis kosztüm, a mi czipőmig sem ér le. – Botrány, – jegyezte meg az apa tréfásan
(1918 Vasárnapi Újság)
ennivaló kis virágos kalap
(1976 Népszabadság dec. 22.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások