ennivaló fn és mn
I. fn 1A
’olyan emberi v. állati táplálék, amelyet evéssel fogyasztanak el’ ❖ adjanak ezeknek a ſzegény embereknek […] valami enní valót (1779 Bessenyei György¹ C1082, 118) | Igen sok enni és innivalóm van, […] s igen keveset ehetem és ihatom, azon kevéskét is igen rosz ét- és itvágygyal (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [a vörösbegyek] a sövényen lesnek valami enni való után (1899 Chernel István CD34) | Kibányásztam az ennivalómat, kenyeret szilvaízét ettem egykeveset (1945 Szép Ernő 9665040, 57) | havi hatszázból kijött az ennivaló (1978 Kerényi Grácia 9324039, 126) | [Ebe] imádott enni; minél dúsabb volt az ennivaló, annál jobb. Zsíros szalonna, ikrával teli szardínia, csirkemáj […] – zsírtól nehéz és kalóriában dús ételek (2006 Greskovits Endre ford.–Nair 3149007, 1503).
II. mn 17A5 (biz, kedvesk)
’aranyos, bájos, ill. szeretetre méltó, kedves (természetű) 〈ember v. állat〉’ ❖ A fiu is enni való (1856 Szigligeti Ede C3989, 9) | Tisztelt művész ur! […] Ön nemcsak a kontinens legennivalóbb embere, hanem egyszersmind az ég küldöttje (1894 Fővárosi Lapok C0162, 1642) | megsimogatja az ennivaló kislányt (1936 Hevesi András 9246003, 99) | ennivaló cicusok szaladgálnak majd a kereskedelmi képernyőn (1999 Népszabadság máj. 25. C6989, 12).
a. ’elragadó, bájos, kedves 〈tulajdonság, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ oly kedvesen, oly módosan illett neki minden mozdulata, […] minden csupa ennivaló volt rajta (1846 Jókai Mór CD18) | [a lányka] ennivaló kacérsággal, a derekát hátrafeszítve mondja: – Papi! Jó leszel? Hozol valamit? (1964 Urbán Ernő C5279, 1080) | hatéves kisfiú. Ennivaló, ahogy selypít (1981 Dénes Tibor 9812003, 194) | A dinó, mint ennivalóan édes jó pajtás és hűséges házikedvenc figurája éppoly idióta, mint amilyen népszerű (2004 Természet Világa CD50).
b. ’tetszetős, helyes, aranyos 〈tárgy, kül. ruha〉’ ❖ No hát nem ennivaló ez az aranygáz toque ezzel a nagy árvácska bokrétával (1890 Vasárnapi Újság C7404, 391) | – épen ma készült el a sétaruhám, egy ennivaló, szemtelen kis kosztüm, a mi czipőmig sem ér le. – Botrány, – jegyezte meg az apa tréfásan (1918 Vasárnapi Újság C7432, 115) | ennivaló kis virágos kalap (1976 Népszabadság dec. 22. C7826, 9).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.