erdő fn 6C1 

1. (átv is) ’〈rendsz. lakott területen kívül:〉 olyan nagy kiterjedésű növénytársulás, amelynek jellegét fák viszonylag sűrű sokasága határozza meg, ill. az azt alkotó növényzettel borított terület’ ❖ Az erdk kzt-lév tſendes árnyékokba Jártak a’ dán-vadak, legelve magokba (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 9) | a völgyet az elöntés előtt fenyves erdő boritá, azért a fenyőfáknak hegyei még most is kimeredeznek a [Gyilkos-]tó fölé (1869 Orbán Balázs 8340009, 112) | Szelid, nagyrészt halmos vidék ez; itt-ott bükkös erdő, majd egy-egy törpe csúcs alján ringó búzatáblákkal és mosolygó szőlőskertekkel (1896 Gracza György CD45) | New York szélességén érnek véget a fenyőerdők, innen D-re a lombos erdők kezdődnek az Appalach-hegyvidéken (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 211) | [A jókedvű örmény temetése című elbeszélést olvasva] máris érezzük az árnyalatokat, lombos és tűlevelű erdők, vasúti állomások, széles gádorú borospincék, sokféle illattól párolgó vacsoraasztalok hangulatát (1980 Ottlik Géza 9496006, 131) | falunk erdejeiben a gombalelőhelyeket kevesen ismerték úgy, mint én (1980 Béres Ferenc 2206024, 7) | [a vállalkozónak] kétszáz hektár erdője, legelője és szántója van (2002 Burka Viktória et al. 3145002, 902).

2. (birtokszóként) (vál) ’〈egymáshoz közeli egynemű, kül. hosszú, magasba nyúló dolgok sokaságának, ill. ilyen dolgok alkotta egységnek a megnevezéseként〉’ ❖ A puskák erdeje tűzláng közt megcsördűl (1796 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | míg ellenségeink könnyű diadalra számítottak, a szuronyok erdei fogadták őket (1848 Kossuth Lajos CD32) | Legszebben festett a városháza, azután a pénzügyigazgatóság, a minoriták temploma és az arad-csanádi vasut igazgatósági épülete, amelyeken a zászlók egész erdője lengett (1909 Pesti Hírlap szept. 21. C5657, 33) | A gabona őrlésére szélmalmok erdeje keletkezik [a 17. századi Hollandiában] (1936 Hajnal István CD42) | Kezek erdeje emelkedett a magasba (2008 Garaczi László 3037005, 101).

3. (birtokszóként) (vál) ’〈olyan dolgok, szabályok stb. sokaságának jelképeként, amelyek között nehéz eligazodni, boldogulni〉’ ❖ Az ügymenet’ roppant erdeje a pedans formalitásoknak egy mákszemnyivel sem egyszerűsíttetett (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | [lehet-e] azt képzelni vagy hazudni, hogy az okok és okozatok kapcsolódásainak titkos erdejében tájékozódhatunk? (1931 Babits Mihály 9014139, 212) | arra kell törekedni, hogy a jogszabályok immár úgyszólván áttekinthetetlen erdejében rendet teremtsünk (1956 Népszava júl. 22. C4821, 6) | A törvény szorgalmazói nemcsak az értelmezések és felfogások erdejében kívántak egyenes utat vágni (2000 Népszabadság febr. 4. C5833, 10).

Ö: ember~, energia~, eső~, lomb~, ős~, sarj~, sarjú~, szál~, védő~, virág~; az -erdő címszó alatt: akác~, alma~, babér~, bambusz~, bükk~, bükkfa~, cédrus~, ciprus~, csere~, cser~, cserfa~, éger~, eukaliptusz~, fenyő~, fűz~, gesztenye~, hárs~, lándzsa~, nyár~, nyárfa~, nyír~, nyírfa~, olajfa~, pálma~, szurony~, tölgy~, tölgyfa~, zászló~.

UB: -csősz.

ÖU: véd~.

ÖE: ~kerület, ~kezelés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

-erdő (utótagként)

1. ’〈jellemzően vmely fajba v. más taxonba tartozó fás(odó) szárú növény〉 példányai alkotta nagy(obb) kiterjedésű növénytársulás’ ❖ ‖ akácerdő fn 6C1 | jobbra a földmívesek nyomorú lakjaikat ákácerdő fedi el (1828 Kazinczy Ferenc 7163030, 539) | a fövenyi ákácerdő virágai kellemes illattal töltik el a levegőt (1881 Boross Mihály C1152, 205) | Fakitermelők! A Hőgyészi Állami Gazdaság bérmunkát ajánl akácerdeinek kitermelésére (1986 Népszabadság febr. 10. C7836, [10]) | Ezen a környéken legfeljebb vadmadár fészkel, a tüskés bozótban rókák hajszolnak üregi nyulakat, méhészeknek viszont az akácerdő kész paradicsom (2008 Szabad Föld szept. 12. C8394, 14) ‖ babérerdő fn 6C1 | [a dicsőség allegorikus alakja Károlyi Józsefet] egy babérerdőnek viszi egyenesen, Melly a’ gyémántokkal fénylő falak mellett Örök tiszteletű árnyékkal zőldellett (1794 Csokonai Vitéz Mihály C1320, 206) | A babérerdő sűrü árnyékolása és száraz, barna levelekből álló avarja által élénken emlékeztet a bükkfaerdőre (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A babérerdőben egy patakocska mentén felfelé vezető utat követve, négy babérfajnak a Földközitenger vidékén honos nemes babérfajéhoz hasonló, de jóval hatalmasabb fáin kívül természetesen más érdekes keménylevelű, főleg bennszülött fák […] tekintélyes példányaiban is gyönyörködhetik az ember (1937 Kieselbach Gyula C7962, 274) | [Tajvanon a Tarokó-szurdokhoz] közeli tengerparton mangroveerdők, a part menti síkságon örökzöld babérerdők, és szinte áthatolhatatlan bambuszdzsungelek váltják egymást (2004 Természet Világa CD50) ‖ bambuszerdő fn 6C1 | [címként:] A bambuserdő (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A fennsíkot, amelyre följutottunk, sűrű bambuszerdő borította, […] alig láttam egy-két lépésre magam elé (1922 Torday Emil CD10) | [a pandamedve] csak Dél-Kína középső részeinek hűvös, csapadékos hegyvidékein, az 1200–4000 méter magasságban található bambuszerdőkben él (2008 Népszava okt. 28. C7471, 13) ‖ bükkerdő fn 6C1 | [a naspolya] a’ nagy bük erdken mint a’ tsereſznye fürtönként term vad gyümlts (1787 Mátyus István 7222019, 365) | Mindig följebb, följebb megyünk. A tölgy- és bükkerdő elmarad, következnek a fenyvesek (1851 Jókai Mór CD18) | azon falvaknak van mások erdeire […] szüksége, akiknek nincs makkoltatásra való bükkerdejük (1995 Binder Pál CD58) ‖ cédruserdő fn 6C1 | [a tisztást] mindenfelől sötét czedruserdő zárá körül (1830 Kazinczy Ferenc ford.–Pyrker C2544, 112) | [A Libanoni-hegységben] a Timarun lábánál vezet az út Tripoliszból Damaszkuszba […]. Ezen helytől mintegy 400 m.-nyire lejebb, egy kis maronita-kápolna körül egészen kopár vidéken vannak amaz egykori gazdag cédruserdőnek maradványa (mintegy 400 fa, köztük 12 egészen régi), amely a zsidók és feniciaiak nagy középületeihez és ez utóbbiak hajóihoz a fát szolgáltatta (1895 PallasLex. CD02) | valamikor a középkor táján cédruserdők éltek a Balatonfelvidéken (1998 Lakáskultúra CD39) ‖ cipruserdő fn 6C1 | Tziprus Erdőt űltess! (1786 Főldi János 7112006, 132) | A cipruserdőben várnak reám, a Malmoktul délre, hozz majd hírt oda (1848 Petőfi Sándor ford.–Shakespeare 8366450, 260) | A napsütötte cipruserdők övezte krími üdülő, a kékszín ezernyi árnyalatában csillogó tenger partján (1953 Magyar Nemzet nov. 7. C4793, 2) | a [Bükkábrány mellett megtalált 7,5 millió éves] cipruserdő maradványának megmentésére a tárca hárommillió forint gyorssegélyt utalt át a mentést végző Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatóságának (2007 Népszabadság aug. 28. C7855, 21) ‖ csereerdő fn 6C1 (rég) | [A laskagomba] a’ srü bik és tsere-erdken a’ le-hullott, és a’ földen el-rothadt fákból kés ſzſzel láb nélkül egéſz teſtel nv-ki (1787 Mátyus István C3068, 484) | régen a Nyárád mentén nagy csere-erdők voltak (1870 Orbán Balázs CD22) | A szőlő a nagy csere-erdővel volt határos (1897 Petelei István C3491, 216) ‖ csererdő fn 6C1 | vajha Lábra tehetnk még amaz ékes régi Tser-erdt (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 126) | Völgyek, magaslatok különfélekép váltják fel egymást itten, koszoruzva sugár csererdők lombjaival (1858 Vasárnapi Újság CD56) | szálas csererdő (1934 Hegedüs Lóránt CD10) | [A Káli-medencében] a természetes növénytakaró a déli vízszegényebb hegyvonulatokon alacsony tölgy- és csererdő, borókafenyves, a berekföldön náddal, sással váltakozó rét, északabbra sűrű bozót (1996 Természet Világa CD50) ‖ égererdő fn 6C1 | gazdag tölgyfa- és égererdők (1869 Jókai Mór CD18) | [a Dráva] helyenként buja fűzesek, rekettyések és égererdők közt hömpölygeti gyakran áradó, iszapos vizét Légrád felé (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a gyógytó körüli égererdőt a századfordulón telepítette a Festetics Hitbizomány (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ eukaliptuszerdő fn 6C1 | [Ausztráliában] csak a tropusok alatt vannak sürübb, kuszónövények által járhatatlanná tett erdők; egyebütt árnyéktalanok. Különösen sajátságosak e tekintetben az eukaliptusz-erdők, amelyek óriási, 100–150-160 méter magas, egyenes fákból állanak és átengedik a nap sugarait (1893 PallasLex. CD02) | óriási baromfitenyészettől kezdve telepített eukaliptusz erdőig volt itt [ti. Jack London birtokán] minden, amit amerikai gazda kieszelhet (1925 Harsányi Zsolt CD10) | Az eukaliptusz leveleiből tízféle mérgező anyagot mutattak ki, köztük fenolszármazékokat is. Az eukaliptuszerdő – Ausztráliát kivéve – valóban ökológiai sivatag (1999 Természet Világa CD50) ‖ fenyőerdő fn 6C1 | ollyas helyeken a’ hol sürö fenyö Erdök vannak itélik némellyek, hogy Sz. Jakab havának [= júliusnak] közepén a’ fenyöfának meg törett hejával lehet a’ juhokat étetni (1779 Próbákbúl szedett oktatás C3537, 37) | az északi Fork nevü folyam dereka táján terjedt fenyőerdőkre akadtak (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [a jávorszarvas télen] az égerfás ingoványokból elvonul a magasan fekvő fenyőerdőkbe (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A délnyugati területek korábbi gyepes növényzetét mára felváltották a telepített akácosok, nyárasok és fenyőerdők (2001 Böőr László–Szabó Attila CD36) ‖ fűzerdő fn 6C1 | Fen-marad [apám] emlékezete azon Füz-erdöben-is, mellyet a’ Szilléren innet a’ Városnak mind díſzſzére, mind haſznára ültettetett (1780 Dugonics András 7087026, [XIII]) | mintha a földből támadnának elő, jobbról-balról új csapatok rohannak elő a fűzerdőkből Báthory lovasságára (1860 Jókai Mór CD18) | [Labrador] tűlevelű, jegenye- és fűz-erdői az 57° é. sz.-ig felérnek (1915 RévaiNagyLex. C5708, 405) | nyugat felé esett a szőlőföld és a rét, délre a szilvás és fűzerdő (2000 Tóth Ferenc CD36) ‖ gesztenyeerdő fn 6C1 | Vagyon itt geſztenye erd (1775 Kazinczy Ferenc C2534, 22) | E’ [ti. a Nagybánya körüli] hegyek alját dús gesztenye erdők boritják, hűsejükben buzognak a’ hirtelen gyógyerejü borkutak (1848 Életképek C0107, 460) | [a 19. század eleji császári irat] kiemeli Sopron megye gesztenye erdőit is (1999 T. Mérey Klára CD52) ‖ hárserdő fn 6C1 | a hárserdő árnyékában (1844 Császár Ferenc ford.–Foscolo C0625, 35) | a hárserdő, mint ezüst vértezetű hősök tábora állt, és folyton az ég felé látszott nőni a nap tüzében (1913 Barta Lajos CD10) | A méhcsaládokkal az akácosokba, hárserdőkbe való vándorlás […] csak a 20. század elejétől terjedt el (1999 Magyar néprajz CD47) ‖ nyárerdő fn 6C1 | [kilovagolok] Sebeshelyre, a nyárerdők, és kőszirtek vadgalambjához (1847 Kemény Zsigmond C2597, 43) | [a Kiskunság] szíkes fekete agyagját buczkás homok-lánczok (nyár-erdőkkel vagy kopaszan), szénatermő lapályok, szíkes-tavak s rengeteg nádasok váltogatják (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | 316 hektár terület égett, ebből 200 hektár fenyves, 116 hektár pedig vegyes, akácos és nyárerdő (2000 Magyar Hírlap CD09) ‖ nyírerdő fn 6C1 | [a palota] eggy kisded nyírerdő által vala elfedve (1816 Kazinczy Ferenc ford.–Wieland C2530, 96) | [A repülő mókus] többnyire magánosságban él Sziberiának és Oroszországnak nyírerdeiben (1847 Peregriny Elek 8360008, 89) | Lejjebb, a tölgyesek és bükkösök között, ahol erősen savanyúak a talajok, […] fekete áfonyával díszített nyírerdők is élnek (1997 Magyarország földje CD05) ‖ pálmaerdő fn 6C1 | Mikor a’ Persiai tenger kebelnél a’ meleg el-ſzenvedhetetlen, ’s a’ pálma gyümltsök meg-értek, egéſz városokat üresſen hagynak, el-útaznak a’ pálma erdkbe a’ lakozók, ’s ott azoknak kedves árnyékokban játék muzsika és öröm köztt tltenek-el egynéhány heteket (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 344) | [Asszuán] Egyiptomnak legdélibb városa a Nilus partján, melynek itt vannak utolsó vizesései, Elefantine szigettel átellenben, pálmaerdők között (1893 PallasLex. CD02) | gyönyörű pálmaerdő szegélyezi itt [ti. a Vai környéki természetvédelmi területen] a partszakaszt (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ tölgyerdő fn 6C1 | Féjſzétöl púſztúltt Tölgy-erdöt ſzerte heverve [látunk] (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0827, 36) | a Láposon tul, lankás dombok szilvafákkal beültetve, felettök egy fensik, óriás tölgyerdőkkel; tiszta időben tizennyolcz falunak fehér tornya látszik (1881 Teleki Sándor 8474010, 26) | pár ezer holdas, többnyire szálas tölgyerdőből álló uradalom (1912 Halász Imre CD10) | [a Balatonnál] az északi part hajdan összefüggő tölgyerdeinek ma csupán a meredek lejtőkön találjuk meg a maradványait (1997 Magyarország földje CD05).

1a. ’〈jellemzően vmely fajba v. más taxonba tartozó fa〉 példányai alkotta nagy(obb) kiterjedésű növénytársulás’ ❖ ‖ bükkfaerdő fn 6C1 | [Jablonka falu] bikkfa erdvel bvelkedik (1798 Vályi András C4337, 234) | egy sötét, bükkfaerdővel fedett meredek, sziklás hegynek oldalához ragasztva […] fehérednek a szkalkai zárdának rommá válni kezdő falai (1855 Vasárnapi Újság CD56) | a mesésen fenyegető nevű bükkfaerdő, „a nagy vadon” (1986 Nádas Péter 9466002, 22) ‖ cserfaerdő fn 6C1 | [Odüsszeusznak Kalüpszó] Madarakkal tellyes cser-fa erdejében Meg-akadt kereke (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 1) | sertés a’ tserfa erdőkben sok hizlaltatik (1819 Magda Pál 8285006, 306) | a díszfenyőfák nem tudtak megélni elvegyülve a cserfaerdőkben (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | [a] Cserhát nevét a dombjait borító cserfaerdőkről kapta (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ nyárfaerdő fn 6C1 | Pōpŭlētum […] nyárfáshely, nyárfaerd (1818 Lexicon trilingve C3044, 695. hasáb) | A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan (1844 Petőfi Sándor 8366054, 107) | a nyárfaerdő harmatos, sárga lombtakaróján (1933 Szirmai Károly 9680001, 125) | két hektár nyárfaerdő semmisült meg abban a tűzben, amely tegnap délelőtt ütött ki Tiszakécske és Szentkirály között (2000 Magyar Hírlap CD09) ‖ nyírfaerdő fn 6C1 | A’ kinek ollyan nyírfaerdeje van, mellyet haszontalannak nevez azért, mivel’ ritka, és tsak selejtes legelőjével szolgál valamit; az méltatlanúl hagyja az erdején a’ haszontalan nevezetet, mert ez a’ nyíres annak hogy haszontalan nem oka (1805 Pethe Ferenc 8364020, 648) | sürün nőtt nyirfaerdő (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [Az ún. nyírfagalóca] ehető gomba, amely ősszel, főképen nyírfaerdőkben terem (1925 RévaiNagyLex. C5714, 476) | [tapasztalati tény,] hogy a nyírfaerdőt (zavartalan körülmények között) törvényszerűen felváltja a fenyőerdő (1998 Természet Világa CD50) ‖ olajfaerdő fn 6C1 | A’ falut derék olajfaerdő kerité (1837 Athenaeum C0015, 145) | [Görögországban] a mivelhető, vagy 300 mérföldnyi szántóföldeknek csak fele része s az is elég roszul mivelt. Itt-ott egy-egy cser- vagy olajfaerdő, számos szederfa, szőllő mívelés (1870 Kecskeméthy Aurél 8231002, 128) | A zuhogó fény megbénította a tájat, mozdulatlan volt az olajfa-erdő (1939 Cs. Szabó László CD10) | Az olajfaerdőt borókák és pisztáciák teszik változatossá (1996 Természet Világa CD50) ‖ tölgyfaerdő fn 6C1 | a’ tölgyfa erdnek méllyében (1813 Verseghy Ferenc ford. C4416, 52) | [Az egér] nagyon szereti a bükk- és tölgyfaerdőket, kivált ha sok mogyoróbokorral vegyesek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A mediterrán és a mérsékelt égöv hegyvidékein, a tölgyfaerdők zónájában, gyakran összefüggő erdőségeket alkotva él [a szelídgesztenye] (2000 Lakáskultúra CD39).

2. ’〈hosszú, függőlegesen magasba v. előre nyúló, azonos dolgok〉 sokasága’ ❖ ‖ lándzsaerdő fn 6C1 | [Sempachnál] áldozta föl magát hősiesen Winkelried Arnold, ki az ellenség lándzsaerdejében saját testével nyitott utat (1886 Fővárosi Lapok C8102, [1371]) | szemközti támadásnál ez a lándzsaerdő [ti. a falanxé] félelmetes harci alakzat volt (1913 RévaiNagyLex. C5703, 156) | a ködben földereng tizezer zászló föl a légbe lökve, hajnal-szinekbe lengve. Lándzsaerdő lendül velük föl és ezer sisak sziporkáz, végtelen mélységbe pajzsok sürű sora (1969 Jánosy István ford.–Milton 9276011, 25) ‖ szuronyerdő fn 6C1 | Akárhova fordultanak, mindenütt puskatüz ’s álgyugolyók üdvözlék őket, ezek mögött pedig szuronyerdő meredezett ellenök (1840 Jelenkor C8306, 12) | Az osztrák gyalogsági taktika a tömören előrerohanó szuronyerdőre, a porosz a kinyújtott és sokat lövő rajvonalra fektette a fősúlyt. Az osztrákoknak minden csata sokkal több emberükbe került (1914 Boross László CD10) | [A díszszemlén] szökellő, gyors lépésben jön a gyalogság, a hosszú szuronyerdő eltakarja az eget (1939 Cs. Szabó László CD10) | Alig három métert pottyanni (harmincévesen) [a színpadról] muzikális embernek nem nagy ügy – csak hát odalent katonásan sorakoztak az öszszecsukott kottaállványok, akár egy szuronyerdő (2006 Népszava dec. 30. C7469, 5) ‖ zászlóerdő fn 6C1 | [A nemzeti gyászhéten] az országut kevésbbé imposáns látványt nyujtott, ellenben a kerepesi-uton egész zászlóerdő sötétlett (1876 Vasárnapi Újság C7390, 90) | Diadalkapu, zászlóerdő, virágeső (1931 Hajdu Henrik CD10) | [a tömeg] egy remélt labdarúgó-részsiker köszöntésére is nemzeti színekbe öltözik és zászlóerdőbe borít egy stadiont (1995 Magyar Hírlap CD09).