explózió fn 1A

1. (átv is) ’hirtelen bekövetkező robbanás’ ❖ Birminghamben Astley tüzjátékosnál iszonyu explosio történt, melly által számos személy öleték, vagy sérteték meg, ’s a’ ház omladékká rogyott össze (1834 Jelenkor C0227, 332) | A táblabíró égető, maró választóvíz szatírája, a hadastyán puskapor természete, ha ez a kettő összeakad, kétségtelen az explózió! (1862 Jókai Mór CD18) | [a belga Chatelet városkában] a katonai lőporraktárban több mint száz kilogramm lőpor felrobbant. A rettenetes ekszplozió megrenditette az egész várost (1910 Pesti Napló dec. 28. C8688, 12) | A tartányban robbanóanyag van, melynek explóziója által keletkezett gázok igen nagy nyomással és sebességgel rohannak ki a tölcséres fúvókákon (1935 RévaiNagyLex. C5717, 708) | A föld alatti atomrobbanás óriási hőfoka megolvasztja a kőzetet […]. Az explózió üreget váj ki magának a föld alatt, a környező kőréteg megrepedezik (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (Nyelvt) ’a beszédképző szervek alkotta zár felpattanása mint jelenség v. mint folyamat’ ❖ A hagyta szónak (köznyelvi) ejtésénél az első a után felemeljük a nyelv hátát, de utána rögtön leeresztjük, úgyhogy explózió csak a nyelv hegye és az alveolák között történik (1907 Kräuter Ferenc C5965, 115) | A kifelé tóduló levegő a légáram […] valahol az artikulációs üregben, ahol valamiféle szűkülés vagy zár lehetséges vagy huzamosabban örvénylik (sziszegés), vagy pedig átmenő explóziót okoz (felpattanás) (1973 Antal László–Lotz János ford.–Lotz 1096001, 35).

3. (rég) ’érzelmi kitörés, ill. lelki megrázkódtatás’ ❖ Ha én már ágyban vagyok ’s Sophienak kedve jő imádságát fenn szóval mondani, hogy az ő érzései nékem is érzéseim légyenek, a’ mint irám, sokszor explosiókra lobbanok (1807 Kazinczy Ferenc C2557, 579) | Az ilyen arany középszer országútján járdaló szenvedélyek nem okoznak explosiót (1869 Toldy István 8482003, 21) | Jó ízű, egyszerű, nagyon egyszerű ember, kit olykor nagy exploziókra, nekirugaszkodásokra késztet a hatalmas fizikum s a rusztikus egészség (1903 Ady Endre CD0801).

4. (rég, ritk) ’tömegmozgalom, kül. felkelés v. forradalom’ ❖ az mi a’ statuséletben bárhol erőszakos explosióval rést tört magának, viszhangozzák minden országban (1841 Pesti Hírlap CD61) | Az európai körülmények a mi fővárosunkat sem hagyhatták érintetlenül, a bécsi explosió után ma egész nagyságában mutatkozik a mozgalom, ezt akadályozni nem lehet (1848 Csányi László¹ CD58) | A késöbb kitört explosió heve bizonyitja a szenvedélyek erőszakos elfojtását (1885 Salamon Ferenc 8402014, 295).

Sz: explóziós.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz. 1994 explozió · explodálás; IdSz. 2002 explózió · explodálás.

explózió ❖ főnév ◦ 1A ◦
permalink
1. (átv is)
hirtelen bekövetkező robbanás
Birminghamben Astley tüzjátékosnál iszonyu explosio történt, melly által számos személy öleték, vagy sérteték meg, ’s a’ ház omladékká rogyott össze
(1834 Jelenkor)
A táblabíró égető, maró választóvíz szatírája, a hadastyán puskapor természete, ha ez a kettő összeakad, kétségtelen az explózió!
(1862 Jókai Mór)
[a belga Chatelet városkában] a katonai lőporraktárban több mint száz kilogramm lőpor felrobbant. A rettenetes ekszplozió megrenditette az egész várost
(1910 Pesti Napló dec. 28.)
A tartányban robbanóanyag van, melynek explóziója által keletkezett gázok igen nagy nyomással és sebességgel rohannak ki a tölcséres fúvókákon
(1935 RévaiNagyLex.)
A föld alatti atomrobbanás óriási hőfoka megolvasztja a kőzetet […]. Az explózió üreget váj ki magának a föld alatt, a környező kőréteg megrepedezik
(1998 Magyar Hírlap)
2. (Nyelvt)
a beszédképző szervek alkotta zár felpattanása mint jelenség v. mint folyamat
A hagyta szónak (köznyelvi) ejtésénél az első a után felemeljük a nyelv hátát, de utána rögtön leeresztjük, úgyhogy explózió csak a nyelv hegye és az alveolák között történik
(1907 Kräuter Ferenc)
A kifelé tóduló levegő a légáram […] valahol az artikulációs üregben, ahol valamiféle szűkülés vagy zár lehetséges vagy huzamosabban örvénylik (sziszegés), vagy pedig átmenő explóziót okoz (felpattanás)
(1973 Antal László–Lotz János ford.–Lotz)
3. (rég)
érzelmi kitörés, ill. lelki megrázkódtatás
Ha én már ágyban vagyok ’s Sophienak kedve jő imádságát fenn szóval mondani, hogy az ő érzései nékem is érzéseim légyenek, a’ mint irám, sokszor explosiókra lobbanok
(1807 Kazinczy Ferenc)
Az ilyen arany középszer országútján járdaló szenvedélyek nem okoznak explosiót
(1869 Toldy István)
Jó ízű, egyszerű, nagyon egyszerű ember, kit olykor nagy exploziókra, nekirugaszkodásokra késztet a hatalmas fizikum s a rusztikus egészség
(1903 Ady Endre)
4. (rég, ritk)
tömegmozgalom, kül. felkelés v. forradalom
az mi a’ statuséletben bárhol erőszakos explosióval rést tört magának, viszhangozzák minden országban
(1841 Pesti Hírlap)
Az európai körülmények a mi fővárosunkat sem hagyhatták érintetlenül, a bécsi explosió után ma egész nagyságában mutatkozik a mozgalom, ezt akadályozni nem lehet
(1848 Csányi László¹)
A késöbb kitört explosió heve bizonyitja a szenvedélyek erőszakos elfojtását
(1885 Salamon Ferenc)
Sz: explóziós
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz. 1994 explozió · explodálás; IdSz. 2002 explózió · explodálás

Beállítások