ezüst fn és mn 3C1 

I. fn

1. (Ásv v. Kém) ’szürkésfehér színű, fényes felületű, jól nyújtható nemesfém (Ag)’ ❖ [a bogáncskóró levelei] ſok fejér fóltokkal rakvák, mellyek a’ nap fényen mint az ezüſt úgy fénylenek (1775 Csapó József 7062001, 38) | Némelyek a nemes fémeket, az aranyat, az ezüstöt és a platinát egy csoportba veszik és őket együtt aranycsoportnak nevezik (1893 PallasLex. CD02) | az arany s ezüst finomságának mérésére alkalmas savak (1964 Passuth László 9518001, 135) | [Indonéziában] fontos ásványkincs a bauxit […], a nikkelérc, az arany és az ezüst (2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál⁴ 3154003, 599).

1a. (jelzőként is) (Közg) ’ez a fém mint a vert pénz egyik alapanyaga, ill. mint általános csereeszköz és az áru értékmérője’ ❖ A’ Calculusnak [= számításnak] praetextualtt [= rejtett] hibája kétség kívül az ezüstnek a’ bancohoz való köze (1803 Németh László¹ C2556, 111) | Hallomás szerint a cs. k. austriai kormány az ezüst-pénzláb helyett az arany-pénzlábat fogná behozni (1854 Budapesti Hírlap C7812, 3301) | A század harmincas éveiben az afrikai aranyforrások váratlanul elapadtak s ez […] eltolódást eredményezett az arany és ezüst értékviszonyában (1939 Komjáthy Miklós CD43) | A gazdaságtörténetben állandóan változott a pénzek értékének aránya. Hol az ezüst, hol az arany volt az értékesebb, sőt kimutatható egyfajta ciklus is ezekben az ingadozásokban (1995 Figyelő CD2601).

2. ’〈kül. az ötvösiparban:〉 alapanyagként haszn., legnagyobb részben ezt a fémet tartalmazó ötvözet’ ❖ Egybe vadnak hordva az arany aſztalok, Ezüſtel zomántzolt nagy terhü pohárok (1774 Dugonics András C1484, 152) | Gudrun megölte tulajdon két fiát, s koponyáikat aranyba, ezüstbe foglalva, ívóedényt csináltatott belőlük (1863 Arany János C6505, 445) | az emberek Isten látható kiábrázolásait kivánják s így fából, kőből, aranyból, ezüstből s más mulandó és romlandó anyagokból alkotnak isteneket (1909 Református tanítások CD1211) | A főúri pisztolyok és karabélyok ágyazatát csonttal, gyöngyházzal, sőt ezüsttel és arannyal is gyakran ékesítették (2010 Kovács S. Tibor 3187002, 216).

2a. ’(részben) ebből a fémből készült tárgy, dísz(ítmény), ill. ilyen tárgyak, kül. evőeszközök összessége, készlete’ ❖ A halhatatlanság tokaji itala Csorgott az ezüstön, mellyet sok száj nyala (1772 Bessenyei György¹ CD01) | Sokan ſzerentséſeknek alittyák magokat lenni, […] ha palotájok az aranytol, és ezüſtol [!] fénlenek (1790 A folyó és versbéli beszéd példái 7066001, 14) | a pohárszék aljában negyvennyolcz személyre való ezüst hever (1857 Jókai Mór C2255, 49) | A ballerínán aranyak, ezüstök (1912 Kosztolányi Dezső C5104, 136) | A „családi ezüstök” persze nemcsak használati tárgyak voltak, hanem a gazdagságot is egyértelműen kifejező reprezentációs kellékek (2002 Lakáskultúra CD39).

2b. (kissé rég) ’ilyen anyaggal gazdagon díszített v. hímzett ruha, viselet’ ❖ jön négy lovas öveg-hintón, ezüstben aranyban (1834 Kovács Pál² 8251008, 165) | [Buttler] oly kísérettel jelent meg az örök városban, mint egy király, ezüstbe, aranyba öltözött huszárainak láttára népcsődületek támadtak az utcákon (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | [Izsákfia Makó] tetőtől-talpig ezüstben volt. Apró pikkelyekből készült testhezálló nadrágban, ugyanolyan ujjas felsőrészben (1935 Budapesti Hírlap jún. 12. C4723, 15).

2c. (biz) ’〈(sport)versenyen elért (második) helyezés jutalmaként, ritk. kitüntetésként:〉 ezüstérem’ ❖ Stollmár Károly malmői győzelméért egy igen csinos ezüstöt kapott a versenyt rendező egyesülettől, mert sikerült neki az amerikai Ellert legyőzni (1912 Pesti Hírlap júl. 28. C5660, 20) | [a hadnagynak] két ezüstje volt és három sebesülési érme (1955 Határ Győző ford.–Pratolini 9227039, 101) | [Az amatőr fényképészek soproni kiállításán] a jutalom nem marad el: ezüstöt kap Erreth, Heinrich, Roth, Röttig és Weisz, bronzot Károlyi, Rácz és Paukovits (1980 Hárs József CD52) | [a budapesti úszó-Európa-bajnokságon] nyertünk hat aranyat, három ezüstöt és négy bronzot (2010 Népszabadság aug. 17. C7858, 16).

3. ’(részben) ebből a fémből vert, meghatározott pénznemű és egységű pénzérme’ ❖ A’ Kolkuſiak minden ezüſtöt, a’ melly a’ kül-földiektöl a’ kereskedés által hozzájok vetödik, a’ Templomokra, Kelyhekre, ’s Kereſztekre fordittyák. […] Othon tsak tserélve veſznek és árúlnak mindent, pénz nélkül (1783 Molnár János 7445003, 183) | Reporter-barátom most a másik mellényzsebéből egy két márkás ezüstöt hozott napfényre (1891 Fővárosi Lapok C0160, [1969]) | [A rulettező hölgy] keztyűs két újját egy ötfrankos ezüstön csúsztatta (1913 Babits Mihály 9014130, 160) | [a szegényember] kap három pengőt. Szinte muzsikálnak az ezüstök a markában (1975 Népszava ápr. 19. C7440, 7).

3a. ’〈olyan pénznem egységének a megnevezéseként, amelynek fizetőeszköze ilyen pénzérme, ill. ilyen pénzegységben kifejezett érték〉’ ❖ [a denevér] a’ Kréditorok [= hitelezők] miatt, kiktl kltsön kérte az Ezöftöt, nem mér nappal járni, tsak eſtve kereſi a’ maga eledelét (1776 Esopus meséi ford. C1642, 99) | A főherceg tudni akará Thornwaldsentől, hogy Ferenczytől mit várhatni, s háromszázötven forintot rendele neki esztendőnként ezüstben (1828 Kazinczy Ferenc 7163031, 551) | – Két ezüst az ára, uram! (1975 Mózsi Ferenc C6892, 1406) | Júdás harminc ezüstért (sékel, sziklus), egy rabszolga áráért eladja mesterét (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

3b. (jelzőként) ’vhány ezüstpénznek megfelelő 〈érték〉, ill. vhány ilyen egységnyi értékű 〈dolog〉’ ❖ A’ Lovas Seregnek Vezére […] 3 arany, és 24 ezüſt jutalam pénzt oſztott-ki (1789 Magyar Kurír C0315, 1001) | 5000 ezüst értékü forint (1844 Pesti Hírlap C5230, 846) | 50 ezüst bírságot tartozik fizetni (1959 Népszabadság okt. 27. C4811, 6).

4. ’ilyen fémből készült v. azzal bevont fonal, szál, ezüstfonal, ill. ezüstszál’ ❖ finom arannyal, ezüſtel Sztt ruha (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 14) | [Timéa] gyönyörűen tudott hímezni selyemmel, ezüsttel és arannyal (1872 Jókai Mór CD18) | ezüsttel kivarrt dolmány, fölötte párducbőr kacagány (1992 Vissi Zsuzsanna CD17).

5. (birtokszóként is) ’(vminek az) ezüstszín(e)’ ❖ a kedvetlen vénség ezüsttel festi bágyadt fejünket (1782 Ányos Pál CD01) | a kárpitok ezüstje összefoly a merész zuhatagok átlátszó zöldjével (1884 Jókai Mór CD18) | Szebb kedvem városa, te legendás tündéri leányzó az ezüstben csillogó Duna mentén (1945 Berda József 9046009, 33) | Hálószoba ezüstben és feketében (2002 Lakáskultúra CD39).

5a. (irod is) ’ilyen színű dolog, kül. festék, felület’ ❖ [a pillangó] ſzéllyel-terpeſzti tarka ſzárnyát. Bárſony ſzín pettyek vagynak tiſzta ezüstjénn ’s arany prémje zölddé változik-el ſzárnyának ſzéleinn (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163042, 259) | És ha nyugoton leszáll a’ nap […], távolról felgyúl a’ Schneeberg ’s hajlásaiban ’s tetején a’ hó ezüstje villog a’ bucsúzó sugaraktól (1845 Életképek C0102, 178) | némely nőnek illik a festék, Ducinak nem illett, mintha viccből mázolta volna össze magát, ezüsttel, kékkel, zölddel (1973 Jókai Anna C6890, 236) | [az Oscar-gálán] főleg ezüstben és púderrózsaszínben tündököltek a kontyba fésült művésznők Jennifer Lopeztől Kate Winsletig (2010 Népszava márc. 9. C7473, 8).

II. mn

1. (összetételek előtagjaként is) ’ebből a szürkésfehér színű nemesfémből v. ennek vmely ötvözetéből készült, es. ezzel bevont 〈tárgy〉’ ❖ [a herceg] egy közel függö világló ezüſt gyertya tartóhoz fel-állván, fel-ſzakaſztotta a’ Levelet (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 129) | [a] boltozatról a’ nagy ezüstmécses csüngött le, ötös lobogványával (1838 Jósika Miklós 8212011, 134) | A vasgyáros reszkető kezekkel tette neje vállai köré a gyémántokkal ékitett ezüst nyakéket (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536003, 266) | [Janika] ott ül a kristálypoharak, ezüst evőeszközök között, mely bizonyos jólétet fémjelez (1955 Palotai Boris 9511001, 101) | Bagi a gravírozott fedelű ezüst zsebóráján végig ellenőrizte az időt (2009 Csaplár Vilmos 3073002, 64).

1a. (Tört) ’〈heraldikában eredetileg:〉 ezüstből való v. ezüstözött, ill. 〈később:〉 ezüst- v. fehér színű 〈mező, figura stb.〉’ ❖ [Csehország] Tzimere egy ketts farkú ezüst oroſzlány vörös mezn (1793 Sándor István 7287040, 419) | [Az Abrahám család] czímere ezüst paizson aranynyal szegélyezett vörös dolmányba, fekete csizmába öltözött ősz szakállas férfiú (1857 Nagy Iván CD31) | Címer: ezüst mezőben zöld földön jobbról álló gólya csőrében kigyót tart, vele szemben balról szamár ágaskodik (1932 Kempelen Béla CD23) | A vörös alapon négy ezüst (fehér) sáv az Árpád-ház jelvényeként nemzeti történelmünk legősibb századait, nemzeti lényegünket jelképezi (1990 Keresztes József CD17).

2. ’e nemesfém színéhez hasonló, fémesen csillogó (szürkés)fehér v. világosszürke 〈szín〉, ill. ilyen színű 〈dolog〉’ ❖ [A fűzfa mondja:] Ezüst levelimen hímes lepke rengett, Hajló ágaimon víg madárdal zengett (1852 Arany János CD01) | [a vadkan] dühében agyarával a bükkfa ezüst kérgét hasogatja (1887 Riedl Frigyes C3631, 155) | Az ezüstre festett fakandelláberek helyett igazi fémből valókat kell rendelni (1918 Pesti Hírlap jan. 4. C5666, 3) | [a jelvény] ezüst alapszínű, kör alakú, középen piros, fehér, zöld színű mezővel (1999 Lakáskultúra CD39) | 220 ezer fontot érő, ezüst Ferrari 550 Maranello (1999 Nemzeti Sport aug. 31. C8068, 5).

2a. (irod is) ’ezüstszínben játszó 〈csillogás, ragyogás〉, ill. így fénylő, ragyogó 〈dolog〉’ ❖ tsendes éjjel fénylik az ezüſt Hóld (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 704) | a hold hint völgyekre, hegyekre ezüstfényt (1815 Kis János¹ C2652, 35) | [a Szent Mihály tér] szívében egy gót templom állott, ezüst hóval takartan (1934 Gelléri Andor Endre CD10) | Úgy mondják, jókedvében teremtette az Isten a Felső-Tisza vidékét, hogy az illatos csöndben elgyönyörködjön folyói ezüst ragyogásában (1997 Magyar Nemzet márc. 11. C6354, 7).

2b. ’(csillogó, fénylő) ősz(es) 〈haj(szál), es. arcszőrzet〉, ill. ilyen hajjal borított 〈fej〉’ ❖ igen drágán fizeted-meg F. Sultán! a’ te Irénedet; egy nagy-lelkü öreget adtál érte a’ tengernek; egy böltſesſéggel tellyes ezüst-haju föt az ö iszapos fenekére vetettél (1816 Bolyai Farkas C1145, 28) | János gróf fekete haja közé ezüst szálak kezdtek már vegyülni (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | Az öreg főrend ezüst fejével gyakran megjelent az első számu páholyban (1913 Krúdy Gyula CD54) | Talmud-tudós sántikál át a téren: ezüst szakálla méltóságteljesen egyesül a […] teret megvilágító tündöklő fényfolyammal (1989 Kőbányai János 2039001, 6).

2c. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll v. Növ) ’olyan 〈állat v. növény〉, amelynek szőre, tolla, ill. levele, szára stb. ezüstszínű’ ❖ az ezüst nyirek lombjai (1864 Vasárnapi Újság C7378, 163) | az ezüst liliom (Washingtonianum) (1908 Pesti Hírlap aug. 30. C5656, 38) | Az ezüst bárdhal világpolgár. A Földközi-tengeren kívül az Atlanti- és az Indiai-óceánban él (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a métert is meghaladó átmérőjű öreg ezüst hárs (1999 Természet Világa CD50).

3. (tulajdonnév részeként is) ’〈vmely kitüntetésnek, elismerésnek stb.〉 rendsz. ezüstéremmel járó, második legmagasabb 〈fokozata〉, ill. ilyen fokozatú 〈kitüntetés, elismerés stb.〉’ ❖ A gyapjubundák közől különös kitüntetésben a következők részesültek: […] Ezüst oklevélre: Gróf Andrássy György (1857 Budapesti Hírlap júl. 5. C7815, [2]) | A köztársaság elnöke […] a katonai ellenállási mozgalomban résztvett hősi halottak részére a Magyar Szabadság érdemrend ezüst fokozatát adományozta (1946 Népszava aug. 28. C4836, 2) | Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (1997 Magyar Hírlap CD09) | a San Sepolcró-i csipkebiennále arany és ezüst díja (1999 Ki kicsoda 2000 C6318, 1078).

4. (irod) ’kellemesen csengő, tiszta, magas 〈(emberi) hang〉’ ❖ Hallottam én szép szavának Ezüst hangját zengeni (1798 Kisfaludy Sándor 8243001, 80) | [nőm] kedves csevegése, ezüst nevetése még fülemben cseng (1884 Szentpály Janka C3965, 97) | énekes madaraknak árnyas pihenőt adni és ezüst énekükre figyelni (1933 Pesti Hírlap jún. 20. C5681, 9) | egy magas fenyőről vékony ezüsthang hallatszik, mintha egy hegedű ébredezne az ágak között. Pinty? (1967 Népszabadság márc. 5. C4817, 8).

Ö: bróm~, kína~, kis~, nagy~, szín~, termés-, új~.

UB: -bánya.

Fr: eleven, kínai.

ÖU: ál~, mű~, ó~, rúd~, tömb~.

ÖE: ~bányászat, ~csat, ~csengés, ~dénár, ~diploma, ~dollár, ~erdő, ~érték, ~fedezet, ~fejű, ~fogantyú, ~fűz, ~garas, ~gyűrű, ~harang, ~hímzés, ~holmi, ~kapocs, ~keret, ~készület, ~koporsó, ~korsó, ~kupa, ~mű, ~pálca, ~pengő, ~pityke, ~portéka, ~rubel, ~sarkantyú, ~tallér, ~tartalék, ~termelés.

Sz: ezüstlik.

Vö. CzF. ~, ezüstfény; ÉrtSz. ~, ezüsthajú; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. ~, ezüsthajú; SzT.; ÚMTsz.

ezüst- (előtagként)

1. ’ezüstöt tartalmazó v. abból való’ ❖ ‖ ezüstér fn 5B1 | [Mexikó] leg nagyobb gazdagſága áll az arany és ezüst erekben, mellyek jobbára igen méllyen ſzolgálnak a’ föld gyomrába (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0171, 106) | a kincstár joachimsthali bányaigazgatósága részéről kutatásokat eszközöltek Dürenberg területén, a hol már több reményt keltő urán-, kobalt- és ezüst-érre akadtak (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A XVI. században Juan Rayas öszvérhajcsár barangolt a [Guanajuatóhoz] közeli hegyekben, itt bukkant az akkori világ egyik legnagyobb ezüsterére (1980 Népszabadság jún. 1. C7830, 4) ‖ ezüströg fn 3C | [Freiberg mellett hatalmas] ezüströgöt találtak, mellynek értéke 14,000 tallér (1859 Vasárnapi Újság CD56) | ezüströgök, nyers aranydarabok Pattogzanak ki ujjaim hegyén (1919 Harsányi Kálmán CD10) | Százhatvanöt kilogramm súlyú ezüströgre bukkantak Ausztrália északnyugati részén (2000 Magyar Hírlap CD09) ‖ ezüsttelep fn 3B | [Dél-Magyarországon] az ezüst telepek igen szegények szoktak lenni, ’s ezekben is az ezüst nem magányosan, hanem rézásvány közé vegyülten találtatik (1831 Kacskovics Lajos C7224, 93) | [Közép-Amerika lakossága] kőfegyvereket (obszidián éllel) használt s a roppant gazdag arany- és ezüsttelepek fémanyagát inkább díszül alkalmazta (1911 RévaiNagyLex. C5697, 542) | Az észak-svédországi Jämtland tartományban nagy kiterjedésű ezüsttelepre bukkantak (1940 Népszava nov. 15. C7508, 9) ‖ ezüsttömb fn 3C1 | [a világkiállításon] az államvasúttársaság Dognácskáról, az osztrák ministerium Przibramból állítottak ki nagy ezüsttömböket (1874 Finály Henrik C7552, 210) | egy bányász egész ezüst tömböt ásott ki, ötven kilogramm sulyban (1914 Pesti Hírlap máj. 29. C5662, 39) | Tizenegy darab, egyenként egy kilogrammos ezüsttömböt próbált meg átcsempészni vasárnap a rábafüzesi határátkelőhelyen egy osztrák állampolgár (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’(részben) ezüstből készült 〈tárgy(együttes)〉’ ❖ ‖ ezüstáru fn 1A (Ker) | a’ Nákó-féle házban mintegy, tizenötezer forint értékü ezüstáruk lopattak el (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Tula Oroszországban] szamovárjairól, a külföldön ezüstárúiról híres (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 146) | A nemesfémárukra vonatkozó finomsági követelményeket felállító első jogszabály 1275-ben III. (Merész) Fülöp francia király nevéhez fűződik és az ezüst árukra vonatkozott (1999 Figyelő CD2601) ‖ ezüstcsengő fn 1C | Dús palotákba ezüst Tsengöt pengetnek (1821 Hazai és Külföldi Tudósítások C8263, [145]) | Ezüstcsengők szava jelentette a színpadi látványosság kezdetét (1913 Kaffka Margit CD10) | átvág az égen egy-két rénszarvas, ezüst csengőt hallani, hajából néhány szálat a fenyőn felejt az angyal (1996 Népszabadság dec. 14. C7846, 10) ‖ ezüstedény fn 4B | [minden] ezüſt edényeket, egyben olvaſztatánk, és […] ſzerentséſen kimenénk az Orſzág’ határán (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 43) | [a templomszolga] ügyel a zsinagógában a rendre, az arany és ezüst edényekre és a frigyszekrény hímzett kárpitjaira (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a herceg asztalához szőlőt visznek az étekfogók, szép ezüstedényt helyeznek elé, majd a többi méltóság elé is (2001 Szilágyi István² 3301004, 541) ‖ ezüstkanál fn 5A | [ha a bál után] a’ ſzámban vett kávézó ezüſt kalánaknak edgynéhány héjjak [= híjuk] talált vólna lenni, nagyon lehetne a háládatlanságon bámúlni (1788 Magyar Kurír C0313, 27) | lépj fel képviselőnek, kisütik rád akkor még azt is, hogy ezüstkanalat loptál (1900 Váli Mari 8506004, 282) | Az ezüstkanalak az eszköztartó hozzánk közel eső vízszintes részében találhatók (2005 Kucsman Árpád 3148009, 1415) ‖ ezüstkancsó fn 1A | A’ vár-udvarban egyszerre puskalövések történnek, a’ kozákok székeikről talpra szöknek, az ezüst kancsókat és serlegeket asztalra ’s földre vetik (1834 Társalkodó C7971, 102) | két rőf magas, domborművekkel cifrázott ezüstkancsó (1924 Török Sophie CD10) | A Hippolytos-kancsó és az előbb említett kézmosó készlethez tartozó két kancsó a világon ismert legnagyobb ezüstkancsók a Római Birodalomból (1995 Magyar Nemzet máj. 13. C8370, 14) ‖ ezüstkehely fn 9B4 | [a Csöbörcsökön élő moldvai csángóknak] köböl vagyon a’ Templomjok […]. Vagyon ott két ezüſt Kehely: jó a’ Plébánia ház-is (1783 Molnár János C0292, 422) | [volt tanítványai] egy diszes ezüst kehelylyel fejezték ki hálájukat egykori derék nevelőjök iránt (1887 Vasárnapi Újság C7401, 17) | Ma a legtöbb erdélyi khelderash [ti. a kelderás cigány népcsoporthoz tartozó] család rendelkezik ezüstkehellyel/ezüstkannával, ám egykor csak a vajdáknak lehetett, hiszen tisztségük jelvényei közé tartozott (2009 Bari Károly C7994, 4) ‖ ezüstkés fn 4B8 | az Öcsém ezüst kését hosszas tologatás után vettem el; mert kanalat magam csináltattam (1795 Kazinczy Ferenc C2555, 411) | A dolgozószobában bőrpamlag, nagy hivatalnoki íróasztal, lúdtollak, régi tollszárak, levélvágó ezüstkés (1967 Népszava nov. 26. C4831, 8) | [régen] az ezüstkések és -kanalak – majd a később megjelenő ezüstvillák – önálló darabokként készültek (2001 Lakáskultúra CD39) ‖ ezüstlánc fn 3A | [az] ezst lánczok, arany paſzomántokkal ékesített, vagy ezüsttel kivertt tsótárok igen ſzembetn bizonyságai voltak az Ásiai pompáskodásnak (1806 Hazai Tudósítások C0187, 433) | vállamon ezüstláncon lógó arasznyi elefántcsont-kürt (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 354) | A kislányok szüzességük jeleként még mindig ékes talizmánnal díszített ezüstláncot hordanak a nyakukban (1997 Természet Világa CD50) ‖ ezüstóra fn 6A | [a zsiványok] az arany és ezüst órákat, óra-lántzokat, és tzip-tsattokat el-ſzedték az úttzán men Személlyektl (1792 Magyar Hírmondó C5809, 527) | régi arany, ezüst órákat, ékszereket veszek a legmagasabb árakon (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 20) | Nagy János apjával együtt sétálgatott a Múzeum körúton, és a műegyetemi óra előtt megállva, ajándékul kapott ezüstóráját állította be (2003 Népszabadság márc. 29. C7851, 40) ‖ ezüstpohár fn 5A | [Wartensleben tábornokné] nékem a minap egy ezüst poharat küldött, de azt még nem kaptam (1788 Kazinczy László C2554, 225) | Pelargus öklében behorpadt az ezüstpohár (1891 Jókai Mór CD18) | a győri Xantus múzeum kifosztásakor több millió forint értéknek – aranyozott kelyheknek, ezüstpoharaknak és kanalaknak – veszett nyoma (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ ezüstserleg fn 3B | Nagy ezüſt ſellegböl iddogálván [töltötte az időt Szókratész] (1791 Mátyus István C3071, 251) | Egy leány jelenik meg kis ezüst serlegekkel, és nagy zöld korsóval bort hoz (1913 Móricz Zsigmond CD10) | [a British Museum] a közelmúltban vásárolt mintegy kétmillió dollárért egy római ezüstserleget homoerotikus ábrával (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ ezüstszelence fn 6B | arany és ezüst szelentze (1831 Hasznos Mulatságok C8334, 258) | vattával bélelt ezüst szelencében elhelyezem az oltári szentséget (1930 Nyírő József CD10) | Az asztalon ezüstszelence állt, az asszony kinyitotta, és kivett egy egyiptomi Dimitrino gyártmányú, hosszú cigarettát (1985 Hegedüs Géza 9233001, 105) ‖ ezüsttál fn 2A8 | Jer’ hozzám, aranyból iſzol ott, ’s ezüſt tálakból eſzed a’ drága étkeket (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 70) | Apródok körülhordozták a kézmosó edényeket, azután arany és ezüst tálakon bevonult a lakoma (1921 Szerb Antal CD10) | A negyedik század második felében készült ezüsttálak […] a korabeli pannon művészet stílusjegyeit hordozzák magukon (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ ezüsttálca fn 6A | A L. [= Lendvay] urnak átnyujtott megtisztelő ajándékot egy csinos ezüst tálczán bemutatott smaragd gyürü tette (1843 Honderű C6252, 479) | Belgiumban cincéreket ettem stanicliből, Párisban pedig osztrigát ezüsttálcáról (1931 Kassák Lajos 9314010, 44) | Miközben Szatmári a másik szobában rumot és poharakat készített egy ezüsttálcára, melyet rövid megfontolás után alpakkával váltott le, látogatója az íróasztalhoz ült (1985 Eörsi István 9125029, 53) ‖ ezüsttányér fn 4A2 | más kenyeret enni nem akarna, hanem tsak a’ mellyet ezüſt tányéron nyujtanának néki (1774 Vajda Sámuel 7365003, 109) | vevődött selyemterítő az Úrasztalára, nemkülönben ezüsttányér és serleg az úrvacsorájához (1857 Jókai Mór CD18) | A hátrafelé nyilazó vadászó fejedelem a perzsa ezüsttányérok egyik igen kedvelt témája (1996 Makkay János CD58) ‖ ezüsttárca fn 6A | Az északi sarkutazók főbbjeinek ezüst tárcákban felirattal adják át az őket megillető nemzeti ajándékot (1874 Fővárosi Lapok C8090, 1216) | [Lilian] elővette kis ezüst tárcáját, cigarettát vett ki belőle, rágyújtott (1925 Szini Gyula CD10) | [a tolvaj] alig várta már, hogy a cigarettáit szépen elhelyezhesse a szőrmekereskedő ezüst tárcájába (2009 Csaplár Vilmos 3073001, 18) ‖ ezüsttárgy fn 2A | az iparos készitmények közül régi szokás szerint egyedül az arany s ezüst tárgyakra van némi ellenőrködés felállitva (1847 Hetilap CD61) | [a pénzügyminiszter] 1809-ben az „ezüstpátensben” minden ezüsttárgy beszolgáltatását rendeli el, kivételt csak kanalakkal, órákkal és pecsétnyomókkal tesz (1933 Szekfű Gyula CD42) | Bár a legutóbbi kutatások újólag valószínűsítették a Seuso-kincsek magyar eredetét, a kicsempészett ezüsttárgyak visszaszerzésére nincs sok remény (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ ezüstvilla fn 6A | Egy kis aſztalkát ez gyorsan meg terített, Ezüst villát, és kést, kanalat kéſzített (1788 Gvadányi József C1936, 79) | Az asztalon nagy kétágú ezüstvilla is feküdt, látszólag csak dísznek (1913 Barta Lajos CD10) | gravírozni többnyire sima tárgyakba szokás, az ezüstvilla nyelétől az aranyszelence tetejéig (1982 Népszava jún. 27. C7447, [16]).

3. ’ezüst- v. ezüstszínű szálakból (sodrott fonalból v. zsinórból) készült’ ❖ ‖ ezüstcérna fn 6A (átv is) | ezüst czérnával kivarrott [ernyő] (1842 Pesti Hírlap C5275, 340) | egy ér, egy ezüst cérna kiválik, mint a foszló szövetből s egyre keskenyebb, keskenyebb a Bágy (1899 Pesti Hírlap júl. 4. C5647, 2) | [a karácsonyfán] ragyognak az arany cérnán csüngő aranydiók, az ezüstcérnán csüngő ezüstdiók (1915 Az Est dec. 25. C5263, 9) | Az arany- vagy ezüstcérnával hímzett zászlószalagokat szeretem (1998 Népszava márc. 14. C5829, 8) ‖ ezüstcsipke fn 6B (jelzőként is) | [a halott] testére egy ezüst tsipkével prémezett kék posztó terítve (1813 Kazinczy Ferenc levelezése C2563, 539) | Gyönyörü szép ezüstcsipkéket engedett át Andrássy Gézáné grófné [az iparművészeti kiállításra] (1892 Budapesti Hírlap máj. 25. C4739, 2) | Az idézett rendelet […] néhány újdonságnak számító drága ruhafélét (nyusztprémes süveget, selyemövet, finom főrevalókat és a palástot) a csak nemesekhez illők közé sorolt az akkor divatba jött arany-, ezüstcsipke borításokkal együtt (1997 Magyar néprajz CD47) ‖ ezüstpaszomány fn 4A | [a velenceieknek] minden Kereskedéſek poſztóból, fképen iskarlátból, ſelyem árukból, tükör üvegekbl, arany ’s ezüst paſzományból [áll] (1793 Sándor István 7287017, 62) | A diplomaták frakkja külön tanulmány, az arany- és ezüstpaszomány elhelyezése és mennyisége az illető ur rangjával áll arányban (1936 Pesti Hírlap nov. 28. C5684, [1]) | [a 18. századtól] nemcsak az anyaga, minősége, hanem egyre gazdagabb készülete: szőr-, selyemzsinórozása, ezüstpaszománya […] adta a köznép soraiban is a mente rangját (1997 Magyar néprajz CD47) ‖ ezüstrojt fn 3A1 | A’ Tiſzteknek kezekben buzogány villog; […] s kardjaiknak markolatján ezüst rojt veres és zld fonatékkal tsüng (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0171, 711) | Kék takarót hoztak, ezüstrojtokkal, kék fátyolokat, lepleket, melyekkel bevonták a kis tisztaszobát (1911 Kosztolányi Dezső 9359333, 77) | [a] hölgy szűk szabású, ún. szultánnő fazonú fehér ruhát hordott égkék díszítéssel, övének végein ezüstrojtok libegtek (1991 Kristóf Ildikó CD17) ‖ ezüstsujtás fn 4A | 2 röf ezüst Paſzomán. 6 röf ezüst Sujtás (1828 Hazai és Külföldi Tudósítások C8277, [393]) | Violába játszó, piros posztóju atilláján sürü ezüstsujtás csillogott (1900 Budapesti Hírlap aug. 21. C0055, 4) | A pruszlik világoskék, zöld stb. színű bársony vagy taft, rövid, fodros, arany vagy ezüst sujtással (1979 NéprajziLex. CD47) ‖ ezüstzsinór fn 4A1 | rongyos ezüstsinórból font övecske (1810 Kazinczy Ferenc C2561, 68) | alólról fölfelé keresztben arany és ezüst zsinorok huzódtak el, a’ kárpit fölé hálóként terülvén el (1840 Athenaeum C0020, 746) | A legénységi ruhát színes gyapjúzsinór, a tisztit pedig arany- vagy ezüstzsinór díszítette (1993 A magyarság kézikönyve CD06).