fájvirág fn 3A2

1. ’a nebáncsvirág mint növény, kül. az ún. kerti nebáncsvirág (Impatiens balsamina) fajba tartozó növény’ ❖ A’ másik [balsamina nevű növény] ollyan mint egy Fátska, hoſzſzú tſipkéd [!] a’ Levele; virága piros; Gyümöltse hoſzſzúkás, zöld, ’s ha meg-nyomják ſzellyel [!] ugró; Ez az Fajvirág [!]. […] Külsö hasznai: Sebeket gyógyitt az olajja, kenvén azt avval (1775 Csapó József 7062001, 25) | Az ablakalatti kiskert lécz-rácsait délignyitó folyta be tömött szőnyegével, a’ csepegő hosszán teljes viola és fáj-virág állongott gazdag füzériben (1846 Kuthy Lajos C2857, 582) | [A síron] a sok fájvirág felnőtt, olyan volt, mint egy ágas-bogas gyertyatartó, szép átlátszó üvegforma száraival, mindenféle színben lángoló virágkelyheivel (1890 Jókai Mór CD18) | Ugyanilyen tulajdonságú [ti. új faji sajátosságokat mutató] a trópusi Kelet-Afrika 800–1500 m magas hegyeiről származó, szintén törpe termetű, rikító narancsvörös virágú Impatiens Holstii, amelyet fájvirág-nak is neveznek (1957 Magyar Nemzet nov. 10. C4797, 10) | Dísznövény a tanzániai és mozambiki származású törpe nebáncsvirág […] és az ázsiai származású fájvirág (balzsamina, kerti nebáncsvirág, kerti nenyúljhozzám, l. balsamina), az utóbbi teltvirágú változatai népszerűek (2001 MagyarNagyLex. C7362, 601).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (kissé rég, Növ) ’〈az ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ fájvirág. (Impatiens. Syng. L. (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 169) | üvegszárú fájvirág (Impatiens noli-tangere) (1920 Magyar Nyelv C5862, 37) | fájvirág (balzsamína, kerti fájvirág, kerti nenyúljhozzám) Impatiens balsamina (1998 Növényneveink C6120, 84).

1b. ’〈e nemzetség egyik faja, az ún. kerti nebáncsvirág (Impatiens balsamina) elnevezéseként〉’ ❖ Impatiens balsamina; fájvirág, paputsvirág (1818 Lexicon trilingve C3043, 303. hasáb) | Impatiens balsamina fájvirág (1965 Csapody Vera–Priszter Szaniszló C5201, 253) | fájvirág (balzsamína, kerti fájvirág, kerti nenyúljhozzám) Impatiens balsamina (1998 Növényneveink C6120, 84).

2. (kissé rég, irod, átv is) ’〈vmely mimózának nevezett növény megnevezéseként〉’ ❖ – Vigyázz, nézz oda! rebeg a’ lyán összerezzenve, mint az érintett fájvirág levele (1848 Életképek C0106, 11) | Nem a régi fájdalom már, Évek folytán ami rág: Csupán mérgét hagyta benned, minden illetésre szenved A tulérző fájvirág (1857 Arany János CD01) | Fiume csakugyan olyan, mint az érzőke, a fájvirág: mihelyt megérintik, bezárkózik, majd hogy kinyiljon, egy napsugarat vár, mely jelzi, hogy a veszedelem elmult (1924 Pesti Hírlap febr. 10. C5672, 4).

3. (vál) ’túlságosan érzékeny, szomorúságra, fájdalmas érzelmekre hajlamos személy, ill. személyiség’ ❖ „[…] Az a fájvirág nagyon tetszik magának.” A „fájvirág” Krisztina volt, aki akkoriban csinosan busult, hogy elvegye az eszemet (1898 Pesti Napló márc. 25. C8680, 1) | nem mint túlérzékeny fájvirág és aestheta lélek jegyzem meg (1915 Hatvany Lajos CD10) | [Arany János] pályájának alakulásában nagy szerep jutott „túlérzékeny fájvirág” természetének is, de talán még nagyobb a valóság tiszteletének (1971 Keresztury Dezső CD30) | [Csorba Győző] egyszer érzékeny fájvirág, máskor vad irónia csap ki tollából, mint a lézersugár (1987 Magyar Nemzet márc. 23. C8362, 6) | [Rippl-Rónainak] kevésbé fájvirág a lelke, sosem irracionális, és a valósághoz való vonzódás megmarad hazatérte után is (2010 Népszabadság jún. 2. C7858, 18).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

fájvirág főnév 3A2
1.
a nebáncsvirág mint növény, kül. az ún. kerti nebáncsvirág (Impatiens balsamina) fajba tartozó növény
A’ másik [balsamina nevű növény] ollyan mint egy Fátska, hoſzſzú tſipkéd [!] a’ Levele; virága piros; Gyümöltse hoſzſzúkás, zöld, ’s ha meg-nyomják ſzellyel [!] ugró; Ez az Fajvirág [!]. […] Külsö hasznai: Sebeket gyógyitt az olajja, kenvén azt avval
(1775 Csapó József)
Az ablakalatti kiskert lécz-rácsait délignyitó folyta be tömött szőnyegével, a’ csepegő hosszán teljes viola és fáj-virág állongott gazdag füzériben
(1846 Kuthy Lajos)
[A síron] a sok fájvirág felnőtt, olyan volt, mint egy ágas-bogas gyertyatartó, szép átlátszó üvegforma száraival, mindenféle színben lángoló virágkelyheivel
(1890 Jókai Mór)
Ugyanilyen tulajdonságú [ti. új faji sajátosságokat mutató] a trópusi Kelet-Afrika 800–1500 mméter magas hegyeiről származó, szintén törpe termetű, rikító narancsvörös virágú Impatiens Holstii, amelyet fájvirág-nak is neveznek
(1957 Magyar Nemzet nov. 10.)
Dísznövény a tanzániai és mozambiki származású törpe nebáncsvirág […] és az ázsiai származású fájvirág (balzsamina, kerti nebáncsvirág, kerti nenyúljhozzám, l.lásd balsamina), az utóbbi teltvirágú változatai népszerűek
(2001 MagyarNagyLex.)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (kissé rég, Növ)
〈az ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
fájvirág. (Impatiens. Syng.Syngenesia ’〈Linné rendszerezésében a fészkesek rendszertani egységének megnevezéseként:〉 együttnemző’ L.Linnaeus
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
üvegszárú fájvirág (Impatiens noli-tangere)
(1920 Magyar Nyelv)
fájvirág (balzsamína, kerti fájvirág, kerti nenyúljhozzám) Impatiens balsamina
(1998 Növényneveink)
1b.
〈e nemzetség egyik faja, az ún. kerti nebáncsvirág (Impatiens balsamina) elnevezéseként〉
Impatiens balsamina; fájvirág, paputsvirág
(1818 Lexicon trilingve)
Impatiens balsamina fájvirág
(1965 Csapody Vera–Priszter Szaniszló)
fájvirág (balzsamína, kerti fájvirág, kerti nenyúljhozzám) Impatiens balsamina
(1998 Növényneveink)
2. (kissé rég, irod, átv is)
〈vmely mimózának nevezett növény megnevezéseként〉
– Vigyázz, nézz oda! rebeg a’ lyán összerezzenve, mint az érintett fájvirág levele
(1848 Életképek)
Nem a régi fájdalom már, Évek folytán ami rág: Csupán mérgét hagyta benned, minden illetésre szenved A tulérző fájvirág
(1857 Arany János)
Fiume csakugyan olyan, mint az érzőke, a fájvirág: mihelyt megérintik, bezárkózik, majd hogy kinyiljon, egy napsugarat vár, mely jelzi, hogy a veszedelem elmult
(1924 Pesti Hírlap febr. 10.)
3. (vál)
túlságosan érzékeny, szomorúságra, fájdalmas érzelmekre hajlamos személy, ill. személyiség
[…] Az a fájvirág nagyon tetszik magának.” A „fájvirág” Krisztina volt, aki akkoriban csinosan busult, hogy elvegye az eszemet
(1898 Pesti Napló márc. 25.)
nem mint túlérzékeny fájvirág és aestheta lélek jegyzem meg
(1915 Hatvany Lajos)
[Arany János] pályájának alakulásában nagy szerep jutott „túlérzékeny fájvirág” természetének is, de talán még nagyobb a valóság tiszteletének
(1971 Keresztury Dezső)
[Csorba Győző] egyszer érzékeny fájvirág, máskor vad irónia csap ki tollából, mint a lézersugár
(1987 Magyar Nemzet márc. 23.)
[Rippl-Rónainak] kevésbé fájvirág a lelke, sosem irracionális, és a valósághoz való vonzódás megmarad hazatérte után is
(2010 Népszabadság jún. 2.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások