fátyol fn és mn 7A2

I. fn

1. (átv is) ’fátyolszövet mint anyag’ ❖ A’ közönſéges rendü és ſzegény aſſzonyok kék, vagy viola ſzinü bv újju ingeket hordanak […], fejek fedöje gyenge váſzon, vagy fátyolból való (1788 Decsy Sámuel C1381, 124) | És midn nap tnik pompás súgárjával, Setétség bé vonja földet fátyolával (1789 Orczy Lőrinc 7249023, 244) | mi bizonyos kebelszentséggel fonogatjuk [viszonyunkat], olyanformán, mint szokták szőni a fátyolt, nem tudhatva, lakodalmi pompára lesz-e az alkalmatos, avagy szemfödélül használandó (1842 Sárosi Gyula 8404080, 382) | indiai szövetek, fátyolok kerültek forgalomba (1912 RévaiNagyLex. C5700, 196) | A finomabb és mintás szövetek között a 15. század első évtizedeiben már lenvászonról, gyolcsról, fátyolról, barhentről számos adat tanúskodik (1991 Magyar néprajz CD47).

1a. ’〈nők viseletében, a gyász jelképeként is:〉 a finom, gyakr. hálószerűen lyukacsos, átlátszó v. áttetsző fátyolszövetből való, fejre, kalapra erősített, díszként, ill. az arc v. az alak eltakarására hordott női ruházati cikk’ ❖ a’ gyáſzos ſzemélynek ábrázatja, fátyollal el-van fedezve, ’s nem iſmértethetik (1772 Bessenyei György¹ C1076, 118) | Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd (1847 Petőfi Sándor CD01) | A cilinderes, frakkos társaság a forró nyári délelőttön óvatosan bujt be a józsefvárosi előljáróság hallatlanul piszkos előszobájába. A hölgyek fölemelték a nehéz selyemszoknya alját, a menyasszony a fátyolát féltette (1922 Móricz Zsigmond 9462055, 90) | elnézem, ahogy [anyám] délelőtt tizenegy felé kifestve, kosztümben, kalapban, kesztyűben, magas sarkú cipőben beül a kocsiba, fölhajtja arca elől az éppen divatos, ritka szemű fátylat, kitolat a garázsból (2007 Vajda Miklós 3150013, 1239).

1b. ’〈népviseletben v. bizonyos kultúrák, vallások hagyományos viseletében (az erkölcsösség jelképeként is):〉 más könnyű anyagból való, a nők fejét (és arcának nagy részét), es. vállát, testét is takaró (lepelszerű) női ruhadarab’ ❖ Azon hónapban a’ Morduánus nép közt forgánk. […] Még moſt-is régi néhutt az Aſzſzonyi öltözet. A’ ſok fátyol, öv, kar-peretz, függö, lógó, tsergö, tarka barka holmiból áll (1783 Molnár János C0291, 87) | [Udvarhelyszékben] a dakki nép igen csinosan öltözködik. A menyecskén ősmagyarosan fejökön szép szövetü fehér fátyollal mit igen müvészileg göngyölitnek fejükre; derekukon szijjal kivarrt czifra gombos keskeny övet viselnek (1868 Orbán Balázs CD22) | Az ötven nap alatt épített királyi palota híres volt függőkertjeiről, melyekben a hárem hölgyei fátyol nélkül sétáltak, profán szemeknek láthatatlanúl (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Rebekka is fölemelte szemét és meglátta Izsákot. Sietve leszállt a tevéről, s megkérdezte a szolgát: „Ki az a férfi ott, aki a mezőn felénk tart?” „Ő a mi urunk” – felelte. Erre vette a fátyolt és elfödte magát (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201) | kaftánt viselő férfiak, testüket fátyol mögé rejtő lányok és asszonyok zsibonganak a piacon (1997 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’〈az apácák egyenruhájának részeként, a szerzetesség jelképeként is:〉 a szerzetesrend előírása szerinti szabásvonalú, az arcot körbevevő és a hajat takaró vászon fejrevaló; apácafátyol’ ❖ Oly közel a Salesiánák klatsromjokhoz, meglátogatám a gróf Török Lajos két leányait; anyjok ide adta, mert két testvére, gróf Rogendorff leányok, itt viselék a fátyolt (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228108, 144) | A két apáca a fátyolával hessegette el a sebesült arcáról a pokol szülötteit (1903 Jókai Mór CD18) | az apácák arcán ritkán ismerhetni fel korukat. A hófehér vásznu, ropogós-keményre vasalt fátyol mindég fiatalít, mert a rendesen áruló részeket takarja be: a homlokot, a hamar ráncosodó halántékot, – a nyak és az áll matrónás gömbölyödését s a szürkülő hajat (1917 Kaffka Margit 9290048, 15) | [III. Béla nőül kérte] a nála mintegy tizenöt évvel idősebb Teodóra Komnénát, és a frigyet csak az egyházi zsinat akadályozta meg, nem járulván hozzá, hogy a kolostorba kényszerített özvegy hercegnő fátylát letegye (1932 Hóman Bálint CD42) | A tönkretett, porig alázott Abélard úgy határozott, hogy szégyenével kolostorba rejtőzik. Az egyházi törvények szerint azonban csak akkor lehetett szerzetessé, ha felesége is felveszi a fátyolt (1978 Kulcsár Zsuzsanna 1087001, 128).

1d. ’〈vmely dolog, jelenség elfedésének, elrejtésének v. figyelmen kívül hagyásának, ill. nem nyilvánvaló voltának jelölésére〉’ ❖ [az igazmondás] Fojtsa meg mírígyét Ártó Vallásoknak, Húzza le fátyolát a’ Nép Ámítóknak (1772 Orczy Lőrinc C0794, 57) | Ne is bajlódjunk azért a’ multtal, borítsunk arra fátyolt (1831 Széchenyi István 8429007, 106) | majdan a napjainkban vérrel és vassal gyakorolt állam- és társadalom-mentések „dicsőséges” vívmányait egykoron mint nyomtalan regéket a feledés fátyola fogja takarni (1877 Külföldi Viktor ford.–Jacoby 8262003, 11) | Verseket, novellákat még csak el-elolvastam a lapokból, de mindig jobban érdekelt olyan könyv, ami inkább fátyolba takarta, mint leleplezte a dolgok reális oldalát (1956 Lányi Sarolta 2051063, 52) | [anyám] betegségét legalább annyira a kíméletességében is álnok családi hazudozás fátyla fedte el, miként a kishúgom állapotát, vagy a nagyapám asztmatikus rohamait (1986 Nádas Péter 9466003, 220) | szerintem ez kamu. Nem a nagyapád az […], mindegy. Terítsünk fátylat a múltra (2005 Bódis Kriszta 3148002, 782).

2. ’falon v. más felületen annak megerősítésére, egyenletesebbé tételére stb. haszn., laza szerkezetű, vékony, textilanyaghoz hasonló építőipari anyag’ ❖ A mennyezet, vagy az oldalfalak szigetelésére használt kátránypapír ugyanis néhány év alatt szétmállik. A durva üvegszálakból készült fátyol még a házat is túléli (1972 Népszava okt. 24. C7437, 4) | Üveg- és műanyag fátyollal, valamint polietilén fólia alátéttel megerősített bitumenes lemezből vágják ki a téglalap vagy méhsejt alakú zsindelyt (1985 Népszava máj. 21. C7450, 4) | A betonra előbb polisztirol lapokat ragasztanak, majd arra üvegfátyol, a fátyolra pedig színes, vékony vakolat kerül (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vminek a felületét bevonó v. vhol, kül. a levegőben eloszló v. szétterülő, gyakr. a (tiszta) látást elhomályosító v. akadályozó anyag, képződmény, jelenség, ill. vmely anyagnak, képződménynek ilyen rétege, tömege’ ❖ sírni láttatik az Ég, és szomorú felhőknek fátyolával borította el kedveltető homlokát (1798 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 452) | Bence most szemébe nézett az embernek S ime! mintha fényes kardra rálehellnek, Vagy mint ért gyümülcsnek az a finom hamva: Úgy volt szemefénye fátyollal bevonva (1854 Arany János CD01) | A Cirro-Stratus vékony fehéres fátyol, mely az eget bevonja s azt néha párásnak tünteti fel (1894 PallasLex. CD02) | Agyagos András a távolba nézett, a sötét égalja felé, ahol a föld szinén az eső sűrű fátyolán fényfelhők ragyogtak keresztül (1927 Szitnyai Zoltán CD10) | Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a Hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd (1935 Weöres Sándor 2042023, 8) | Óriási vörösfenyő, tűinek enyhezöld fátylán át látszik az égi kék (1962 Lengyel József 9395003, 237) | Alattam a kastély felé vivő út, a töméntelen láb fölverte könnyű por fehéres fátylában (1991 Kertész Imre² CD41) | A szmog biztos felismerhető jele az utakat beburkoló halvány vörös fátyol (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. (birtokszóként) ’〈annak jelölésére, hogy a birt jelzőben megnevezett szemléletmód, érzés, jelenség stb. befolyásolja, meghatározza vminek a látását, megítélését, ill. ábrázolását, bemutatását〉’ ❖ Az előitélet fátyola ritkúlni kezde szememen, ’s imé sok változtatásaid […] mast egészen más színben jelentek meg előttem (1810 Berzsenyi Dániel C2560, 289) | tán valólag a világ nem ilyen? Ily szomorúnak én látom csupán? Én látom így csak, keresztülnézvén a Kétségbesésnek sötét fátyolán? (1846 Petőfi Sándor 8366276, 45) | Bemutatom a fiút, […] kérőnek is vállalkozom, ha úgy megy a dolog, hogy szembe rózsám, nézegessük meg egymást, keverjük a szép szót, a csintalan mosolygást, járjuk el a mártogatóst, meg a kopogóst, adjuk a haragot az epedés fátyolán keresztül s tálaljuk fel a színleges közönyt a kacérság tálcáján (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | [Szentessy Gyula költő] meleg rokonérzéssel fordult a külvárosok felé, a falusi parasztnép dícsérete helyett a gyárvárosok nyomorgó lakosságát övezte körül a romantika mindent megszépítő fátyolával (1934 Pintér Jenő CD44) | a korábban emlegetett tudósok felfogására ugyancsak a kétely fátyla borul (2002 Bíró Ferenc 3045002, 22).

4. ’〈Élő szervezet részeként.〉’

4a. (Áll) ’madarak fején, kül. baglyok szeme körül szabályosan elrendeződő (finom, piheszerű) tollazat’ ❖ A fátyolt a szem körül sugárszerüen elhelyezkedett tollak formálják [a bagolyféléknél] (1893 PallasLex. CD02) | [a rétihéja nembe tartozó madarak arctollai] fátyollá rendeződnek, illetve merev tollakból álló koszorút alkotnak, ugyanúgy, mint a baglyoknál (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Jellemző bélyegük [a gyöngybagolyféléknek] az arc körül elhelyezkedő, szív alakú fátyol (1999 MagyarNagyLex. C5822, 28).

4b. (Áll) ’hidromedúzák ernyőjének pereméről lelógó, a mozgásban szerepet játszó vékony hártya’ ❖ Hidroideák, a Coelenteraták Hydromedusoe osztályának egyik rendje, melynek meduzái az ernyő szegélyének alján fátyolt viselnek s ezért Fátyol-meduzáknak (Craspedota) is neveztetnek (1895 PallasLex. CD02) | A fátyoltalan medúzák teste rendesen harang- v. ernyőalakú, nincsen az ernyőjük peremén lelógó fátyolszerű úszószervük […]. A fátyol szerepét, az állat mozgatását egy az ernyő peremében végigfutó körkörös izomgyűrű veszi át (1913 RévaiNagyLex. C5703, 208) | Az exumbrella szélén a test külső rétege, az ektoderma gallér módjára tovább terjed s ú. n. fátyolt (velum vagy craspedon) alkot. A fátyol annyira jellemző a hidroid-medúzákra, hogy fátyolos medúzáknak is nevezik (1914 RévaiNagyLex. C5706, 434).

4c. (Gomba) ’bizonyos kalapos gombákban a lemezeket borító v. a kalap szélét a tönkhöz kötő pókhálószerű képződmény, amely szétszakadva szálak formájában gyakr. megmarad a tönkön’ ❖ Ehető gombáink kalapjának bélésén a termőtest szabadon áll vagy a fátyolból (velum) később szabadul ki (1894 PallasLex. CD02) | Csiperke (növ.), Psalliota, a lemezesgombák nemzetsége, húsos kalapját és szárát fiatal korában pókhálószerű fátyol fedi, mely a gomba növekedésével elszakad és a tönkön, mint hártyásgyűrű marad vissza (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 231) | Mérges pókhálógomba: narancsbarna színű, kalapja szélén pókhálószerű fátyol. Az északi, erdős vidékekre települt (1995 Magyar Hírlap CD09) | Jellemző bélyegük [ti. a pókhálósgombáknak] a lemezeket fiatalon borító pókhálószerű fátyol, amely idővel szétszakad, és a tönkön ált. a barna spóraportól megfestett szálak v. övek formájában megmarad (2002 MagyarNagyLex. C7363, 883).

5. ’sertés hájjal hálószerűen átszőtt hashártyája; sertésháló’ ❖ A hurkát úgy sütik, hogy a tepsiben a bélen levő vékony zsírréteggel, a bélnëccel, a fátyollal betakarják, így gyengén sül (1958 Vajkai Aurél C6723, 158) | ha finomat akarunk enni, akkor mi kolbászhússal töltjük a disznó úgynevezett nyúlját, majd a „fátyolba” (a hashártyába) tekerjük (1990 Szabad Föld dec. 11. C8376, 21) | A hájról lefejtjük az ún. hálót vagy fátyolt, és félretesszük (1994 Frank Júlia CD19).

II. mn (összetételek előtagjaként is)

(részben) fátyolszövetből készült 〈dolog, kül. ruhanemű v. ruházati cikk〉’ ❖ eggyűgyű ember szát tát illyenekre, Csak rása szoknyákra, fátyol fő-kötőkre Nézett eddig szeme, nem módi szerekre (1788 Gvadányi József C5115, 169) | Irene, mint egy liliom, fehér atlaszba volt öltözve, mellynek fodrait aranyos csipkék, ’s fátyolrózsák ékíték (1848 Életképek C0106, 271) | a betyárosan kötött fátyolnyakkendő rojtjai körülrepkedték [a lovag] vállait (1857 Jókai Mór C2255, 131) | A fehér, általában földig érő, modern szabású ruhát fehér fátyol fejviselet egészíti ki (1980 NéprajziLex. CD47) | a riporternő a fejebúbjára tolja a napszemüvegét, keresztbe rakja a neccharisnyás lábait, hogy a miniszoknyája egész az ölébe csúszik, rojtos hasítottbőr kabátkája alatt csak egy kombinépántos fátyoltrikót visel (2002 Bódis Kriszta 3145003, 1117).

Ö: apáca~, gyász~, köd~, muszlin~, nász~, rece~, rózsa~, tüll~, tündér~, üveg~; a -fátyol címszó alatt: füst~, gőz~, hó~, pára~, por~.

ÖU: arany~, arc~, csillag~, felhő~, kontyoló~, menyasszony~, zárda~.

ÖE: ~borítás, ~darab, ~dísz, ~fedte, ~felleg, ~foszlány, ~függöny, ~harisnya, ~keszkenő, ~lepel, ~öltözet, ~selyem, ~szalag, ~szerű.

Sz: fátyolnyi.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, fátyol-előruha, fátyol-főkötő, fátyol-ingujj, fátyol-ingváll, fátyol-nyakravaló; ÚMTsz.

fátyol főnév és melléknév 7A2
I. főnév
1. (átv is)
fátyolszövet mint anyag
A’ közönſéges rendü és ſzegény aſſzonyok kék, vagy viola ſzinü bv újju ingeket hordanak […], fejek fedöje gyenge váſzon, vagy fátyolból való
(1788 Decsy Sámuel)
És midn nap tnik pompás súgárjával, Setétség bé vonja földet fátyolával
(1789 Orczy Lőrinc)
mi bizonyos kebelszentséggel fonogatjuk [viszonyunkat], olyanformán, mint szokták szőni a fátyolt, nem tudhatva, lakodalmi pompára lesz-e az alkalmatos, avagy szemfödélül használandó
(1842 Sárosi Gyula)
indiai szövetek, fátyolok kerültek forgalomba
(1912 RévaiNagyLex.)
A finomabb és mintás szövetek között a 15. század első évtizedeiben már lenvászonról, gyolcsról, fátyolról, barhentről számos adat tanúskodik
(1991 Magyar néprajz)
1a.
〈nők viseletében, a gyász jelképeként is:〉 a finom, gyakr. hálószerűen lyukacsos, átlátszó v. áttetsző fátyolszövetből való, fejre, kalapra erősített, díszként, ill. az arc v. az alak eltakarására hordott női ruházati cikk
a’ gyáſzos ſzemélynek ábrázatja, fátyollal el-van fedezve, ’s nem iſmértethetik
(1772 Bessenyei György¹)
Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd
(1847 Petőfi Sándor)
A cilinderes, frakkos társaság a forró nyári délelőttön óvatosan bujt be a józsefvárosi előljáróság hallatlanul piszkos előszobájába. A hölgyek fölemelték a nehéz selyemszoknya alját, a menyasszony a fátyolát féltette
(1922 Móricz Zsigmond)
elnézem, ahogy [anyám] délelőtt tizenegy felé kifestve, kosztümben, kalapban, kesztyűben, magas sarkú cipőben beül a kocsiba, fölhajtja arca elől az éppen divatos, ritka szemű fátylat, kitolat a garázsból
(2007 Vajda Miklós)
1b.
〈népviseletben v. bizonyos kultúrák, vallások hagyományos viseletében (az erkölcsösség jelképeként is):〉 más könnyű anyagból való, a nők fejét (és arcának nagy részét), es. vállát, testét is takaró (lepelszerű) női ruhadarab
Azon hónapban a’ Morduánus nép közt forgánk. […] Még moſt-is régi néhutt az Aſzſzonyi öltözet. A’ ſok fátyol, öv, kar-peretz, függö, lógó, tsergö, tarka barka holmiból áll
(1783 Molnár János)
[Udvarhelyszékben] a dakki nép igen csinosan öltözködik. A menyecskén ősmagyarosan fejökön szép szövetü fehér fátyollal mit igen müvészileg göngyölitnek fejükre; derekukon szijjal kivarrt czifra gombos keskeny övet viselnek
(1868 Orbán Balázs)
Az ötven nap alatt épített királyi palota híres volt függőkertjeiről, melyekben a hárem hölgyei fátyol nélkül sétáltak, profán szemeknek láthatatlanúl
(1899 Nagy képes világtörténet)
Rebekka is fölemelte szemét és meglátta Izsákot. Sietve leszállt a tevéről, s megkérdezte a szolgát: „Ki az a férfi ott, aki a mezőn felénk tart?” „Ő a mi urunk” – felelte. Erre vette a fátyolt és elfödte magát
(1996 Katolikus Biblia ford.)
kaftánt viselő férfiak, testüket fátyol mögé rejtő lányok és asszonyok zsibonganak a piacon
(1997 Magyar Hírlap)
1c.
〈az apácák egyenruhájának részeként, a szerzetesség jelképeként is:〉 a szerzetesrend előírása szerinti szabásvonalú, az arcot körbevevő és a hajat takaró vászon fejrevaló; apácafátyol
Oly közel a Salesiánák klatsromjokhoz, meglátogatám a gróf Török Lajos két leányait; anyjok ide adta, mert két testvére, gróf Rogendorff leányok, itt viselék a fátyolt
(1831 e. Kazinczy Ferenc)
A két apáca a fátyolával hessegette el a sebesült arcáról a pokol szülötteit
(1903 Jókai Mór)
az apácák arcán ritkán ismerhetni fel korukat. A hófehér vásznu, ropogós-keményre vasalt fátyol mindég fiatalít, mert a rendesen áruló részeket takarja be: a homlokot, a hamar ráncosodó halántékot, – a nyak és az áll matrónás gömbölyödését s a szürkülő hajat
(1917 Kaffka Margit)
[III. Béla nőül kérte] a nála mintegy tizenöt évvel idősebb Teodóra Komnénát, és a frigyet csak az egyházi zsinat akadályozta meg, nem járulván hozzá, hogy a kolostorba kényszerített özvegy hercegnő fátylát letegye
(1932 Hóman Bálint)
A tönkretett, porig alázott Abélard úgy határozott, hogy szégyenével kolostorba rejtőzik. Az egyházi törvények szerint azonban csak akkor lehetett szerzetessé, ha felesége is felveszi a fátyolt
(1978 Kulcsár Zsuzsanna)
1d.
〈vmely dolog, jelenség elfedésének, elrejtésének v. figyelmen kívül hagyásának, ill. nem nyilvánvaló voltának jelölésére〉
[az igazmondás] Fojtsa meg mírígyét Ártó Vallásoknak, Húzza le fátyolát a’ Nép Ámítóknak
(1772 Orczy Lőrinc)
Ne is bajlódjunk azért a’ multtal, borítsunk arra fátyolt
(1831 Széchenyi István)
majdan a napjainkban vérrel és vassal gyakorolt állam- és társadalom-mentések „dicsőséges” vívmányait egykoron mint nyomtalan regéket a feledés fátyola fogja takarni
(1877 Külföldi Viktor ford.Jacoby)
Verseket, novellákat még csak el-elolvastam a lapokból, de mindig jobban érdekelt olyan könyv, ami inkább fátyolba takarta, mint leleplezte a dolgok reális oldalát
(1956 Lányi Sarolta)
[anyám] betegségét legalább annyira a kíméletességében is álnok családi hazudozás fátyla fedte el, miként a kishúgom állapotát, vagy a nagyapám asztmatikus rohamait
(1986 Nádas Péter)
szerintem ez kamu. Nem a nagyapád az […], mindegy. Terítsünk fátylat a múltra
(2005 Bódis Kriszta)
2.
falon v. más felületen annak megerősítésére, egyenletesebbé tételére stb. haszn., laza szerkezetű, vékony, textilanyaghoz hasonló építőipari anyag
A mennyezet, vagy az oldalfalak szigetelésére használt kátránypapír ugyanis néhány év alatt szétmállik. A durva üvegszálakból készült fátyol még a házat is túléli
(1972 Népszava okt. 24.)
Üveg- és műanyag fátyollal, valamint polietilén fólia alátéttel megerősített bitumenes lemezből vágják ki a téglalap vagy méhsejt alakú zsindelyt
(1985 Népszava máj. 21.)
A betonra előbb polisztirol lapokat ragasztanak, majd arra üvegfátyol, a fátyolra pedig színes, vékony vakolat kerül
(2002 Magyar Hírlap)
3.
vminek a felületét bevonó v. vhol, kül. a levegőben eloszló v. szétterülő, gyakr. a (tiszta) látást elhomályosító v. akadályozó anyag, képződmény, jelenség, ill. vmely anyagnak, képződménynek ilyen rétege, tömege
sírni láttatik az Ég, és szomorú felhőknek fátyolával borította el kedveltető homlokát
(1798 Csokonai Vitéz Mihály)
Bence most szemébe nézett az embernek S ime! mintha fényes kardra rálehellnek, Vagy mint ért gyümülcsnek az a finom hamva: Úgy volt szemefénye fátyollal bevonva
(1854 Arany János)
A Cirro-Stratus vékony fehéres fátyol, mely az eget bevonja s azt néha párásnak tünteti fel
(1894 PallasLex.)
Agyagos András a távolba nézett, a sötét égalja felé, ahol a föld szinén az eső sűrű fátyolán fényfelhők ragyogtak keresztül
(1927 Szitnyai Zoltán)
Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a Hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd
(1935 Weöres Sándor)
Óriási vörösfenyő, tűinek enyhezöld fátylán át látszik az égi kék
(1962 Lengyel József)
Alattam a kastély felé vivő út, a töméntelen láb fölverte könnyű por fehéres fátylában
(1991 Kertész Imre²)
A szmog biztos felismerhető jele az utakat beburkoló halvány vörös fátyol
(1996 Magyar Hírlap)
3a. (birtokszóként)
〈annak jelölésére, hogy a birt jelzőben megnevezett szemléletmód, érzés, jelenség stb. befolyásolja, meghatározza vminek a látását, megítélését, ill. ábrázolását, bemutatását〉
Az előitélet fátyola ritkúlni kezde szememen, ’s imé sok változtatásaid […] mast egészen más színben jelentek meg előttem
(1810 Berzsenyi Dániel)
tán valólag a világ nem ilyen? Ily szomorúnak én látom csupán? Én látom így csak, keresztülnézvén a Kétségbesésnek sötét fátyolán?
(1846 Petőfi Sándor)
Bemutatom a fiút, […] kérőnek is vállalkozom, ha úgy megy a dolog, hogy szembe rózsám, nézegessük meg egymást, keverjük a szép szót, a csintalan mosolygást, járjuk el a mártogatóst, meg a kopogóst, adjuk a haragot az epedés fátyolán keresztül s tálaljuk fel a színleges közönyt a kacérság tálcáján
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
[Szentessy Gyula költő] meleg rokonérzéssel fordult a külvárosok felé, a falusi parasztnép dícsérete helyett a gyárvárosok nyomorgó lakosságát övezte körül a romantika mindent megszépítő fátyolával
(1934 Pintér Jenő)
a korábban emlegetett tudósok felfogására ugyancsak a kétely fátyla borul
(2002 Bíró Ferenc)
4.
〈Élő szervezet részeként.〉
4a. (Áll)
madarak fején, kül. baglyok szeme körül szabályosan elrendeződő (finom, piheszerű) tollazat
A fátyolt a szem körül sugárszerüen elhelyezkedett tollak formálják [a bagolyféléknél]
(1893 PallasLex.)
[a rétihéja nembe tartozó madarak arctollai] fátyollá rendeződnek, illetve merev tollakból álló koszorút alkotnak, ugyanúgy, mint a baglyoknál
(1933 Az állatok világa ford.)
Jellemző bélyegük [a gyöngybagolyféléknek] az arc körül elhelyezkedő, szív alakú fátyol
(1999 MagyarNagyLex.)
4b. (Áll)
hidromedúzák ernyőjének pereméről lelógó, a mozgásban szerepet játszó vékony hártya
Hidroideák, a Coelenteraták Hydromedusoe osztályának egyik rendje, melynek meduzái az ernyő szegélyének alján fátyolt viselnek s ezért Fátyol-meduzáknak (Craspedota) is neveztetnek
(1895 PallasLex.)
A fátyoltalan medúzák teste rendesen harang- v.vagy ernyőalakú, nincsen az ernyőjük peremén lelógó fátyolszerű úszószervük […]. A fátyol szerepét, az állat mozgatását egy az ernyő peremében végigfutó körkörös izomgyűrű veszi át
(1913 RévaiNagyLex.)
Az exumbrella szélén a test külső rétege, az ektoderma gallér módjára tovább terjed s ú. n.úgynevezett fátyolt (velum vagy craspedon) alkot. A fátyol annyira jellemző a hidroid-medúzákra, hogy fátyolos medúzáknak is nevezik
(1914 RévaiNagyLex.)
4c. (Gomba)
bizonyos kalapos gombákban a lemezeket borító v. a kalap szélét a tönkhöz kötő pókhálószerű képződmény, amely szétszakadva szálak formájában gyakr. megmarad a tönkön
Ehető gombáink kalapjának bélésén a termőtest szabadon áll vagy a fátyolból (velum) később szabadul ki
(1894 PallasLex.)
Csiperke (növ.növénytani kifejezés), Psalliota, a lemezesgombák nemzetsége, húsos kalapját és szárát fiatal korában pókhálószerű fátyol fedi, mely a gomba növekedésével elszakad és a tönkön, mint hártyásgyűrű marad vissza
(1926 TolnaiÚjLex.)
Mérges pókhálógomba: narancsbarna színű, kalapja szélén pókhálószerű fátyol. Az északi, erdős vidékekre települt
(1995 Magyar Hírlap)
Jellemző bélyegük [ti. a pókhálósgombáknak] a lemezeket fiatalon borító pókhálószerű fátyol, amely idővel szétszakad, és a tönkön ált.általában a barna spóraportól megfestett szálak v.vagy övek formájában megmarad
(2002 MagyarNagyLex.)
5.
sertés hájjal hálószerűen átszőtt hashártyája; sertésháló
A hurkát úgy sütik, hogy a tepsiben a bélen levő vékony zsírréteggel, a bélnëccel, a fátyollal betakarják, így gyengén sül
(1958 Vajkai Aurél)
ha finomat akarunk enni, akkor mi kolbászhússal töltjük a disznó úgynevezett nyúlját, majd a „fátyolba” (a hashártyába) tekerjük
(1990 Szabad Föld dec. 11.)
A hájról lefejtjük az ún.úgynevezett hálót vagy fátyolt, és félretesszük
(1994 Frank Júlia)
II. melléknév (összetételek előtagjaként is)
(részben) fátyolszövetből készült 〈dolog, kül. ruhanemű v. ruházati cikk〉
eggyűgyű ember szát tát illyenekre, Csak rása szoknyákra, fátyol fő-kötőkre Nézett eddig szeme, nem módi szerekre
(1788 Gvadányi József)
Irene, mint egy liliom, fehér atlaszba volt öltözve, mellynek fodrait aranyos csipkék, ’s fátyolrózsák ékíték
(1848 Életképek)
a betyárosan kötött fátyolnyakkendő rojtjai körülrepkedték [a lovag] vállait
(1857 Jókai Mór)
A fehér, általában földig érő, modern szabású ruhát fehér fátyol fejviselet egészíti ki
(1980 NéprajziLex.)
a riporternő a fejebúbjára tolja a napszemüvegét, keresztbe rakja a neccharisnyás lábait, hogy a miniszoknyája egész az ölébe csúszik, rojtos hasítottbőr kabátkája alatt csak egy kombinépántos fátyoltrikót visel
(2002 Bódis Kriszta)
ÖU: aranyfátyol, arcfátyol, csillagfátyol, felhőfátyol, kontyolófátyol, menyasszonyfátyol, zárdafátyol
ÖE: fátyolborítás, fátyoldarab, fátyoldísz, fátyolfedte, fátyolfelleg, fátyolfoszlány, fátyolfüggöny, fátyolharisnya, fátyolkeszkenő, fátyollepel, fátyolöltözet, fátyolselyem, fátyolszalag, fátyolszerű
Sz: fátyolnyi
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, fátyol-előruha, fátyol-főkötő, fátyol-ingujj, fátyol-ingváll, fátyol-nyakravaló; ÚMTsz.

-fátyol (utótagként) (gyakr. irod)

’〈vmely légnemű v. szemcsés anyag〉 levegőben eloszló v. lerakódott, áttetsző rétege’ ❖ füstfátyol fn 7A2 | Pest fölött csendesen eveztek a lenge kékes füstfátylak, mellyek alól itt-ott tornyai bukkantak ki (1844–1845 Jósika Miklós C2370, 89) | A fütési évadban valóságos füstfátyol lebeg a főváros felett, mert nemcsak a takaréktüzhelyek, kályhák, hanem a központi fütőberendezések kéményei is ontják a füstöt és az élő szervezetre különösen ártalmas szénmonoxydot és a kénes gázokat (1936 Budapesti Hírlap ápr. 12. C4724, 14) | csak a megszokott enyhe füstfátyol hiányzott a ring fölül, de hát manapság már nem lehet bagózni ilyen helyeken (2000 Magyar Hírlap CD09)  gőzfátyol fn 7A2 | Te addig, oh Szép! a’ puha fellegek’ Gzfátyolánn át’ nézz-le gyakorta bús Síromra (1807 Vályi Nagy Ferenc C4343, 113) | az emelkedő nap arany sugarai egészen átszürik a gőzfátyolt (1878 Kristóffy József C2825, 157) | a fürdőben, a gőzfátyolon át hirtelen meglátta egy idegennek a vállán [László fejét] (1931 Sárközi György 9587012, 333) | Weisz Gizella késő délutánig lesi az ablakból, mikor tűnik fel [a telepvezető] alakja a sárban tolató, gőzfátylakat eregető kicsi mozdonyok között (1983 Bodor Ádám C6899, 533)  hófátyol fn 7A2 | Hó fátyollal voltak az utak befedve (1834 Garasos Tár 8625002, 94) | a természet ébred s hófátyolát levetve feltámadását tartja (1897 Nogáll János C4624, 46) | Hófátylak közt sárga fény szivárog, a zsalut minek behajtani, összegyűlnek a három királyok s a juhászok ivadékai (1961 Kalász Márton 9293005, 16) | a süvítő szél erősen hordja a havat. Dánia leendő királya alig lát valamit a sűrű hófátyoltól (2000 Népszabadság febr. 21. C5833, 6)  párafátyol fn 7A2 | Könyűk remegtek szép szemében [ti. Éósznak, a hajnal istennőjének], és A’ párafátyol, mellyet bánatjában Lehúza a’ földről, mint eggy nedves felhő, Széljellapúlt a’ rózsaarcz előtt (1807 Kazinczy Ferenc C2558, 217) | a pérai magaslatról, a párafátylon át, csak mint bizonytalan körvonalu kép látszott Stambul (1877 Tóth Béla¹ C4250, [18]) | A Gyulai-havasok elmosódnak a kékes párafátyol mögött (1954 Szabó Gyula C3634, 378)  porfátyol fn 7A2 | a’ damascusi kardok a’ déli napnak súgárait visszalökvén, villamok gyanánt ragyogtak keresztül ama’ porfátyolonn, mellyet a’ sarkantyúzott lovak a’ száraz földrül felrugdaltak (1813 Verseghy Ferenc ford. C4416, 9) | Porfátyolba burkolva már látszottak a főváros gyarmatai s a közelben a sankos vidék aranyos tavasznak – s a pornak – homályosan ragyogó párázatában látszott (1886 Bródy Sándor C1194, 78) | A repülőtér szomszédságából százak követik tekintetükkel a távoli hegyeket, ahol a száguldó lovak nyomában úszó porfátylak hatalmas porfelhővé egyesülve, újabb és újabb területeket hódítanak el a napfénytől (1960 Népszava aug. 12. C4824, 5).

-fátyol (utótagként) (gyakr. irod)
〈vmely légnemű v. szemcsés anyag〉 levegőben eloszló v. lerakódott, áttetsző rétege
füstfátyol főnév 7A2
Pest fölött csendesen eveztek a lenge kékes füstfátylak, mellyek alól itt-ott tornyai bukkantak ki
(1844–1845 Jósika Miklós)
A fütési évadban valóságos füstfátyol lebeg a főváros felett, mert nemcsak a takaréktüzhelyek, kályhák, hanem a központi fütőberendezések kéményei is ontják a füstöt és az élő szervezetre különösen ártalmas szénmonoxydot és a kénes gázokat
(1936 Budapesti Hírlap ápr. 12.)
csak a megszokott enyhe füstfátyol hiányzott a ring fölül, de hát manapság már nem lehet bagózni ilyen helyeken
(2000 Magyar Hírlap)
gőzfátyol főnév 7A2
Te addig, oh Szép! a’ puha fellegek’ Gzfátyolánn át’ nézz-le gyakorta bús Síromra
(1807 Vályi Nagy Ferenc)
az emelkedő nap arany sugarai egészen átszürik a gőzfátyolt
(1878 Kristóffy József)
a fürdőben, a gőzfátyolon át hirtelen meglátta egy idegennek a vállán [László fejét]
(1931 Sárközi György)
Weisz Gizella késő délutánig lesi az ablakból, mikor tűnik fel [a telepvezető] alakja a sárban tolató, gőzfátylakat eregető kicsi mozdonyok között
(1983 Bodor Ádám)
hófátyol főnév 7A2
Hó fátyollal voltak az utak befedve
(1834 Garasos Tár)
a természet ébred s hófátyolát levetve feltámadását tartja
(1897 Nogáll János)
Hófátylak közt sárga fény szivárog, a zsalut minek behajtani, összegyűlnek a három királyok s a juhászok ivadékai
(1961 Kalász Márton)
a süvítő szél erősen hordja a havat. Dánia leendő királya alig lát valamit a sűrű hófátyoltól
(2000 Népszabadság febr. 21.)
párafátyol főnév 7A2
Könyűk remegtek szép szemében [ti. Éósznak, a hajnal istennőjének], és A’ párafátyol, mellyet bánatjában Lehúza a’ földről, mint eggy nedves felhő, Széljellapúlt a’ rózsaarcz előtt
(1807 Kazinczy Ferenc)
a pérai magaslatról, a párafátylon át, csak mint bizonytalan körvonalu kép látszott Stambul
(1877 Tóth Béla¹)
A Gyulai-havasok elmosódnak a kékes párafátyol mögött
(1954 Szabó Gyula)
porfátyol főnév 7A2
a’ damascusi kardok a’ déli napnak súgárait visszalökvén, villamok gyanánt ragyogtak keresztül ama’ porfátyolonn, mellyet a’ sarkantyúzott lovak a’ száraz földrül felrugdaltak
(1813 Verseghy Ferenc ford.)
Porfátyolba burkolva már látszottak a főváros gyarmatai s a közelben a sankos vidék aranyos tavasznak – s a pornak – homályosan ragyogó párázatában látszott
(1886 Bródy Sándor)
A repülőtér szomszédságából százak követik tekintetükkel a távoli hegyeket, ahol a száguldó lovak nyomában úszó porfátylak hatalmas porfelhővé egyesülve, újabb és újabb területeket hódítanak el a napfénytől
(1960 Népszava aug. 12.)

Beállítások