facér mn és fn  facir (rég v. nyj)

I. mn 15A9

1. ’olyan 〈személy〉, akinek (éppen) nincs elfoglaltsága v. feladata, ill. munkája’ ❖ Kétszáz vacir legény vólt ott eggy herbergen [= fogadóban] (1818 Kondor Sámuel C2728, 173) | Erzsike.: Ma reggel óta faczir vagyok. Julcsa.: Hogyan? – hisz nagyon jó helyed volt. Erzsike.: Jobbat kivánni sem lehetett volna. Julcsa.: Hát miért hagytad el? Erzsike.: Az urfi miatt (1863 Szigligeti Ede 8446014, 6) | kiállt a piacra, hol facér napszámosok álldogáltak, munkára várva (1918 Kosztolányi Dezső 9359127, 71) | egy bizonyos Korda Sándor nevű facér pesti újságírót is lecsábított [Janovics Jenő Kolozsvárra] (1993 Népszabadság febr. 20. C7843, 5).

1a. (kissé rég, pejor) ’dologtalan, dolgozni nem szerető v. nem akaró, lusta 〈személy〉’ ❖ léhütő, liphesz, facér (1876 Szabó Endre C3771, 47) | sokszor nehezemre esett látni, hogy ily s ennyi tökélyekkel és képességekkel biró ember, a ki valódi tudós, ugyszólván udvari bolondul szolgáljon egy uri házban s mulattatóul henye és faczér nemes urfiaknak (1884 Vasárnapi Újság C7398, 490) | [Regula Ede] anyja által elkényeztetve, folyton ünneplőben járó falusi facér gigerlivé fejlődött, aki alig dolgozott (1911 Népszava okt. 29. C7479, 6) | Az érthető panaszok mellett káromkodó cikkeket is olvasunk, amelyek „facérnak”, „munkakerülőnek”, utolsó fajtának nevezi a mai „cselédet”, aki inkább csavarog a városban, mintsem munkába állana (1919 Népszava okt. 25. C7487, 4).

2. ’munka nélkül, tétlenül töltött 〈időszak〉, ill. az a 〈helyzet, állapot〉, hogy vki nem dolgozik v. nincs munkája’ ❖ testimoniumát [= bizonyságlevelét] kezébe nyomta a’ senior [ti. Malakiásnak] és sok szerencsét kivánt neki. Illyetén „faczér” állapotában jutott ő a’ rövidvastag sövényházi jegyző, nemzetes Tengődy Sebestyén urhoz (1846 Életképek C0104, 805) | Egyszer aztán kimerül a forrás, az úri életet facér élet váltja fel (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | Retz vidékén az utolsó hetet, melyen a szolgálatból kiálló cselédnek semmit sem kell dolgoznia, faczér hétnek híják (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Szeretett úgy öltözködni, mint egy zenebohóc, kinek éppen facér napja van (1942 Márai Sándor 9421001, 150) | már megint van egy facér délutánom (1979 László-Bencsik Sándor 9383005, 160).

3. (biz) ’használatban nem levő, ill. gazdátlan 〈tárgy, helyiség, dolog〉’ ❖ odaült a tálhoz, megkapott egy facér kanalat (1856 Jókai Mór CD18) | A budapest-brucki vonalon – mint lapunknak irják – a gyorsvonat, tegnap reggel 10 órakor Tata közelében beleütődött egy a pályán feledett megrakott kocsiba. […] Komolyabb baj nem történt, csak a facér kocsi zuzódott össze rakományostul együtt (1887 Budapesti Hírlap szept. 13. C4734, 7) | [a feleségemnek] van egy kis kamrája a mosókonyha mellett. Azt ki szokta adni ilyen magaforma varróleányoknak. […] Most éppen facér a kamrája (1890 Jókai Mór CD18) | A tribünök roskadásig teltek, de jutott néző a pálya szélére, a lovasakadályokra, facér asztalokra, székekre és a környező fák ágaira is (1958 Esti Hírlap máj. 3. C0122, 3) | [cégek] feszültek egymásnak dollártól és márkától dagadó zsebekkel, hogy megkaparintsák a facér frekvenciákat (2000 Népszava febr. 25. C6325, 7).

4. (kissé biz) ’társ(ak) nélkül, magában levő 〈személy, ill. dolog〉’ ❖ Megtörténik gyakran, hogy a játszani akarók száma páratlan, a választás azonban ezen esetben is rendes módon ejtetik meg s az egyedül maradt, mint magánfutó (caeca, faczér, kengyelfutó vagy kutyus) beállittatik az ütőpárthoz (1885 Porzsolt Lajos 8375003, 56) | már csak huszonöt lépés és egy facér bokor választotta el tőlem a sofőrt (1940 Vaszary Gábor 9765001, 176) | hogy lehet ötös dolgozatot írni anélkül, hogy abban egy facér önálló gondolat lenne (1966 Népszabadság márc. 10. C4816, 7) | Két fiatalember és három leány. A másik két pár szemlátomást összetartozott; ő [ti. későbbi feleségem] állt csak facéran és kissé szomorkásán (1995 Népszava dec. 7. C7460, 6).

4a. ’házasságban (még) nem elkötelezett, független 〈személy〉’ ❖ Mióta a hosszú haj a divat ritka vendégek a férfiak [ti. a fodrászüzletben]. Meg aztán, amíg facérak, gyakran jönnek. Ha elkeltek, már jóval ritkábban (1975 Népszava dec. 25. C7440, 24) | facér vigécarcú szoknyapecér (1980 Marsall László 1103019, 49) | [a darabban a leányanya] sem marad facér, előkerül az eltűnt katonatiszt (1983 Népszabadság okt. 5. C7833, 7) | válogathatna a tizenkét évesnél idősebb facér lányok között (2005 Spiró György 3283002, 27).

5. (pejor is) ’könnyűvérű, feslett erkölcsű v. szemérmetlen 〈nő〉, ill. rá jellemző 〈tulajdonság, viselkedés〉’ ❖ a ballai rendőrök, mint „faczér” leányt a vasuti állomásnál letartoztatták [Esztert] (1888 Bródy Sándor C1197, 149) | A kertet ujból birtokba vették a rendes látogatók: […] a szinésziskola suhanczkisasszonyai, a kávéházak faczér Hébéi (1889 Iványi Ödön 8201001, 36) | Carmen, avagy „A faczér perszóna” (1900 Borsszem Jankó ápr. 22. C5019, 14) | vizsgálta a beszélgető urakat facér szemeivel [a berlini nő] (1920 Szép Ernő 9665042, 93) | A nők három osztályba sorolhatók: 1. facér 2. nagyon facér 3. meg aki él-hal a facér (2007 Magyar Nyelvőr C7197, 59).

II. fn 4A9

1. (kissé rég) ’olyan személy, akinek (éppen) nincs munkája, feladata, elfoglaltsága, ill. dologtalan, lusta személy’ ❖ Faczér: […] dologtalan cseléd (1873 Magyar Nyelvőr C5940, 185) | Felemás, befejezetlen eleganciával öltözött facérok (1904 Pesti Napló okt. 20. C1516, 7) | [a detektívek közül] nem egy settenkedik a facérok közt (1913 Pesti Napló febr. 18. C8691, 10) | Koldusok kéregettek az utcán, templomok előtt, hidfőknél mutogatva sebeiket s a facérok már annyian voltak, hogy csapatokba verődtek (1921 Kosztolányi Dezső 9359179, 203) | A vágóhidak környékén a facérok egész légiója rajzott, lesték-várták, hogy a nagyvágók, akiknek bérelt helyük és stabil gárdájuk volt, kisegítésre hívjanak valakit (1967 Népszava jan. 13. C4831, 3).

2. ’házasságban (még) nem elkötelezett, független személy’ ❖ A fiúk többsége az éppen aktuális szerelmét fogyasztotta, a lányok pólyás csecsemők vagy férjek – áldozataik – képét mutogatták. A facérok meg magukat (1993 Népszabadság szept. 20. C7843, 11) | a legfejlettebb nyugat-európai országokban egyre kevesebben kötnek házasságot. Ott a jómódú, középosztálybeli facérokat – amerikai módra – szingliknek hívják (2002 Népszabadság júl. 27. C7850, 7) | Jerry mély depresszióba zuhan, miután menyasszonya faképnél hagyja. Éppen jókor jön legjobb barátja, Nick ötlete, hogy vegyenek részt egy facéroknak meghirdetett hajókiránduláson, ahol rengeteg gyönyörű és független nővel összezárva utazgathatnak a tengeren (2005 Népszava nov. 16. C7468, melléklet 3).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

facér melléknév és főnév
facir I. 15A9 II. 4A9 (rég v. nyj)
I. melléknév 15A9
1.
olyan 〈személy〉, akinek (éppen) nincs elfoglaltsága v. feladata, ill. munkája
Kétszáz vacir legény vólt ott eggy herbergen [= fogadóban]
(1818 Kondor Sámuel)
Erzsike.: Ma reggel óta faczir vagyok. Julcsa.: Hogyan? – hisz nagyon jó helyed volt. Erzsike.: Jobbat kivánni sem lehetett volna. Julcsa.: Hát miért hagytad el? Erzsike.: Az urfi miatt
(1863 Szigligeti Ede)
kiállt a piacra, hol facér napszámosok álldogáltak, munkára várva
(1918 Kosztolányi Dezső)
egy bizonyos Korda Sándor nevű facér pesti újságírót is lecsábított [Janovics Jenő Kolozsvárra]
(1993 Népszabadság febr. 20.)
1a. (kissé rég, pejor)
dologtalan, dolgozni nem szerető v. nem akaró, lusta 〈személy〉
léhütő, liphesz, facér
(1876 Szabó Endre)
sokszor nehezemre esett látni, hogy ily s ennyi tökélyekkel és képességekkel biró ember, a ki valódi tudós, ugyszólván udvari bolondul szolgáljon egy uri házban s mulattatóul henye és faczér nemes urfiaknak
(1884 Vasárnapi Újság)
[Regula Ede] anyja által elkényeztetve, folyton ünneplőben járó falusi facér gigerlivé fejlődött, aki alig dolgozott
(1911 Népszava okt. 29.)
Az érthető panaszok mellett káromkodó cikkeket is olvasunk, amelyek „facérnak”, „munkakerülőnek”, utolsó fajtának nevezi a mai „cselédet”, aki inkább csavarog a városban, mintsem munkába állana
(1919 Népszava okt. 25.)
2.
munka nélkül, tétlenül töltött 〈időszak〉, ill. az a 〈helyzet, állapot〉, hogy vki nem dolgozik v. nincs munkája
testimoniumát [= bizonyságlevelét] kezébe nyomta a’ senior [ti. Malakiásnak] és sok szerencsét kivánt neki. Illyetén „faczér” állapotában jutott ő a’ rövidvastag sövényházi jegyző, nemzetes Tengődy Sebestyén urhoz
(1846 Életképek)
Egyszer aztán kimerül a forrás, az úri életet facér élet váltja fel
(1883 Mikszáth Kálmán)
Retz vidékén az utolsó hetet, melyen a szolgálatból kiálló cselédnek semmit sem kell dolgoznia, faczér hétnek híják
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Szeretett úgy öltözködni, mint egy zenebohóc, kinek éppen facér napja van
(1942 Márai Sándor)
már megint van egy facér délutánom
(1979 László-Bencsik Sándor)
3. (biz)
használatban nem levő, ill. gazdátlan 〈tárgy, helyiség, dolog〉
odaült a tálhoz, megkapott egy facér kanalat
(1856 Jókai Mór)
A budapest-brucki vonalon – mint lapunknak irják – a gyorsvonat, tegnap reggel 10 órakor Tata közelében beleütődött egy a pályán feledett megrakott kocsiba. […] Komolyabb baj nem történt, csak a facér kocsi zuzódott össze rakományostul együtt
(1887 Budapesti Hírlap szept. 13.)
[a feleségemnek] van egy kis kamrája a mosókonyha mellett. Azt ki szokta adni ilyen magaforma varróleányoknak. […] Most éppen facér a kamrája
(1890 Jókai Mór)
A tribünök roskadásig teltek, de jutott néző a pálya szélére, a lovasakadályokra, facér asztalokra, székekre és a környező fák ágaira is
(1958 Esti Hírlap máj. 3.)
[cégek] feszültek egymásnak dollártól és márkától dagadó zsebekkel, hogy megkaparintsák a facér frekvenciákat
(2000 Népszava febr. 25.)
4. (kissé biz)
társ(ak) nélkül, magában levő 〈személy, ill. dolog〉
Megtörténik gyakran, hogy a játszani akarók száma páratlan, a választás azonban ezen esetben is rendes módon ejtetik meg s az egyedül maradt, mint magánfutó (caeca, faczér, kengyelfutó vagy kutyus) beállittatik az ütőpárthoz
(1885 Porzsolt Lajos)
már csak huszonöt lépés és egy facér bokor választotta el tőlem a sofőrt
(1940 Vaszary Gábor)
hogy lehet ötös dolgozatot írni anélkül, hogy abban egy facér önálló gondolat lenne
(1966 Népszabadság márc. 10.)
Két fiatalember és három leány. A másik két pár szemlátomást összetartozott; ő [ti. későbbi feleségem] állt csak facéran és kissé szomorkásán
(1995 Népszava dec. 7.)
4a.
házasságban (még) nem elkötelezett, független 〈személy〉
Mióta a hosszú haj a divat ritka vendégek a férfiak [ti. a fodrászüzletben]. Meg aztán, amíg facérak, gyakran jönnek. Ha elkeltek, már jóval ritkábban
(1975 Népszava dec. 25.)
facér vigécarcú szoknyapecér
(1980 Marsall László)
[a darabban a leányanya] sem marad facér, előkerül az eltűnt katonatiszt
(1983 Népszabadság okt. 5.)
válogathatna a tizenkét évesnél idősebb facér lányok között
(2005 Spiró György)
5. (pejor is)
könnyűvérű, feslett erkölcsű v. szemérmetlen 〈nő〉, ill. rá jellemző 〈tulajdonság, viselkedés〉
a ballai rendőrök, mint „faczér” leányt a vasuti állomásnál letartoztatták [Esztert]
(1888 Bródy Sándor)
A kertet ujból birtokba vették a rendes látogatók: […] a szinésziskola suhanczkisasszonyai, a kávéházak faczér Hébéi
(1889 Iványi Ödön)
Carmen, avagy „A faczér perszóna”
(1900 Borsszem Jankó ápr. 22.)
vizsgálta a beszélgető urakat facér szemeivel [a berlini nő]
(1920 Szép Ernő)
A nők három osztályba sorolhatók: 1. facér 2. nagyon facér 3. meg aki él-hal a facér
(2007 Magyar Nyelvőr)
II. főnév 4A9
1. (kissé rég)
olyan személy, akinek (éppen) nincs munkája, feladata, elfoglaltsága, ill. dologtalan, lusta személy
Faczér: […] dologtalan cseléd
(1873 Magyar Nyelvőr)
Felemás, befejezetlen eleganciával öltözött facérok
(1904 Pesti Napló okt. 20.)
[a detektívek közül] nem egy settenkedik a facérok közt
(1913 Pesti Napló febr. 18.)
Koldusok kéregettek az utcán, templomok előtt, hidfőknél mutogatva sebeiket s a facérok már annyian voltak, hogy csapatokba verődtek
(1921 Kosztolányi Dezső)
A vágóhidak környékén a facérok egész légiója rajzott, lesték-várták, hogy a nagyvágók, akiknek bérelt helyük és stabil gárdájuk volt, kisegítésre hívjanak valakit
(1967 Népszava jan. 13.)
2.
házasságban (még) nem elkötelezett, független személy
A fiúk többsége az éppen aktuális szerelmét fogyasztotta, a lányok pólyás csecsemők vagy férjek – áldozataik – képét mutogatták. A facérok meg magukat
(1993 Népszabadság szept. 20.)
a legfejlettebb nyugat-európai országokban egyre kevesebben kötnek házasságot. Ott a jómódú, középosztálybeli facérokat – amerikai módra – szingliknek hívják
(2002 Népszabadság júl. 27.)
Jerry mély depresszióba zuhan, miután menyasszonya faképnél hagyja. Éppen jókor jön legjobb barátja, Nick ötlete, hogy vegyenek részt egy facéroknak meghirdetett hajókiránduláson, ahol rengeteg gyönyörű és független nővel összezárva utazgathatnak a tengeren
(2005 Népszava nov. 16.)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások