🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fakúszó mn és fn 1A

I. mn

’〈fára ügyesen mászó, ill. a vele rokon állatokkal ellentétben fán lakó életmódot folytató állat jellemzésére, kül. ilyen állatok fajainak nevezéktani elnevezésében〉’ ❖ éjjeli fakúszó kígyó v. maláji nevén ularbarung (Dipsadomorphus dendrophilus) (1929 TolnaiÚjLex. C5732, 282) | [a pigmeusok] vadásznak madarakra, gyíkokra, békákra és a fakúszó patkányra is (1943 Népszava okt. 10. C7511, melléklet [1]) | A banánfüzérek közül hirtelen két méter hosszú, úgynevezett fakúszó ostorkígyó tekergett elő (1961 Szabad Föld nov. 5. C4860, 10) | Elaphe hohenackeri […] kaukázusi fakúszó sikló (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 375) | Az urzon v. fakúszó sül v. északi kúszósül (Erethizon dorsatum) É-Amerika erdős, hegyes vidékein honos (2000 MagyarNagyLex. C5824, 655) | A megtalált paradicsom [ti. az Új-Guinea szigetén felfedezett érintetlen trópusi erdőség] ismeretlen fajai […] Aranyköpenyes fakúszó kenguru (2006 Népszava febr. 11. C7469, [16]).

II. fn

(Áll is/nem szakny) ’fakúsz mint madár’ ❖ A czinegékkel ezen munkában az ökörszemek versenyeznek, ugy szinte a kurtakalapácsok és fakúszók is (1863 Vasárnapi Újság C7377, 18) | A fakúszók kizárólag nappali madarak. Harkályok módjára kúsznak a fákon, vízszintesen is futkosnak az ágakon, de sohasem ereszkednek fejjel lefelé, mint a csúszkák (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A cserepeskérgű tölgyfatörzs repedéseit a pirinyó fakúszó tisztogatja (1954 Magyar Nemzet márc. 21. C4794, 7) | [Az ún. bozótjáró földiszalakóta] hátoldala és farka fakéreghez hasonló színezetű, mint a lappantyúk, baglyok, fakúszók vagy nyaktekercs tollazata (1972 Urania állatvilág ford. C6213, [287]) | Az ornitológusok 250 fészkelő, átvonuló és telelő madárfajtát tartanak itt [ti. az Ócsai Természetvédelmi Körzetben] nyilván, köztük a cinegék, harkályok, pintyek, csízek, tengelicék, fakúszók számtalan változatát (2000 Népszabadság febr. 9. C5833, 34).

a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (kissé rég, Áll) ’〈ilyen madarak fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ kék fakúszó (Sitta caesia L.) (1894 PallasLex. CD02) | közönséges fakúszó v. fatetű, famászó (Certhia familiaris), […] alpesi fakúszó (Tichodroma muraria) (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 263) | rövidkarmú fakúszó (Certhia brachydactyla) (1968 Dudich Endre–Loksa Imre C7040, 606).

b. (tbsz-ban) (kissé rég, Áll) ’〈ilyen madarak fajait magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ a fakúszók (Certhiidæ) (1894 PallasLex. CD02) | Fakúszók (Certhiidae), az énekes madarak (Oscines) egyik családja (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 263).

c. (egysz-ban) (kissé rég, Áll) ’〈e madarak egyik faja, az ún. hegyi fakúsz (Certhia familiaris) elnevezéseként〉’ ❖ fakúszó [:] Certhia familiaris (1879 Herman Ottó C7903, 12) | fakúszó (Certhia familiaris) (1911 Schenk Jakab C7935, 64).

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fakúszó melléknév és főnév 1A
I. melléknév
〈fára ügyesen mászó, ill. a vele rokon állatokkal ellentétben fán lakó életmódot folytató állat jellemzésére, kül. ilyen állatok fajainak nevezéktani elnevezésében〉
éjjeli fakúszó kígyó v.vagy maláji nevén ularbarung (Dipsadomorphus dendrophilus)
(1929 TolnaiÚjLex.)
[a pigmeusok] vadásznak madarakra, gyíkokra, békákra és a fakúszó patkányra is
(1943 Népszava okt. 10.)
A banánfüzérek közül hirtelen két méter hosszú, úgynevezett fakúszó ostorkígyó tekergett elő
(1961 Szabad Föld nov. 5.)
Elaphe hohenackeri […] kaukázusi fakúszó sikló
(1978 Hétnyelvű névszótár)
Az urzon v.vagy fakúszó sül v.vagy északi kúszósül (Erethizon dorsatum) ÉÉszak-Amerika erdős, hegyes vidékein honos
(2000 MagyarNagyLex.)
A megtalált paradicsom [ti. az Új-Guinea szigetén felfedezett érintetlen trópusi erdőség] ismeretlen fajai […] Aranyköpenyes fakúszó kenguru
(2006 Népszava febr. 11.)
II. főnév
(Áll is/nem szakny)
fakúsz mint madár
A czinegékkel ezen munkában az ökörszemek versenyeznek, ugy szinte a kurtakalapácsok és fakúszók is
(1863 Vasárnapi Újság)
A fakúszók kizárólag nappali madarak. Harkályok módjára kúsznak a fákon, vízszintesen is futkosnak az ágakon, de sohasem ereszkednek fejjel lefelé, mint a csúszkák
(1933 Az állatok világa ford.)
A cserepeskérgű tölgyfatörzs repedéseit a pirinyó fakúszó tisztogatja
(1954 Magyar Nemzet márc. 21.)
[Az ún. bozótjáró földiszalakóta] hátoldala és farka fakéreghez hasonló színezetű, mint a lappantyúk, baglyok, fakúszók vagy nyaktekercs tollazata
(1972 Urania állatvilág ford.)
Az ornitológusok 250 fészkelő, átvonuló és telelő madárfajtát tartanak itt [ti. az Ócsai Természetvédelmi Körzetben] nyilván, köztük a cinegék, harkályok, pintyek, csízek, tengelicék, fakúszók számtalan változatát
(2000 Népszabadság febr. 9.)
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (kissé rég, Áll)
〈ilyen madarak fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
kék fakúszó (Sitta caesia L.Linnaeus)
(1894 PallasLex.)
közönséges fakúszó v.vagy fatetű, famászó (Certhia familiaris), […] alpesi fakúszó (Tichodroma muraria)
(1926 TolnaiÚjLex.)
rövidkarmú fakúszó (Certhia brachydactyla)
(1968 Dudich Endre–Loksa Imre)
b. (tbsz-ban) (kissé rég, Áll)
〈ilyen madarak fajait magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉
a fakúszók (Certhiidæ)
(1894 PallasLex.)
Fakúszók (Certhiidae), az énekes madarak (Oscines) egyik családja
(1926 TolnaiÚjLex.)
c. (egysz-ban) (kissé rég, Áll)
〈e madarak egyik faja, az ún. hegyi fakúsz (Certhia familiaris) elnevezéseként〉
fakúszó [:] Certhia familiaris
(1879 Herman Ottó)
fakúszó (Certhia familiaris)
(1911 Schenk Jakab)

Beállítások