fakopáncs fn 3Afakopács

1. (Áll is) ’megnyúlt, vésőszerű, erős csőrével és hosszú, ragadós nyelvével fákban élő rovarok után kutató, a fák törzsén kúszó és kopácsoló, fekete-fehér és piros tollazatú harkály, kül. az ún. nagy fakopáncs fajba tartozó, fehér hasú, fehérrel foltozott fekete szárnyú, fején és a has alsó részén piros tollazatú madár’ ❖ A fakopáncs. Egyéb neve: tarka harkály, czifra harkály, fakopogató, favágó, fakopácsoló, harkány, horokály. (Picus major L.) (1901 Herman Ottó CD34) | A fakopáncs a doboláshoz különösen jól rezonáló helyeket, ágvégeket, ágcsonkokat választ, lakott helyek közelében néha a villanyoszlop csúcsára telepszik (1995 Magyarország állatvilága CD14) | A korhadó fák gazdag rovarvilága után előszeretettel keresgélnek a fakopáncsok (Dendrocopos minor, D. [= Dendrocopos] major) (2003 Természet Világa CD50) | Ha [anyám] a saját lányának a hangját nem is hallja meg, talán egy madárét. Egy fakopáncsét biztosan. Még jó, hogy nyitott füllel járok az erdőben. Megpróbálom utánozni a nagy fakopáncs vészjelét (2012 Finy Petra 3530001, 40).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként faj- v. alfajnévben is) (Áll) ’az ilyen madarak fajai alkotta nem elnevezéseként’ ❖ A kis fakopáncs. Dendrocopus minor (L.) (1898 Chernel István CD34) | Az északibb vidékről téli vendégek is érkeznek hozzánk, amelyek az északi nagy fakopáncs (Dendrocopus major major L.) alfajhoz tartoznak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus (1995 Magyarország állatvilága CD14) | fakopáncs (Dendrocopos), tarkaharkály: a harkályalakúak (Piciformes) rendjében a harkályfélék (Picidae) családjának egyik neme. Újabban a Picoides név is használatos (1998 MagyarNagyLex. C5820, 665).

2. (rég) ’〈csuszka mint madár megnevezéseként〉’ ❖ A csuszka. Sitta europaea L. 1758. Népies nevei: poncz; czinkeharkály; kék küllő; fakopács; kurtakalapács (Zemplénm.) (1899 Chernel István CD34) | [A csuszkák] a harkályokhoz hasonló életmódjuknak több nevet is köszönhetnek (a legtöbb mind a harkályokra, mind a csuszkára vonatkozik): famászó harkály […], fakúſz (1799: Fábián 330), […] fakopács, cinkeharkály (1984 Kiss Jenő² C6286, 296).

3. (tréf v. gúny) ’〈(foglalkozásszerűen) fával dolgozó, fát megmunkáló személy megnevezéseként〉’ ❖ Falu harkálya, f. [= falu] fakopácsa, f. [= falu] bárdosa (ács) (1907 Lehr Albert C5849, 84) | Fakopáncs […]: a super [= hajóács] csúfneve (1952 Betkowski Jenő C6004, 221) | No, rájött az ihlet az éjjeli fakopácsra – bosszankodtak a szomszédos szobákba beszállásolt útitársak, amikor Havannában, a VIT idején, késő este ugrott be a szikra, mit [ti. milyen szobrot] is csináljak az ajándékba kapott trópusi fából (1983 Népszabadság febr. 26. C7833, 4) | Kálmán érkezik a fák között, fejét forgatva, Imre […] felmorran. – Na, itt a fakopáncs. Ne nézegesd a fákat, te! Ha holnap nem találjuk valamelyiket, tudom, kinek az udvarán keressem! (2006 Szabad Föld márc. 24. C8392, 4).

Vö. ÉrtSz. fakopács; TESz. kopáncs; ÉKsz.; ÚMTsz. fakopács

fakopáncs főnév 3A
fakopács 3A
1. (Áll is)
megnyúlt, vésőszerű, erős csőrével és hosszú, ragadós nyelvével fákban élő rovarok után kutató, a fák törzsén kúszó és kopácsoló, fekete-fehér és piros tollazatú harkály, kül. az ún. nagy fakopáncs fajba tartozó, fehér hasú, fehérrel foltozott fekete szárnyú, fején és a has alsó részén piros tollazatú madár
A fakopáncs. Egyéb neve: tarka harkály, czifra harkály, fakopogató, favágó, fakopácsoló, harkány, horokály. (Picus major L.Linnaeus)
(1901 Herman Ottó)
A fakopáncs a doboláshoz különösen jól rezonáló helyeket, ágvégeket, ágcsonkokat választ, lakott helyek közelében néha a villanyoszlop csúcsára telepszik
(1995 Magyarország állatvilága)
A korhadó fák gazdag rovarvilága után előszeretettel keresgélnek a fakopáncsok (Dendrocopos minor, D. [= Dendrocopos] major)
(2003 Természet Világa)
Ha [anyám] a saját lányának a hangját nem is hallja meg, talán egy madárét. Egy fakopáncsét biztosan. Még jó, hogy nyitott füllel járok az erdőben. Megpróbálom utánozni a nagy fakopáncs vészjelét
(2012 Finy Petra)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként faj- v. alfajnévben is) (Áll)
az ilyen madarak fajai alkotta nem elnevezéseként
A kis fakopáncs. Dendrocopus minor (L.Linnaeus)
(1898 Chernel István)
Az északibb vidékről téli vendégek is érkeznek hozzánk, amelyek az északi nagy fakopáncs (Dendrocopus major major L.Linnaeus) alfajhoz tartoznak
(1933 Az állatok világa ford.)
Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus
(1995 Magyarország állatvilága)
fakopáncs (Dendrocopos), tarkaharkály: a harkályalakúak (Piciformes) rendjében a harkályfélék (Picidae) családjának egyik neme. Újabban a Picoides név is használatos
(1998 MagyarNagyLex.)
2. (rég)
csuszka mint madár megnevezéseként〉
A csuszka. Sitta europaea L.Linnaeus 1758. Népies nevei: poncz; czinkeharkály; kék küllő; fakopács; kurtakalapács (Zemplénm.Zemplén megye)
(1899 Chernel István)
[A csuszkák] a harkályokhoz hasonló életmódjuknak több nevet is köszönhetnek (a legtöbb mind a harkályokra, mind a csuszkára vonatkozik): famászó harkály […], fakúſz (1799: Fábián 330), […] fakopács, cinkeharkály
(1984 Kiss Jenő²)
3. (tréf v. gúny)
(foglalkozásszerűen) fával dolgozó, fát megmunkáló személy megnevezéseként〉
Falu harkálya, f. [= falu] fakopácsa, f. [= falu] bárdosa (ács)
(1907 Lehr Albert)
Fakopáncs […]: a super [= hajóács] csúfneve
(1952 Betkowski Jenő)
No, rájött az ihlet az éjjeli fakopácsra – bosszankodtak a szomszédos szobákba beszállásolt útitársak, amikor Havannában, a VITVilágifjúsági Találkozó idején, késő este ugrott be a szikra, mit [ti. milyen szobrot] is csináljak az ajándékba kapott trópusi fából
(1983 Népszabadság febr. 26.)
Kálmán érkezik a fák között, fejét forgatva, Imre […] felmorran. – Na, itt a fakopáncs. Ne nézegesd a fákat, te! Ha holnap nem találjuk valamelyiket, tudom, kinek az udvarán keressem!
(2006 Szabad Föld márc. 24.)
Vö. ÉrtSz. fakopács; TESz. kopáncs; ÉKsz.; ÚMTsz. fakopács

Beállítások