fal¹ ige 

1. ts (tárgy n. is, tárgyragos határozóval is) (pejor is) ’〈ember v. állat táplálékot, ételt〉 kül. mohón v. sietve fogyaszt, eszik’ ❖ Paraſztos gyomrokba hívesít-italt Vehettek; mit torkok, nem ivott, hanem falt (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 14) | Ki ne hajtsd Juhaid: mérges füvet falnak (1779 Miháltz István ford.–Vanie4re 7225006, 52) | Ők leülnek a kész ebédhez. A szegény embert meg dolgára küldik, azt se kérdik tőle, hogy falt-e már valamit (1862 Jókai Mór CD18) | Jóska, ne falj úgy, mint egy disznó, jut még (1940 Veres Péter 9771006, 20) | Már úgy útálta a tömblekvárt, hogy csak behúnyt szemmel volt képes falni belőle (1954 Vidor Miklós 9778002, 230) | Egyetemistakorunkban a haverokkal a Nagycsarnokba jártunk, ahogy mondtuk, „faltunk egy nagyot”. Ez a helyes kifejezés: sült kolbászt csakis falni lehet (1999 Magyar Hírlap CD09) | [láttam anyámat], amint mohón faló öcsémet szoptatja (2007 Zsámboki Mária 3150003, 196).

1a. ts ’vmennyit, vmekkorát harap(va eszik) vmiből’ ❖ Faljunk egyet kettőt, ’s ugy induljunk útra (1794 Magyar nyelvmester C1947, 186) | olyanokat falt a leszelt holmikból, hogy majd megfulladt tőle (1869 Jókai Mór CD18) | [(]Annuska nagy karaj kenyeret hoz és vajat ken rá) Nesze, Matyi… este bejöhetsz. Bablevest kapsz vacsorára. Matyi: Kóbásszal? (Már nagyokat fal [)] (1950 Egri Viktor 9119002, 24) | Kortyintottak egyet az útravalóul kapott pálinkából, faltak egyet az útravalóul kapott kenyérből (1978 Bodor Ádám 1020011, 5) | A magyar hatalmasakat fal a húsosszalonnából, s csodálja a japánok karcsúságát (1985 Magyar Nemzet szept. 28. C5236, 3).

1b. tn (ritk) ’〈kül. ételbe〉 beleharap, harapva beleeszik’ ❖ pénzem kinyomatni nincs, azért faltam ezen keserű kenyérbe (1853 Tompa Mihály C0642, 299) | Ha nem muszájna itt a Szentek húsába falni (1931 Borsszem Jankó dec. 15. C5050, 2).

2. ts (biz) ’〈személyt v. testrészt〉 mohón, hosszasan csókolgat, nyal-fal’ ❖ [a leány] gyügyögve nézegeti a porontyot, falja a kis kezét, csókolgatja a mulatsagos pici orrát (1911 Népszava febr. 12. C7479, 4) | Mári összefogózkodott a Barta Misivel s úgy ölelik, úgy falják egymást, hogy az már sok (1922 Szabó Dezső 9623010, 138) | csókolgattam, faltam a testét, amit nekem ajándékozott (1936 Hevesi András 9246003, 101) | ha minden úgy megy, mint eddig, behúzódunk néhány kapualjba, esetleg útba esik valami park is. Szerencsésen így történt, úgyhogy a végén […] már nagyon faltuk egymást (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. ts (tárgy n. is) (vál) ’〈életet, ill. élvezetet nyújtó dolgot〉 mértéktelenül kiélvez, habzsol’ ❖ élni, élvezni, falni mindent, amit gyönyörűségnek hívnak (1927 Keleti Márton CD10) | [a robbanásban lábát elveszítő őrvezető] – protézis segítségével történt – lábra állása óta falja az életet (2008 Népszabadság okt. 11. C7856, 6).

4. ts (vál) ’〈annak kif-ére, hogy vki sóváran, intenzíven néz, bámul vkit, vmit〉’ ❖ eddig tsak a’ közelebb való tárgyakat falák szemeim (1796 Kisfaludy Sándor 8243054, 319) | a’ játékot falta szemeivel és füleivel (1815 Kazinczy Ferenc C2566, 33) | ha a közönség látná az első szerelmes mint boxiroz imádottjával az öltözőszobában, kivel egy perc előtt a holdvilágot falta (1848 Jókai Mór CD18) | síri csend lett a szobában, mindenki a kislány kedves, fiatal arcát falta, mustrálta (1969 Csurka István 9096002, 12) | Észre se veszed, hogy nem nézlek, nem fallak a szememmel (2006 Tandori Dezső ford.–Jelinek 3307001, 83).

5. ts (átv is) ’(El)fogyaszt, elhasznál, felemészt.’

5a. (biz) ’〈üzemanyagot, nyersanyagot, pénzt stb.〉 gyorsan és nagy mennyiségben fogyaszt, felemészt vmi, es. vki’ ❖ [a szolgálataikat a királynak és a kormánynak felajánló újságírók] gyakran rut vásárt üznek tollukkal s a kormányok pénzét falják (1884 Budapesti Hírlap dec. 29. C4731, [1]) | Az óriásépítkezések valósággal falják a legértékesebb nyersanyagokat (1951 Szabad Nép dec. 30. C4874, 3) | [a] korszerűtlenül és szabályozhatatlanul üzemelő fűtési rendszerek majdnem ugyanúgy falnák az energiát, mint most (1998 Magyar Hírlap CD09) | Ez a kocsi, hogy úgy mondjam, nagyon falja a benzint (2005 Bańczerowski Janusz C7195, 281).

5b. (biz) ’〈távolságot〉 gyorsan megtesz, megfut’ ❖ [a vonaton] jól tudja az ember, hogy tétlen alvással is szorgalmasan falja a kilométereket tovább... (1905 Pesti Napló ápr. 15. C6634, [1]) | Meredek szerpentineken falja a kilométereket a Volga (1966 Népszabadság dec. 28. C4816, 4) | [a vízilabdázók úszóedzésén] Varga Dániel falta legszaporábban a távolságot (2006 Nemzeti Sport júl. 26. C8075, 9).

5c. (biz) ’〈szöveget, művet stb.〉 mohón, gyorsan magába fogad, magáévá tesz’ ❖ Elbúsulva zárom magamra sokszor ajtómat, ’s falom a’ könyveket (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 161) | A levél kézről kézre járt; falták, úgy olvasták (1884 Jókai Mór CD18) | [fiatal korában Arany] fontszámra falja a költőket, ezek híján hihetetlen mennyiségű zagyva prózát is bevesz romlatlan természete (1893 Riedl Frigyes 8393001, 5) | [a közönség] igenis élvezi ezt a „legprimitívebb” bohózatot, ezt ma is (örökké?) igényeljük, kacagva és mohón faljuk (1964 Szentkuthy Miklós 9664012, 301) | Ted fiatalkorában szinte falta a pornográf filmeket (1998 Magyar Hírlap CD09).

5d. (rendsz. tbsz-ú tárggyal) (biz) ’〈annak kif-ére, hogy szerelmi partnereit (azokat kihasználva) sűrűn váltogatja vki〉’ ❖ A Biblia is vallja S búgják bús, ódon énekek: Falánkabban fal férfiut a nő, Mióta város építtetett (1911 Ady Endre 9003279, 42) | gondolatokat elhárítva él érzékei örömeinek, egyre-másra falja a nőket (1938 Schöpflin Aladár CD10) | „Luciana, Nadia, Viviane, Adele, Susana és Milene voltak a szerelmeim, barátnőim. Egyébként nem faltam a lányokat, nem vagyok az a típus, aki számolgatná, aztán nagydobra vemé, hogy ezernél több nővel volt szexuális kapcsolata.” (2001 Népszava ápr. 4. ford. C7464, 14) | az anyám dolgozott a gyárban, s közben falta, falta a pasikat (2010 Népszava aug. 14. C7473, 2).

6. ts (vál, átv is) ’kémiai v. fizikai hatásával roncsol, pusztít v. tönkretesz vmit vmi’ ❖ Házadat a’ fene tz perzſeli, falja, nyeli (1786 Baróti Szabó Dávid C0825, 125) | multam falják éhes, bús habok (1914 Ady Endre C0537, 146) | veszélyben a Lánchíd, a hatalmas láncszemeket olyan ütemben falja a rozsda, hogy előbb-utóbb komoly felújításra lesz szükség (1998 Népszabadság szept. 1. C7848, [23]) | [a Földközi-tenger partvidékén a zöld alga] immár 13 ezer hektárt borít, és falja a kisebb halakat s a kevésbé szapora vízi növényeket (2001 Magyar Hírlap CD09).

7. ts (vál) ’〈annak kif-ére, hogy vki gyötör, támad, ill. alattomosan becsmérel, gyaláz vkit〉’ ❖ nem hiszem többé, hogy az ember ember, mert falja egymást (1847 Életképek C8374, 616) | Ugy tetszett neki, mintha már hetek óta falták volna itt egymást (1895 Zempléni P. Gyula ford.–Zola 8536004, 28) | volt még három jelszava az ő [ti. Sonnino] politikájának. A szocialista-ellenesség, a parlamenti korrupció leküzdése és a katonai költségek lehető mérséklése. […] A szocialistákat nem falja már (1909 Pesti Napló dec. 12. C8687, 6) | a maffia virágzik, a politika alja demokráciát hirdet, miközben egymást falja (1991 Magyar Hírlap CD09).

Ö: be~, fel~, nyal-~.

ÖU: bele~.

Vö. CzF. fal²; ÉrtSz. fal¹, faló²; TESz. fal¹; ÉKsz. fal¹; SzT. fal ^[1]

fal² fn 2A 

1. ’építőanyagból függőleges síkban emelt, teret tagoló, az épületet határoló, ill. az egyes helyiségeket egymástól elválasztó, a tető, es. más épületrészek tartására szolgáló épületelem (felülete)’ ❖ Fal-fü: […] Terem ó és új falak mellett (1775 Csapó József 7062001, 89) | búsan emelkedék előttünk a királyi vár puszta falaival (1832 Kölcsey Ferenc 8253056, 343) | Ki képzel olyan templomépitőt, Ki a tornyot csinálja meg előbb? És azt a levegőbe tolja, hogy Ott fönn maradjon, míg majd valahogy Alája rakja szépen a falat, S legeslegvégül jőne az alap (1848 Petőfi Sándor 8366335, 29) | Ömlik a holdvilág Fehér sugára Csöndes fehér kis ház Meszelt falára (1894 Czóbel Minka 8077006, 53) | a falakon régi képek (1919 Juhász Gyula¹ 9284848, 164) | [Gina] a falnak fordult és tovább aludt (1948 Tersánszky Józsi Jenő 9706010, 93) | a falak még nem száradtak ki, nehéz párát és mészszagot lehelnek (1967 Maróti Lajos 9427002, 110) | a fészert az istállótól elválasztó, agyagba rakott terméskő fal (1998 Lakáskultúra CD39) | alkalmi elválasztó falak (2002 Magyar Hírlap CD09) | reggel 8 óra tájban az ostromlóknak több irányból sikerült a falakat áttörve benyomulniuk az épületbe (2010 Szakolczai Attila 3290001, 30) • fal mellett ’feltűnést kerülve v. nem nyíltan’ ❖ A mai világban állítólag legjobb fal mellett élni. Lehet, de ez nem az író dolga. A háborúnak egyszer vége lesz. Akkor jő még csak a nehezebb lecke (1941 Cs. Szabó László CD10) | Külföldi klasszikusok matricáinak tömege van a fal mellett működő Gutenberg Társaság birtokában. Gutenbergék jóformán évente adnak magukról egy-egy könyvvel életjelt (1948 Szabad Nép márc. 18. C4871, 10) | Ne szakíts félbe komám. Te fal mellett éltél jóatyád akaratának árnyékában. Él nélkül mondom, megfeleltél a parancsnak: apádat, anyádat tiszteljed (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 60) • fal melletti ’a feltűnést kerülő, óvatos(kodó) v. nem nyílt(an vállalt)’ ❖ a moszkvai diktatúra ezzel az újabb irányváltozással, a vezetés fokozódó ellentmondásaival, belső ellentétjeivel, egyszóval tehát a kormánykeréknél való ingadozással és bizonytalansággal talán átkanyarodik egy falmelletti politika útjára (1930 Budapesti Hírlap márc. 21. C4718, 2) | Ez azonban sekélyes és fal melletti gondolkozás (1940 Tabi László 9693001, 302) | Nézzük végig Schröder–Lafontaine egy hónapja közreadott úgynevezett Start-programme-ját: csupa fal melletti, erőtlen tétel (1998 Népszabadság szept. 26. C7848, 27) • a falat támasztja ’dologtalanul v. bámészkodva ácsorog, ill. tétlenkedik’ ❖ A kinek mindennap: szent Heverdel napja, Restelni is restel, a falat támasztja (1877 Mindszenty Gedeon C3165, 205) | Az utcza egészen néptelen volt. A kapuk előtt egy-egy cseléd támasztotta a falat (1905 Petelei István 8361006, 114) | A bánya irodája előtt három-, négyfős csoportokba verődve toporognak, beszélgetnek az emberek. Mindenki cigarettázik. Az igazgatói iroda folyosóján a falat támasztják (1997 Magyar Hírlap CD09) | mellkasán összefont karral támasztotta a falat (2009 Szvoren Edina 3152005, 1164) • falba rúg (rég) ’elvet, felad v. figyelmen kívül hagy vmit, ill. elpártolva, elidegenedve tőle v. ráunva elhagy vkit vki’ ❖ Keſerüségre méltó álhatatlanság! tsak egy kis idre engedni ſzivünket ſzerelmes édes Iſtenünknek, ’s töle az után azt hamar ismét el-fogni, édes Atyánk kebeléböl azt mintegy ki-rántani, egy ideig hivséget mutatni, ’s egy kis vártatva mintegy falba rugni az egéſz fogadáſt, ígéretet, és igyekezetet (1777 Molnár János C3195, 150) | bele unatkozék szép Hélénájába, vagy falba rugá, a’ mint szokták mondani (1790 Andrád Sámuel ford. C0617, 364) | [nemzetem,] kacagányos mentédet, mert hihető ez cégéreze, félsarkantyudat, mely pedig hagyományilag Árpád atyád hőscipőiröl maradt, falba rugád, s bélyegző eredetiségedet megvetve legújabb journal des modes [= divatlap] szerint hordád chapeau-bád [= chapeau bas-d, vagyis alacsony tetejű kalapod] (1842 Bodor Lajos C1129, 14) | méltóztassék Horváth Cyrill falba rugni a múzsákat (1850 Pesti Röpívek C1517, 187) | falbarugván egy időre a nyilvános hivataloskodást, áttette lakását Pekkingbe (1890 Kovács Dezső¹ C0897, 148) • falhoz állít a) ’(épületfal előtt) lövéssel kivégez vkit’ ❖ Mikor elhaladtunk a híres „kommunista fal” előtt, ahol ezerszámra végezték ki az 1871-es forradalom bűnöseit, Frédi bácsi megjegyezte: – Úgy kell nekik! Valamennyit a falhoz kellene állítani! (1931 Zsolt Béla 9807010, 191) | a nyilasok az igazi ellenállókat már sokkal kevesebbért is falhoz állították! (1988 Bognár Dezső CD52) | Jól rájuk ijesztettem: „A halál fiai vagytok! Még nem tudom, lógni fogtok-e, vagy az embereim falhoz állítanak benneteket!” (1998 Magyar Hírlap CD09) | A hatalom, a diktatúra mindig megtalálja azokat, akik más értékek után mennek, és falhoz állítja, kivégzi őket (2001 Magyar Hírlap CD09) b) (kissé rég, biz) ’〈embert v. vmely csoportot vki más v. vmely körülmény〉(rászedve, becsapva) kilátástalan v. kényszerhelyzetbe hoz, ill. sarokba szorít’ ❖ A ténsasszony bolonddá akar tenni engem is, mint mindenkit. De én tudok mindent. Blásik Jánost nem lehet falhoz állítani (1919 Krúdy Gyula CD54) | Falhoz állítottál, igenis, lóvá tettél (1972 Illyés Gyula 9274056, 34) | Már nincs hova hátrább lépned, úgy érzed, hogy falhoz állított az élet (1978 Lengyel Péter 9397001, 75) | a vevők falhoz állítják a vállalatokat, még a legnagyobbakat is, s miután a falat nem lehet betörni, hihetetlenül keskeny térben kell mozdulni (1996 Magyar Hírlap CD09) • falhoz szorít ’〈személy, csoport v. ritk. vmi〉 kibúvó, menekvés nélküli helyzetbe kényszerít, sarokba szorít vki(ke)t’ ❖ [a fogadóst] egyenesen azzal a kérdéssel szorítá a falhoz a lovag, hogy „hát az az asszonyság, aki ezen a vörös hintón jött?” (1884 Jókai Mór C2311, 91) | [az öregember] visszautasitotta az első pénzküldeményt, melyet Veron Arcóból küldött volt. Egy óra mulva már megbánta tettét. A nyomorúság, melyet Veron jelenléte korlátozott, enyhitett: most falhoz szorította az elhagyott öreget és megtörte makacsságát. Elment a postára és kivette az utalványt (1889 Iványi Ödön C2185, 144) | Ám az Entente vezérei felteszik, hogy minden ajánlatunk mindmegannyi hazugság s valójában nem akarunk méltányos békét. Hát próbáljon bennünket falhoz szorítani, hát üljön le velünk a zöld asztalhoz, ahol rákényszeríthet bennünket, hogy felfedjük kártyáinkat (1918 Andrássy Gyula CD10) | Másnap reggel tiszttársaim mesélték, hogy a tegnapi öregasszonyt átküldték a hadbírósághoz. A motozás alkalmával részletes tervrajzokat találtak nála, hadállásainkról. Falhoz szorítva, bevallotta, hogy a lublini vándorszínház művésznője, kémszolgálatokat teljesít az oroszoknak, – ebben a minőségben maszkírozta magát vénasszonynak (1925 Karinthy Frigyes 9309079, 94) | Hatalom? Akarva-akaratlanul belesodródtam a választások után rövid időre, s elég volt egy életre. Soha olyan kötött, görcsös, csikorgó és falhoz szorított nem voltam, mint akkor. A döntések öröm nélküli és lelkifurdalásos rabszolgája (1993 Csoóri Sándor 9090088, 1238) • falhoz vág ’〈hír, esemény〉 lesújt, mellbe vág vkit’ ❖ falhoz vág vkit vmi ’(esemény, hír) erősen megdöbbent, lesújt vkit’ (2005 Magyar Nyelv C7185, 101) | Vass Ádám elmondta, a vesztegetési kísérlet után jelezte a vezetőségnek a történteket. Mivel rendőrségi feljelentés nem lett a dologból, gyanítjuk, senkit sem vágott falhoz a sztori (2009 Nemzeti Sport nov. 29. C8078, 3) • (a) falnak beszél ’hiábavalóan, hasztalanul v. feleslegesen beszél, érvel vkinek’ ❖ In den Wind reden: hijjában beſzélni, falnak beſzélni (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5802, 921) | Megfullad, aki a falnak beszél, a pusztába kiáltónak elhal a szava (1927 Ignotus CD10) | Bölcs és józan szavak, mérget mégse vennék rá, hogy nem a falnak beszél ez az okos asszony (1999 Magyar Hírlap CD09) • (a) falnak megy vmitől v. vmi miatt ’〈annak kif-ére, hogy vkit az elviselhetetlenségig bosszant, es. kínoz vmi〉’ ❖ Egyszerü ember volt, kevéssel beérte s ha éppen az a kevés is hiányzott, hát a miatt sem ment a falnak. Fordul a nap s mulik a baj (1873 Athenaeum C0028, 2724) | Csak a stílus, meg az interpunkció, no, az infámisan bosszantó valami. Falnak megy az ember tőle, mikor elolvassa (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | E levestől mennek falnak Kik belőle sokat falnak (1930 József Attila CD01) | Nem irigylem Verától az anyját. Én a falnak megyek az efféle hangtól (1966 Népszabadság jún. 5. C4816, 9) | az aranyhídról nem az idill jut eszébe, hanem hogy ettől a giccses közhelytől – és sokszor mástól – a falnak tudna menni (2002 Magyar Hírlap CD09) • falra hányt borsó ’hiábavaló, hasztalan beszéd, cselekedet’ ❖ Minden eddig elővett eszköz nem képes őket [ti. a Németországba költözött lengyeleket] hazatérésre birni a’ jelen környülmények közt; jó szó, rábeszélés, hitegetés, ajánlott amnestia, kímélő bánásmód hazájokban, rájok nézve mind falra hányt borsó, mind ezekre nem is hederítenek (1832 Jelenkor C0223, 287) | Ha hölgyeinknek philosophi okok, és czáfok netán meg annyi falra hányott borsók lennének is (1839 Petrichevich Horváth Lázár C3520, 11) | [Szalkay úr] a tanítói ékesszólás virágaiból hiába kötött csokrot, és hiába rakta azt a hatalmas gabonaügynöknek bársonypapucsba bújtatott lába elé, falra hányt borsó (1927 Hatvany Lajos 9229004, 90) | mindazok a jelszavak, amelyeket a párt sulykolva-agymosva próbált a tömegek agytekervényeibe beültetni, falra hányt borsó maradt (1978 Fehérváry István 1047001, 127) | Falra hányt borsó volt minden próbálkozásunk (2005 Országgyűlési Napló CD62) • (a) falra mászik (vmitől, vkitől, es. vki miatt) ’〈annak kif-ére, hogy vkit az elviselhetetlenségig bosszant, es. kínoz vmi v. vki〉’ ❖ Nekem olyan borzasztó kólikám támadt egyszerre, majd a falra mászom (1885 Jókai Mór CD18) | A szemérmetlenek beszélnek arról, hogy a falra másznak kínjukban egy nő miatt (1918 Krúdy Gyula CD54) | [Marlon Brandónak] olyan manírjai voltak, amelyek engem halálra idegesítettek volna, ha nekem kell vele játszanom. […] Azt hittem, Jessie a falra fog mászni tőle (1990 Nemes Anna ford.–Kazan 2011014, 50) | A Boston kórusától meg falra mászok, nyávognak, mint a libák (2008 Podmaniczky Szilárd 3037012, 239).

1a. (rendsz. tbsz-ban, gyakr. birtokszóként) (átv is) ’〈vmely épületnek, ill. az abban helyet foglaló intézménynek a jelölésére〉’ ❖ a fejedelmek udvaraibol is számkivetve valának a széptudományok, a Benedictinusok Klastromjaik csendes falai között találtak azok biztos menedék helyet (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Ez [ti. Csokonai Békaegérharc című elbeszélő költeménye] elég élénken s helyenkint nem éppen szellemtelenül elbeszélt léhaság a kollégium falain kivül is, érettebb olvasóknak is tetszett (1896 Haraszti Gyula CD44) | Izaurát Tankrédtól a zárda fala választja el (1900 Palágyi Menyhért 9509002, 324) | Hirtelen sötétedik, s aki csak teheti, bemenekül a falak közé (1928 Kassák Lajos 9314005, 185) | Évekig dolgoztunk együtt a Dunántúli Naplónál, egy szobában. Harcoltunk a szerkesztőség falain belül és kívül. Önkény és értetlenség, maradiság és korlátoltság ellen (1974 Thiery Árpád 2025036, 617) | Míg a szigorúan őrzött falak mögött folyt a per, a RAF és szatellitszervezetei sűrűn hallattak magukról (2007 Konok Péter 3274001, 14).

2. (rendsz. birtokszóként) ’kútnak, csatornának, alagútnak stb. rendsz. kőből, deszkából v. egyéb anyagból épített oldala’ ❖ a katona kereſztül vetvén a kút falainak vállát s lábait, hanyat a víz ſzínén mint-egy fekſzik vala (1781 Magyar Hírmondó 7444013, 160) | A fő forrás Hellbrunn nevet visel, s az nagy négyszög medenczébe van foglalva; a másik egy földalatti falba foglalt csatornán jön ki, s Hölle nevet visel (1873 Orbán Balázs CD22) | Suhant velük a kocsi, le a hegyről, sötét házak mellett; a környező hegyek magasba röppentek hirtelen, tülkölve zúgtak el a templom előtt, az alagút fényes falai közé szöktek (1939 Sőtér István 9613005, 25) | Kútköpü: kutak és források falának kibélelésére használt nagy átmérőjű kivájt fatörzs (1980 NéprajziLex. CD47) | a vízben lebegő szerves anyagok megülnek a csatorna falán (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. ’várost, udvart, ritk. országot, es. egyéb területet határoló, azt (részben) körülvevő, annak védelmére v. a külvilágtól való elzárására kül. kőből, téglából emelt építmény, ill. annak felülete’ ❖ Menjünk hát dél felé, hol Róma’ porából Uj Orſzág támadott le omlott falából (1772 Orczy Lőrinc C0794, 26) | Hogy pedig a templom szentélye s hajója is egészen boltozva volt, [...] az is tanusitja, hogy a kerités falaiban s szétszórva is, e boltozat gerinczeinek faragott köveit feltalálhatjuk (1868 Orbán Balázs 8340002, 29) | [a hunok áradata] meghódította Chinát, daczára az ellene épített nagy falnak (1877 Kossuth Lajos 8250009, 188) | Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat (1906 Ady Endre CD0802) | [Nicolas Manuel svájci festő] leghíresebb műve volt a saját verseivel kísért Haláltánc, amelyet a berni dominikánus kolostor udvarának falára festett (1925 MűvészetiLex. C6812, 476) | A hátsó ajtón át az udvarra, ott átugrasz a kerti falon (1949 Déry Tibor ford.–Schiller 9107021, 53) | a szigetlakók a 16–17. sz. folyamán erődtemplomokat, a partvidékeken megfigyelőtornyokat építettek, s Ibiza városát is fallal vették körül (1995 Természet Világa CD50) | a gettó falai talán még csinosíthatók, de akkor is csak a gettó falai maradnak (2007 Szalai Júlia 3292002, 195).

4. (rendsz. birtokszóként) ’hegy, szikla v. barlang, gödör, (természetes) üreg stb. (nagy kiterjedésű,) függőleges v. meredek oldala, ill. annak felülete’ ❖ Ide [ti. az ithakai félszigetre] a’ hajóſok midön el-jutának, [...] Cſudállyák lukait véſett barlangjának, El-terjedett hoſzſzát kö-ſziklás falának (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 128) | [az altiszt] az üregek nyilásait eltisztitatta, a hozzájárást könnyebbé tette, sőt hogy a várt vendég mindent rendben találjon, még az üregek falairól a festvényeket is lekapartatta (1847 Hetilap CD61) | [a meredek lejtők] falain hóolvadáskor zuhatagokban omlik le a télvíz (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Az elhagyott kőbánya düledékes falából mammutpofát, sárkányfejet, őshüllő-állkapcsot [...] farag az önkényes tekintet (1969 Konrád György 9351002, 109) | Legnevezetesebb városuk volt [ti. a nabateusoknak] Petra, melynek máig megmaradt csodálatos emlékei a homokkő-falba vájt óriási méretű síremlékek (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | majdnem átugrotta az árkot, de az ugrás mégse volt elég hosszú, Szabi vállal nekicsapódott az árok túlsó falának (2005 Dragomán György 3090001, 30).

4a. (Sp) ’falmászásra haszn. lyukakba szerelt fogásokkal ellátott, rendsz. függőleges mászófal’ ❖ Van ugyan függőleges mászófal is, de leggyakrabban negatív vagy úgynevezett áthajló falakra másznak, akiket érdekel ez az izgalmas sport (2001 Magyar Hírlap CD09) | Szombathelyen, a Bolyai gimnáziumban elkészült az a 150 négyzetméteres különleges mászófal, amelyre a város nevezetességeit festették. Az iskola diákjain kívül a Berzsenyi főiskola testnevelés szakos hallgatói is megismerkedhetnek a falon a különböző mászási technikákkal (2002 Magyar Hírlap CD09).

5. (rendsz. birtokszóként) ’vmely tárgy v. azt részekre osztó elem belső terét határoló burok, réteg, ill. annak belső v. külső felülete’ ❖ [Etelka] a’ Sátor falaira nézött bámúlva (1786 Dugonics András 8116002, 170) | Ne zörgessük a koporsók falát (1877–1879 Várady Antal 8509006, 10) | A láda [ti. a papírgyártó gép láda alakú szívókészüléke] a H jelü fal által két részre van osztva (1896 PallasLex. CD02) | a tenger szüntelen vadsággal, kegyetlenséggel csapkodja az apró hajó falát (1911 Pásztor Árpád 9519015, 219) | A nő szőke kontya kibomlott, s a kád falára tapadt (1969 Bertha Bulcsu 9053006, 120) | [Az egér] egy idő után magához tér, szívósan ostromolja az üveg falát, szalad körbe-körbe (2010 Garaczi László 3116002, 60).

5a. (rég v. nyj) ’szekér- v. kocsikerék peremét alkotó(, több darabból összeillesztett)keréktalp(egy eleme)’ ❖ A kerék küllőire kereken-körül ráhúzott fák a kerék falai, rendesen öt darab fal szokott lenni minden keréken mind a fatalpún, mind a vasastalpún (1888 Magyar Nyelvőr C5953, 556) | szakál, szakály ’kerék falából a csapnál v. abroncsból a rovásnál kitört darabocska’ (1918 Magyar Nyelvőr C5975, 83) | A kerék agya, a kerékfő vastag volt, közte és a kerék falai közti rövid fentők szilárddá tették a kereket (1956 Földes László C7166, 199) | A ráf nélküli fakókerék minden részében erősebb, vaskosabb volt, mint a ma használatos; kerékagya fél méter hosszú, fala 10 cm magas, 15 cm széles (1999 Magyar néprajz CD47).

5b. (Biol) ’vmely élő szerveződést, pl. sejtet, szervet határoló v. annak vmely részét elválasztó burok, szövet, ill. annak (belső) felülete’ ❖ midn ez [ti. a nyirok] a’ vérrel együtt az edényekben foly, ennek enyves réſzetskéi hoſzſzan az edények’ falai mellett el-nyúlván, azoknak vastagságát nevel új fibrákká könnyen lehetnek (1786 Mátyus István C3067, 125) | A’ Tüdöéleterbl ſzármazott négy vérerek ebbe a’ [jobb oldali] kebelbe [= pitvarba] mennek. De a’ két kebelek, és fülek [= fülcsék, vagyis a fülkeszerűen elkülönülő részek a két pitvarban] között egy közönséges válaſztóhártyás fal vagyon (1789 Rácz Sámuel 7278007, 52) | [Az ámbra] vékony hártyaburokba volt foglalva s odanőve a gyomor falához (1875 Jókai Mór CD18) | a növényi sejtek falát alkotó cellulóz (1980 Angeli István 2206012, 55) | [az] ingolák szívó szájüregének falában, a szájperemen és a nyelven található nagy szarufogak reszelőszervként szolgálnak (1995 Természet Világa CD50).

6. ’egynemű dolgoknak, tárgyaknak (határt, akadályt képező) sora v. nagy tömege’ ❖ Építs bár Labyrinthuſt zöld falakból, ’s ki-mértt meſſzeségre áſasd hegyesre nyirbáltt Taxuſodat; [...] én réſzemröl a’ terméſzeti rétet válaſztom, ’s a’ gazos ligetet (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163043, 271) | [a titkos lakhelyre] a zőld venyigéknek Csimpajkóznak karjai, Óltalmazzák a tüskéknek És bokroknak falai (1801 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | az első hat sor katona előreszegzett dárdái túlértek az arczvonalon, s áttörhetetlen falat alkottak (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Itt állítják fel a 12–15 m hosszú és 4 m széles darabokból összetett erős, öregszemű hálót, melyet kétoldalt megtámasztva úgy állítanak fel, hogy alsó részét behajlítva és a földre fektetve 3 m magas hajlékony falat képez (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a jázmin- és bodzabozótban zöld falat növesztett az áthatolhatatlan lomb (2010 Nádori Lídia ford.–Müller⁴ 3243001, 8).

6a. ’emberek es. állatok tömegéből álló szoros sor (mint védekező alakulat)’ ❖ A felvonuló hadsor lovai egymáshoz kötve, mintegy áthatlan erős falat képeznek (1879 Ipolyi Arnold CD57) | a pajzsok ismét összezáródtak, s az ostromló fal nyomult előre rendületlenül (1886 Jókai Mór CD18) | Az ut végénél elzárta a piacra vezető átjárást alacsony, szürke, kifejezéstelen arcú emberek fala (1912 Népszava okt. 22. C7480, 15) | nyomban ott termett a veszélyeztetett helyen egy megfelelő nehéz gyalogsági osztag, mely a paizsosokkal együtt erős falat képezve, inkább agyonvágatta, agyontapostatta magát, de kijelölt helyét el nem hagyta (1937 Bánlaky József CD16) | Rohamrendőrök érkeztek a kerítés folyamatossághiányához, és sűrű sorokban alkottak élő falat a fradisták által vágott „kapu” elé (1997 Magyar Hírlap CD09).

7. ’vmit v. vkit vmitől v. vkitől elválasztó, elzáró, gyakr. vminek a mozgását, változását, érvényesülését gátló érzelmi, szellemi, társadalmi stb. eredetű akadály, korlát’ ❖ a ki infámálva [= gyalázva] van, a magánosság falai közé való búvással segíthet magán egyedől (1795 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 600) | [a két felekezet] lemond azon tanokról, mellyek épen az elválasztó falat képezik, és barátságosan egy uj egyházba olvad össze (1841 Pesti Hírlap CD61) | [a parasztember] mindenfelől kicsinyesen korlátolt életformájának falaiba ütközik (1924 Schöpflin Aladár CD10) | dolgozók védelmét jelentő közalkalmazotti státus falként áll a leépítés lehetősége előtt (1994 Magyar Hírlap CD09) | a „szabadban” szerzett közös tapasztalatok erősítik a bizalmat, csökkentik a félénkséget és ledöntik a partnerek közti tényleges és érzelmi falakat (1999 Magyar Hírlap CD09).

8. (argó) • falat áll (kissé rég) ’〈bűncselekmény elkövetésekor:〉falaz vki’ ❖ Ha „van” [értéktárgy] az első tolvaj „falat áll”. Az az a zseb mellé áll, hogy azt eltakarja (1888 Berkes Kálmán C1055, 47) | – Masamatten fogjuk, ha a fejes nem lesz ott. Te falat állsz, amig én a szehajrét csinálom, aztán elvisszük a gedvinhez. (Föl fogjuk törni, ha detektív nem lesz ott. Te őrködöl, amíg én lopok, aztán majd elvisszük az orgazdához.) (1893 Budapesti Hírlap dec. 10. C4740, 8) | Szemnicz a Barokaldi-cirkusz előtt egy Varga Anna nevü cselédleány zsebéből kilopta a 17 koronát tartalmazó pénztárcáját, társa pedig „falat” állott. A „fal” münyelven azt jelenti, hogy mialatt az egyik lop, a másik a kiszemelt áldozatot lehetőleg elfedi a körülállóktól, nehogy azok észrevegyék a lopást (1904 Pesti Napló aug. 13. C1516, 14) | falat állni ’a bűntársról a figyelmet elvonni’ (1931 Bárczi Géza C5872, 293) • falat csinál (rég) ’ua.’ ❖ Közel a kigyótérhez Glücksthal előre lép, mint tolvaj nyelven mondják, hogy falat csináljon Slaviknak, ki R. V. testvérének zsebéből akarta kihuzni az aranyórát (1887 Nemzet szept. 24. esti kiadás C0386, [2]) | mig a banda tagjai „falat” csináltak, addig a két leggyakoroltabb cimbora Sipos István és Ánosi Árpád kiemelt a kiarakatból két 15 frt értékü látcsövet (1892 Pesti Hírlap dec. 24. C5640, 12) | Csinálj falat!: állj elém; állj az áldozat és a figyelő kőzé (1899 Jenő Sándor C2223, 35).

8a. (ritk) ’álcázásul szolgáló megtévesztés, félrevezetés, színlelés’ ❖ A pincér lenéző ajkbiggyesztéssel válaszol: „Csak palackozott van.” Szürke barát, kéknyelü, burgundi, hárslevelü. Áruk egyforma: 25.000 pengő egy üveg. De mindez csak „fal”. Van itt más is (1945 Szabad Nép nov. 14. C4869, 3) | akadtak olyanok is, akik nem könyvet vásárolni tértek be az üzletbe, s ha le is emelték a polcról egyiket, vagy másikat, ez csak fal volt, Bandi miatt jöttek (1986 Népszava febr. 1. C7451, 10).

8b. (-ból raggal, hsz-szerűen) (biz) ’vmely tevékenység álcázásául, ill. a látszat fenntartása érdekében’ ❖ Aki azt akarja, hogy sok pénzét „fújják meg”, az „falból” menjen bútort vagy rádiót vásárolni és az áruházban úgy számolgassa a pénzét, hogy mindenki jól láthassa (1957 Népszava máj. 9. C4822, 4) | Én nem azt mondtam, hogy a határvadász parancsnokság idejön a kastélyba. – Azt mondtad, lefoglalod nekik az épületet. – Falból. Érted ezt a kifejezést? [...] Különben őszintén remélem, hogy a büdös életben nem találkozom velük (1965 Dobozy Imre 9110002, 68) | a tettesek a többi betörést [...] csak „falból”, elterelő szándékkal hajtották végre (1997 Magyar Hírlap CD09) | [az állás] már foglalt, mert valakinek az unokája vagy a menye vagy a szeretője, és csak falból hirdettek (2004 Spiró György 3283001, 24).

Ö: ágy~, alap~, ál~, bástya~, beton~, bordás~, deszka-, előszoba~, ér~, fő~, gyám~, hang~, has~, hát~, ház~, homlok~, homok~, kereszt~, kő~, köz~, mászó~, műszer~, oldal~, orom~, panasz~, part~, patics~, rabic~, rekesz~, sár~, sejt~, sirató~, sor~, sövény~, spanyol~, svéd~, szárny~, szekrény~, szerelék~, szikla~, szín~, szirt~, támasz~, tám~, tégla~, toló~, tűz~, urna~, üveg~, üzenő~, vak~, válasz~, választó~, vályog~, vár~, város~, véd~, védő~, vendég~; a -fal címszó alatt: bél~, deszka~, gyomor~, hólyag~, konyha~, léc~, lösz~, márvány~, méh~, szén~, szoba~, terem~, tornác~.

Fr: kínai, négy, üres.

ÖU: bazalt~, épület~, fa~, gerenda~, hossz~, hullám~, kerék~, kert~, köd~, mész~, rom~, vas~, víz~.

ÖE: ~gyám, ~gyom, ~rakás, ~vastagság.

Vö. CzF. fal¹; ÉrtSz. fal²; SzólKm.; TESz. fal²; ÉKsz. fal²; SzT.; ÚMTsz. fal¹

-fal (utótagként)

1. ’〈vmely anyagból (való elemből, dologból) készített〉 függőleges épület- v. térelválasztó elem, ill. kerítés (felülete)’ ❖ ‖ deszkafal fn 2A | Az álláſokat deſzka fallal el kell rekeſzteni, mivel a’ lóvak másként egymáſt meg-rughatnák (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4227, 50) | A ház deszkafalának résein hozzánk is bényilazott a tél (1932 Tamási Áron 9701004, 137) | Lakásukat [ti. a fiatal házaspárét] csak deszkafal választotta el a miénktől, s füldugóra lett volna szükség, hogy ne halljuk a szerelmi játékaikat kísérő zenebonát (2010 Somssich-Szőgyény Béla 3153002, 554) ‖ lécfal fn 2A | Mereven nézett a hirdetményre ott a kármentő lécfalán (1879 A Petőfi Társaság évkönyve C1518, 87) | lécfalak, lécből készült ajtók (1931 Nagy Lajos CD10) | A csirkeólat a földből kicsit kiemelkedő pinceverem tetejére tapasztott lécfallal építették (2001 Bánkiné Molnár Erzsébet CD36) ‖ márványfal fn 2A | Egy házatska vagyon, hó szín márvány fala környűl Hó szín szőnyeggel van be-borítva belől (1789 Főldi János CD01) | ha valaki a magas Lithanizza ormáról tekint le rá [ti. Ali basa várára], az egy tüneményes kastélyt fog ott belül látni, színes márványfalakkal, miket ezüst rácsozat fed (1854 Jókai Mór CD18) | A türkizzöld márványfalak mentén szivacspaplannal letakart heverő állt (1969 Bertha Bulcsu 9053006, 119) | Hová lett a nemzet alkotókészségéről tanúskodó számtalan szebbnél szebb graffiti? Helyette csak a márványfalak unalmas erezete látszik (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈vmely helyiségnek〉 függőleges síkban emelt oldala, határoló eleme, ill. annak felülete’ ❖ ‖ konyhafal fn 2A | [a szolgáló] öſzve-hivja a’ tselédeket ’s jelenti, hogy a’ Konyha falból valami Lélek beſzél (1789 Magyar Kurír C0315, 536) | A füstös és régtől fogva, hihető, nem meszelt konyhafalon, nehány tál, födő, csésze, serpenyő, lábos s több ilyenféle eszköz függ (1836 Táncsics Mihály 8463007, 17) | Az étkező hatalmas üvegajtajainak és a konyhafalak elbontásával tágas, világos teret kaphatunk, amelyben jól megfér egymással a társalgósarok, az étkező, a beépített konyha (2002 Lakáskultúra CD39) ‖ szobafal fn 2A | A’ szoba falak korommal irott versekkel vagynak tele irva (1802 Schedius Lajos ford.–Le Sage C3714, 16) | könyvektől roskadó szobafalai közt (1922 Móricz Zsigmond CD10) | a szobafal enyves-fűrészporos tapétájára (2006–2007 Tábori Zoltán 3305002, 156) ‖ teremfal fn 2A | Épen 11 óra volt, midőn egyszerre a’ teremfalak ’s butorok ingadozása mély csendet varázsolt a’ vig körbe (1839 Hasznos Mulatságok C8350, 154) | Abacusnak nevezték azokat a márványlapokat, melyekkel a teremfalakat belső oldalaikon kirakták (1902 ÓkoriLex. CD28) | [a festő] talán főpapi szóra, talán kedvtelésből, [...] a palota egyik teremfalára varázsolta valószínűleg halványuló úti emlékeit Hunniába s onnan haza (1983 Cs. Szabó László 9093002, 153) ‖ tornácfal fn 2A | [Pompejiben] egy gazdagon ékitett és butorzott házat ástak ki a földbűl, melynek tornácfalán gyönyörű freskókép diszeleg (1875 Fővárosi Lapok C8091, 222) | A ház előtt oszlopos pitor [= pitvar] nyúlik végig. Ezelőtt 20 évvel rakták téglából az oszlopokat; alól métermagasságig téglafal; az a tornácfal (1912 Malonyay Dezső CD07) | a ház minden részének megvolt a maga sajátos funkciója és tárgyi anyaga, [...] sőt a tornácfalat és eresz alját is célszerűen kihasználták különböző eszközök (létra, szétszedett szövőszék, vetőfa stb.) tárolására (2002 Gulyás Éva–Szabó László³ CD36).

2. ’〈vmely kőzetből való〉(csaknem) függőleges földtani képződmény’ ❖ ‖ löszfal fn 2A | A vaskaputól le felé minden patak s folyó, mely a keleti Kárpátokról a Dunába szakad [...] csupa magas löszfalak közé van szorulva (1861 Budapesti Szemle C7524, 1861) | [a parti fecske megtelepszik] agyaggödrökben, téglavetőkben, a Balaton löszfalaiban (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a lakóházak mellett istállókat is vájtak a mészkő-, tufa-, márga-, löszfalba (1997 Magyar néprajz CD47) | Sokoró nevezetességei a löszfalakba vájt borospincék (2003 Természet Világa CD50) | meredek löszfalakba vájt lyukakban tanyázó gyurgyalag (2003 Természet Világa CD50) ‖ szénfal fn 2A | Ebben a kőszénüregben töltötték a pénteki éjszakát. Másnap reggel tágas öblös üregbe értek, mely szintén szén falakkal feketéllett körülök (1875 Vasárnapi Újság C7389, 88) | Kanalas Mihály szelídszavú ember volt világ életében. Az évtizedek során felgyülemlett keserűség akkor buggyant csak ki belőle, ha kezébe vette a csákányt, vagy a fejtőkalapácsot. Úgy vágta bele azt a dús szénfalba, úgy rázatta, mintha minden régi sérelméért bosszút akarna állni (1952 Láng János 2051008, 28) | Nemcsak a szénfalnál, hanem másutt is lehet foglalkoztatni a dolgozókat (beruházások, új feltárások, fenntartás stb.) (1958 Népszabadság jún. 13. C1499, 3) | Vízsugarakkal ostromolják az izzó szénfalat. Folyik a mentés (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 553) | A legnehezebb és veszélytelennek alig mondható aknákban dolgozóknál, az úgynevezett homlokon vagy szénfalon foglalkoztatottaknál nem volt erőszakolt elbocsátás (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. (Biol is) ’〈vmely szerv〉 burka, ill. annak (belső) felülete’ ❖ ‖ bélfal fn 2A | a felhámsejteken átment anyagok a bélfal nyálkahártyájának recés kötőszöveti vázának szövetközi hézagaiba jutnak el (1893 PallasLex. CD02) | a Tachina-lárvák kibujnak a [selyemhernyó] belében és csakhamar átfurakodnak a bélfalon, hogy bejuthassanak a zsigerek közé (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [A gyomorbaj kialakulásában] jelentős szerepet kapnak a genetikai tényezők, a bélfal fokozott, kórosnak tekinthető feszülésre való hajlama (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ gyomorfal fn 2A | A hányás megindításánál a gyomorfal érző idegeinek fontos szerepe van (1894 PallasLex. CD02) | az új fröccsök karmos és üdítő zamata már jóval jótékonyabban cirógatta a társaság ernyedt gyomorfalait (1926 Tersánszky Józsi Jenő 9706002, 209) | A gyomorvérzés akkor keletkezik, ha a fejlődő, mélyülő, nagyobbodó fekély a gyomorfal egyik erét eléri és felmarja (1961 Buga László 9075001, 177) | Egyszerre soha nem szabad túl sokat enni: akkor kell abbahagyni, amikor még nem feszül a gyomorfal (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ hólyagfal fn 2A | a vizelés, a hólyag-beidegzés, legmagasabb középpontja az agyban, alsóbb a gerincagyban és a harmadik, legalsóbb magában a hólyagfalban van (1897 PallasLex. CD02) | Ha a húgyhólyagban sok vizelet halmozódik fel, a hólyagfal feszülése vizelési ingert okoz (1993 Sárkány Pál et al. CD59) ‖ méhfal fn 2A | az allantoisnak [= húgyhólyagkezdeménynek] a méhfallal érintkező része a méhlepénynyé lesz (1895 PallasLex. CD02) | [A méhlepény] a méhfalhoz igen tekervényesen kapcsolódik, ezért a méhlepény és az anyai szövetek között igen nagy kiterjedésű felület van (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146004, 224) | A tizedik abortusznál átszakadt az elvékonyodott méhfal, ömlött a vér (2003 Jókai Anna 3166002, 70).