fantáziátlan mn 

1. (teremtő, alkotó) képzelőerő híján levő, ötlettelen 〈személy〉, ill. (jellemzően) ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ Nem olyan apróságok ezek [ti. a Vilma királynőről keringő történetek], aminőket fantáziátlan udvarmesterek és begyepesedett fejü félhivatalos ujságirók találnak ki a közönség bolonditására (1898 Budapesti Hírlap szept. 10. C4745, [1]) | [a Koszorú Beöthy Zsoltról] mint műgonddal dolgozó, de fantáziátlan íróról emlékezett meg (1934 Pintér Jenő CD44) | [a regénybeli] nyaraló vendég igazán tökéletesen jelentéktelen ember, semmi titka az égvilágon, jóindulatú, szerény igényű, fantáziátlan (1938 Kardos László CD10) | a korábbi magas társadalmi presztízs elvesztése miatt fogynak a tudományos pályát választók között a kiválóak, s felváltják őket a közepesek, a fantáziátlanok, akik csak rutinfeladatokra vállalkoznak (1996 Magyar Hírlap CD09) | Előre kidolgozott játékkalandok is találhatók a kötetben, melyek elsősorban a fantáziátlanabb játékosokat segítik (1997 Új Könyvek CD29) | kiadásnövelést és adócsökkentést egyszerre követelni, az a fantáziátlan és felelőtlen ellenzék ismertetőjele (2003 Országgyűlési Napló CD62).

1a. ’bejáratott(, elavult) sémákat követő(, monoton) 〈tevékenység〉, ill. (annak eredményeként létrejött,) közhelyes, sablonos(, unalmas) 〈dolog〉’ ❖ valami fantáziátlan nagyzolás, valami akart különcség van kiképzésükben [ti. a belgrádi modern bérházakéban] (1915 Déznai Viktor CD10) | A reinhardti impresszionizmus gazdagsága már a külsőségek pompájában is megfelelő ellenhatása volt az akkori hivatalos német színház fantáziátlan merevségének (1931 Bárdos Artúr CD10) | fantáziátlan reklámok (1934 Szentkuthy Miklós 9664001, 27) | Az FTC ezúttal görcsösen és fantáziátlanul játszott (1995 Magyar Hírlap CD09) | Updike rengeteget tud, de nem vész el a szaktudás fantáziátlan részletkérdéseiben (1998 Természet Világa CD50) | a férj egy szerény, és hát mondhatni, fantáziátlan ajándékot, egy sálat vett (2013 Háy János 3138002, 65).

1b. (ritk) ’eredeti elképzelések, ill. jelentős újdonságok, érdekes események nélküli 〈időszak, korszak〉’ ❖ A vidéki városok süppedt házai fölé hatalmas középületek emelkedtek, mint egy fantáziátlan kor dísztelen katedrálisai (1932 Hevesi András CD10) | még a mi fantáziátlan korunkban, a próza tulajdonképpeni rendjeiben, tehát az úgynevezett tanult és művelt emberek világában is akadtak hellyel-közzel némelyek, akik a képzelet […] ritka eredetiségét érezték magukban (1980 Tandori Dezső ford.–Schlegel 9703053, 373) | ki kívánna magának szürke, unalmas, szegény és fantáziátlan új esztendőt? (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég, ritk) ’olyan 〈dolog〉, amelyet még a szárnyaló képzelőerő sem képes kigondolni’ ❖ [a keskeny sziklapárkányon] lehet végighaladnunk, a hátat a sziklának vetve, hogy egy másik völgy panorámáját meglássuk; ott is ugyanazon kép, más, kuszált alakzatban, fantáziátlan, képzelhetetlen alkotás; iszonyú vad romokkal betemetett völgy, embergyűlölő ország, fa, bokor, fűszál, moha nélkül (1872–1874 Jókai Mór CD18).

Sz: fantáziátlanság.

Vö. ÉKsz.

fantáziátlan melléknév
1.
(teremtő, alkotó) képzelőerő híján levő, ötlettelen 〈személy〉, ill. (jellemzően) ilyen személyekből álló 〈csoport〉
Nem olyan apróságok ezek [ti. a Vilma királynőről keringő történetek], aminőket fantáziátlan udvarmesterek és begyepesedett fejü félhivatalos ujságirók találnak ki a közönség bolonditására
(1898 Budapesti Hírlap szept. 10.)
[a Koszorú Beöthy Zsoltról] mint műgonddal dolgozó, de fantáziátlan íróról emlékezett meg
(1934 Pintér Jenő)
[a regénybeli] nyaraló vendég igazán tökéletesen jelentéktelen ember, semmi titka az égvilágon, jóindulatú, szerény igényű, fantáziátlan
(1938 Kardos László)
a korábbi magas társadalmi presztízs elvesztése miatt fogynak a tudományos pályát választók között a kiválóak, s felváltják őket a közepesek, a fantáziátlanok, akik csak rutinfeladatokra vállalkoznak
(1996 Magyar Hírlap)
Előre kidolgozott játékkalandok is találhatók a kötetben, melyek elsősorban a fantáziátlanabb játékosokat segítik
(1997 Új Könyvek)
kiadásnövelést és adócsökkentést egyszerre követelni, az a fantáziátlan és felelőtlen ellenzék ismertetőjele
(2003 Országgyűlési Napló)
1a.
bejáratott(, elavult) sémákat követő(, monoton) 〈tevékenység〉, ill. (annak eredményeként létrejött,) közhelyes, sablonos(, unalmas) 〈dolog〉
valami fantáziátlan nagyzolás, valami akart különcség van kiképzésükben [ti. a belgrádi modern bérházakéban]
(1915 Déznai Viktor)
A reinhardti impresszionizmus gazdagsága már a külsőségek pompájában is megfelelő ellenhatása volt az akkori hivatalos német színház fantáziátlan merevségének
(1931 Bárdos Artúr)
fantáziátlan reklámok
(1934 Szentkuthy Miklós)
Az FTCFerencvárosi Tornaklub ezúttal görcsösen és fantáziátlanul játszott
(1995 Magyar Hírlap)
Updike rengeteget tud, de nem vész el a szaktudás fantáziátlan részletkérdéseiben
(1998 Természet Világa)
a férj egy szerény, és hát mondhatni, fantáziátlan ajándékot, egy sálat vett
(2013 Háy János)
1b. (ritk)
eredeti elképzelések, ill. jelentős újdonságok, érdekes események nélküli 〈időszak, korszak〉
A vidéki városok süppedt házai fölé hatalmas középületek emelkedtek, mint egy fantáziátlan kor dísztelen katedrálisai
(1932 Hevesi András)
még a mi fantáziátlan korunkban, a próza tulajdonképpeni rendjeiben, tehát az úgynevezett tanult és művelt emberek világában is akadtak hellyel-közzel némelyek, akik a képzelet […] ritka eredetiségét érezték magukban
(1980 Tandori Dezső ford.Schlegel)
ki kívánna magának szürke, unalmas, szegény és fantáziátlan új esztendőt?
(1996 Magyar Hírlap)
2. (rég, ritk)
olyan 〈dolog〉, amelyet még a szárnyaló képzelőerő sem képes kigondolni
[a keskeny sziklapárkányon] lehet végighaladnunk, a hátat a sziklának vetve, hogy egy másik völgy panorámáját meglássuk; ott is ugyanazon kép, más, kuszált alakzatban, fantáziátlan, képzelhetetlen alkotás; iszonyú vad romokkal betemetett völgy, embergyűlölő ország, fa, bokor, fűszál, moha nélkül
(1872–1874 Jókai Mór)
Sz: fantáziátlanság
Vö. ÉKsz.

Beállítások