🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fegyverképes mn és fn 

I. mn 15B2

’fegyverbíró, fegyveres szolgálatra, katonáskodásra alkalmas, ill. arra jogosult 〈személy, csoport〉’ ❖ [Szigetváron 1566-ban] csak 1800 gyalog és 200 lovas védelmezte a várat; számuk a fegyverképes polgárokkal nem ment egészen harmadfélezerre (1860 Vasárnapi Újság CD56) | a fegyverképességet a szabad születésü german ifju – többnyire 12 éves korban – ugy nyerte, hogy az, akinek addig hatalma (mundiuma) alatt állott, őt a népgyülésen bemutatta, ahol a fegyvernek ünnepélyes átadása történt. Innen a nagy jogi különbség a férfiak és a nem fegyverképes nők között (1894 PallasLex. CD02) | [Rómában a Hannibál elleni harcra] valamennyi fegyverképes polgárt és azonfelül több ezer rabszolgát besoroztak, biztosítván őket, hogy ha vitézül harczolnak, majd szabadon bocsátják (1902 ÓkoriLex. CD28) | A haza védelmét, vagyis az országra törő ellenség elleni hadbaszállást mindkét bulla [ti. az Aranybulla és annak 1231-ben készült megújított változata] minden fegyverképes szabadembernek elengedhtelen kötelességévé teszi (1929 Bánlaky József CD16) | [a kivándorlás] a világháborúig mindig csökkent. A hazai viszonyok alakulása – kitört a Balkán-háború, a fegyverképes korosztályt tilalmazták, az agrárszocialista mozgalom elcsendesedett, a világháború is lassan előrevetette árnyékát – már nem táplálta annyira a kivándorlást (1938 Kovács Imre 9360002, 68) | A fegyverképes germán férfiak a fejedelem katonai kíséretébe állva annak védelme alá kerültek, gondoskodott róluk (1999 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4B

’fegyverbíró, fegyveres szolgálatra, katonáskodásra alkalmas, ill. arra jogosult személy’ ❖ [Németalföldön az 1800-as évek végén] a hadkötelezettség a 20-ik évvel kezdődik, de évenkint csak 11,000 ujoncot soroznak be, s ugy ezeket, valamint a többi fegyverképesek 2%-át, a 25-35-ik év közt, sorsolás útján a polgárőrségbe (schutterij) osztják be (1896 PallasLex. CD02) | Ami másutt alkalomadtán, kétségesen használható milicia, az itt [ti. Svédországban] a lelkészek összeírásában számontartott fegyverképesek állandó szervezete (1936 Hajnal István CD42) | [a császári sereg] első vonalába a szervezett országlövészek, második vonalába az önkéntes lövész-századok s végre a harmadik vonalba a népfölkelés tartozott, amelyhez az összes fennmaradó fegyverképesek tartoznak (1942 Bánlaky József CD16).

J: fegyverbíró, fegyverfogható.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fegyverképes melléknév és főnév
I. melléknév 15B2
fegyverbíró, fegyveres szolgálatra, katonáskodásra alkalmas, ill. arra jogosult 〈személy, csoport〉
[Szigetváron 1566-ban] csak 1800 gyalog és 200 lovas védelmezte a várat; számuk a fegyverképes polgárokkal nem ment egészen harmadfélezerre
(1860 Vasárnapi Újság)
a fegyverképességet a szabad születésü german ifju – többnyire 12 éves korban – ugy nyerte, hogy az, akinek addig hatalma (mundiuma) alatt állott, őt a népgyülésen bemutatta, ahol a fegyvernek ünnepélyes átadása történt. Innen a nagy jogi különbség a férfiak és a nem fegyverképes nők között
(1894 PallasLex.)
[Rómában a Hannibál elleni harcra] valamennyi fegyverképes polgárt és azonfelül több ezer rabszolgát besoroztak, biztosítván őket, hogy ha vitézül harczolnak, majd szabadon bocsátják
(1902 ÓkoriLex.)
A haza védelmét, vagyis az országra törő ellenség elleni hadbaszállást mindkét bulla [ti. az Aranybulla és annak 1231-ben készült megújított változata] minden fegyverképes szabadembernek elengedhtelen kötelességévé teszi
(1929 Bánlaky József)
[a kivándorlás] a világháborúig mindig csökkent. A hazai viszonyok alakulása – kitört a Balkán-háború, a fegyverképes korosztályt tilalmazták, az agrárszocialista mozgalom elcsendesedett, a világháború is lassan előrevetette árnyékát – már nem táplálta annyira a kivándorlást
(1938 Kovács Imre)
A fegyverképes germán férfiak a fejedelem katonai kíséretébe állva annak védelme alá kerültek, gondoskodott róluk
(1999 Magyar Hírlap)
II. főnév 4B
fegyverbíró, fegyveres szolgálatra, katonáskodásra alkalmas, ill. arra jogosult személy
[Németalföldön az 1800-as évek végén] a hadkötelezettség a 20-ik évvel kezdődik, de évenkint csak 11,000 ujoncot soroznak be, s ugy ezeket, valamint a többi fegyverképesek 2%-át, a 25-35-ik év közt, sorsolás útján a polgárőrségbe (schutterij) osztják be
(1896 PallasLex.)
Ami másutt alkalomadtán, kétségesen használható milicia, az itt [ti. Svédországban] a lelkészek összeírásában számontartott fegyverképesek állandó szervezete
(1936 Hajnal István)
[a császári sereg] első vonalába a szervezett országlövészek, második vonalába az önkéntes lövész-századok s végre a harmadik vonalba a népfölkelés tartozott, amelyhez az összes fennmaradó fegyverképesek tartoznak
(1942 Bánlaky József)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások