🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fegyverropogás fn 4A

’lőfegyver(ek), kül. puska, géppuska sűrűn ismétlődő lövéseinek zaja’ ❖ Az ordító lárma, a ló nyerítése, A fegyverropogás, lábak dübögése Rendítik a főldet (1796 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | egyszerre az oldalt levő erdőben nagy fegyverropogás támad (1877 Márkus István¹ C3034, 129) | az ágyukat nem hallom folyton s most már a fegyverropogást is olykor, hol távolabb, hol közelebb a magaslatok felől (1916 Tersánszky Józsi Jenő 9706011, 17) | Messziről ritka fegyverropogás, füstfelhőcsíkok. A golyók messze a katonák előtt csapódnak a földbe-vízbe (1969 e. Lengyel József 9395018, 200) | Éjjel fél 11 körül fegyverropogás és üvegcsörömpölés verte fel a villa csendjét. A gyilkos az ablakon keresztül eresztett géppisztolysorozatot a gyanútlan áldozatba (2002 Magyar Hírlap CD09).

a. ’ez mint a harc, háborúskodás jelképe, csatazaj’ ❖ [a bagoly] más, ránk nézve eméſztbb, Roſſzról, nem fegyver-ropogáſról monda jövendt (1791 Döme Károly ford. C1454, 15) | A fegyverropogást kerűld, Itt a kedvre való idő! Érezd a ligetek között […] a gyenge gyönyörködést (1801 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [a fejedelem] nem szeretné, ha a fekete hegyek között fegyverropogás zavarná meg azt az időt, mikor ő Moszkvában fog időzni a cár koronázásán (1883 Pesti Hírlap márc. 5. C5631, 2) | Nagy Imre válaszút elé érkezett íme, megteremtheti a „teljes rendet és nyugalmat” az országban, véget vethet a fegyverropogásnak (1977 Méray Tibor 9434003, 209) | az „ötvenhatos asszimilációs pillanat” után, még a fegyverropogás napjaiban elkezdődött az érzelmi és a politikai disszimiláció (1990 Csoóri Sándor 9090057, 337).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fegyverropogás főnév 4A
lőfegyver(ek), kül. puska, géppuska sűrűn ismétlődő lövéseinek zaja
Az ordító lárma, a ló nyerítése, A fegyverropogás, lábak dübögése Rendítik a főldet
(1796 Csokonai Vitéz Mihály)
egyszerre az oldalt levő erdőben nagy fegyverropogás támad
(1877 Márkus István¹)
az ágyukat nem hallom folyton s most már a fegyverropogást is olykor, hol távolabb, hol közelebb a magaslatok felől
(1916 Tersánszky Józsi Jenő)
Messziről ritka fegyverropogás, füstfelhőcsíkok. A golyók messze a katonák előtt csapódnak a földbe-vízbe
(1969 e. Lengyel József)
Éjjel fél 11 körül fegyverropogás és üvegcsörömpölés verte fel a villa csendjét. A gyilkos az ablakon keresztül eresztett géppisztolysorozatot a gyanútlan áldozatba
(2002 Magyar Hírlap)
a.
ez mint a harc, háborúskodás jelképe, csatazaj
[a bagoly] más, ránk nézve eméſztbb, Roſſzról, nem fegyver-ropogáſról monda jövendt
(1791 Döme Károly ford.)
A fegyverropogást kerűld, Itt a kedvre való idő! Érezd a ligetek között […] a gyenge gyönyörködést
(1801 Csokonai Vitéz Mihály)
[a fejedelem] nem szeretné, ha a fekete hegyek között fegyverropogás zavarná meg azt az időt, mikor ő Moszkvában fog időzni a cár koronázásán
(1883 Pesti Hírlap márc. 5.)
Nagy Imre válaszút elé érkezett íme, megteremtheti a „teljes rendet és nyugalmat” az országban, véget vethet a fegyverropogásnak
(1977 Méray Tibor)
az „ötvenhatos asszimilációs pillanat” után, még a fegyverropogás napjaiban elkezdődött az érzelmi és a politikai disszimiláció
(1990 Csoóri Sándor)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások