fejedelemség fn 3B8
1. ’fejedelmi tisztség, rang, ill. ilyen tisztséggel rendelkező személy’ ❖ Tudják [a papok], hogy kzſégnk buzgó valláſával, Szembe-ſzálhat bátran igaz Királyával. Meſterſéggel tſalják Fejedelemſégem’ (1772 Bessenyei György¹ C1076, 43) | Nem pattogott ugyan Fejedelemséged ellen; de félelmeſſen panaſzolkodott (1786 Dugonics András 7087011, 339) | Rudolf császár bámulva hallá Zsigmondot a’ fejedelemség elhagyásáról, bibornoki méltóságról, nőjétőli végképpeni megválásról beszélni (1845 Aranyosrákosi Székely Sándor 8016005, 174) | ama titokzatos érzékének, amely a fejedelemségre született emberekben van, köszönhette-e Szapolyai János, hogy csaknem biztos tudomása volt arról, hogy Mária özvegy királyné ezen a november eleji éjszakán Boldogasszony templomában tartózkodik (1929 Krúdy Gyula CD54) | Álmos lemond a fejedelemségről (1987–1988 Mészáros István 2019009, 683).
1a. (birtokszóként) ’vkinek fejedelemként való uralkodása, ill. annak időszaka’ ❖ Bocskay fejedelemsége alatt (1868 Horváth Mihály 8189008, 394) | azt, hogy milyen hinárba vezette Erdélyt az ő fejedelemsége, már egészen elfeledte [Bethlen István] (1893 Szilágyi Sándor CD55) | [Móricz Zsigmond] hírlapi nyilatkozatot adott ki, amely szerint jelenleg egy Bethlen Gábor fejedelemségéről szóló nagy regényen dolgozik (1922 Németh Andor 9480012, 149) | az evangélikus főiskola csak Thököly tiszavirág-életű felső-magyarországi fejedelemsége alatt működhetett legálisan (1997 Tóth István György CD58).
2. (tulajdonnév részeként is) (Tört) ’az az államforma, amelyben fejedelem uralkodik, ill. ilyen államformájú ország (területe)’ ❖ az Erdélyi Fejedelemség maga ſorsát a’ Török óltalom alatt kormányozta (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 39) | [Torda város] fölénye a nemzeti fejedelemség megszűnte után is egy ideig fenmaradt (1889 Orbán Balázs CD22) | a német fejedelemségek Poroszországgal az élen felkelnek Napoleon uralma ellen (1940 Szerb Antal 9668020, 116) | a morva fejedelemség délkeleti határai nem terjedtek ki a Börzsöny-hegységig (2000 Horváth M. Ferenc CD36).
Ö: nagy~, választó~.
ÖU: egyház~, hűbér~.
Sz: fejedelemségbeli, fejedelemségi.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. fejedelem; ÉKsz.; SzT.