firkál¹ ige 1a

1. tn ’〈unalomból, időtöltésként:〉(összefüggéstelen) szavakat, szöveget irkál v. céltalanul, összevissza képe(ke)t, ábrá(ka)t rajzol (vhova) vki’ ❖ a mig gondolkozott, [Friedrich Schiller mindenféle komikus rajzokat] firkált a papir szélére (1868 Fővárosi Lapok C8084, 684) | Nyújtódzom, ásítok […], Unatkozom, firkálok, számolok (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0659, 6) | Unalmában firkálni kezdett az előtte fekvő üres lapra (1930 Reichard Piroska CD10) | Tavaszforma idő volt, csak Simf szívében volt ősz, legalábbis ő azt gondolta, ősz van benne, egészen Erika megérkeztéig. Egy szétbontott cigarettásdoboz belsejére rajzolgatott, azaz inkább csak firkált, mert hiszen oda se figyelt, csak húzta, kanyargatta a vonalakat, satírozgatott (1973 Lázár Ervin 9388009, 30).

1a. ts (tárgy n. is) ’elnagyoltan v. vázlatosan, ill. sietve, rendetlenül(, nehezen kivehetően) ír v. rajzol (vhova) vmit vki’ ❖ Az én egész biográfiám bizony parányi dolog; azonban mihelyt időt vehetek, firkálok valami adatokat, minden esetre oly feltétellel, hogy te saját tollad könnyűségével füzended egybe (1833 Kölcsey Ferenc 8253067, 500) | mindenféle krikszkrakszokat firkálni, amik semmihez se hasonlítanak ezen a világon, ugyan mirevaló ilyen bolondságokat csinálni (1934 Móra Ferenc C3203, 18) | [az állat legalább tíz láb széles és harminc láb hosszú lehetett.] – Nagyszerű! – kiáltott Maracot és kétségbeesetten firkált a jegyzőkönyvébe. – Ördöghalszerű szemek, rugalmas lemezpáncél, crustaceae-család [= rákok családja], ismeretlen sepcies [= faj]. Crustaceus Maracoti – miért ne? Miért ne? (1947 Szabó Lőrinc ford.–Doyle 9629171, 45) | Választ se várva, gyorsan firkálni kezdett valamit [a riporter] (1965 Radványi Ervin ford.–Ilf–Petrov 9546003, 66) | Reymond néhány ceruzával firkált jegyzetet hozott Buriannak az ablakokba felkiabált közhelyeiről (1996 S. Lengyel Márta–Spira György CD58).

1b. ts (tárgy n. is) ’〈feliratot, rövid szöveget, ábrát〉 fest, ír vhova, ill. így rongál vmit vki’ ❖ [A Murány várában tett kiránduláson] a hölgyek a falakra és ajtókra téglával, szénnel, irónnal firkált neveket és verseket olvasák, mint később magam is legjobbnak láttam tenni, s ime egyéb boldog és boldogtalan nevek közt Petőfi Sándor és Tompa Mihály hirhedt költőink aláirásait is megpillantám, miket 1846-ban jegyzének ide (1855 Vasárnapi Újság CD56) | a falra firkálni és felragaszokat ragasztani tilos, nem tudod? (1943 Füsi József 9160001, 105) | nem találtam többé helyemet az összevissza firkált és farigcsált padokban (1961 Népszava máj. 20. C4825, 4) | Nyomasztó bérház az Üllői út elején: málló vakolat, a koszos falon zsírkrétával firkált feliratok (1996 Magyar Hírlap CD09) | Az ismeretlen tettesek trágár feliratokat, illetve horogkereszteket firkáltak az urnasírokra (2001 Magyar Hírlap CD09).

2. tn ’rögtönözve vmely vázlatos, hevenyészett szöveg, írás() v. rajz, ábra létrehozásával foglalkozik, tölti az időt vki’ ❖ Megbocsáss édes Orestesem, hogy mostanság oly spasmussom [= görcsöm] érkezett, melybe szerelmeseknek módjára firkálok (1772 Barcsay Ábrahám 7019031, 25) | Ideje, hogy írni is kezdjünk, ne csak firkáljunk (1826 Vörösmarty Mihály C4538, 156) | Nem nekem firkálsz, komám, hanem a hazának irsz (1881 Teleki Sándor 8474010, 30) | Természetesen, eszembe se volt ezt az irományt elküldeni, csak úgy hülyéskedtem, firkáltam (1972 Nádudvari Anna 2021005, 884) | Ez [ti. Adolf Eichmann elfogásának és saját érzéseim krónikájának a megfestése az Argentina Journal című kiadványban] részben a kényszerű bezártságnak köszönhető, amikor egy dél-amerikai útikönyv lapjaira firkáltam, hogy gyorsabban teljen az idő. Nagyon fiatalon kezdtem festeni, a Moszadnál is ez volt a fedőtevékenységem (2002 Magyar Hírlap CD09).

2a. ts ’〈(értéktelen, silány) szöveget, írásművet〉 sietős v. felületes munkával létrehoz, írogat vki, ill. 〈írószer ilyen szöveget〉 így lejegyez’ ❖ Hirtelen firkálta ſorait pennája (1788 Gvadányi József C1936, 158) | Csak azután, hogy a dallam meg volt, firkált hozzá verset valaki (1860 Jókai Mór C2339, 43) | Itthon úgy éltem, ahogy eddig, verseket firkáltam (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 98) | Méltó dolog nevüket [ti. a háború alatt a kiütéses tífusz elleni vakcinát gyártó orvosokét] feljegyezni, sokkal méltóbb, mint a csakis hullahegyeket és romhalmazokat teremtő politikusokét és katonákét, akikről pedig „bestseller” könyveket firkál a „hálás” utókor (1997 Természet Világa CD50).

Ö: irka~, össze~.

ÖU: be~, bele~, fel~, irkál-~, ki~, le~, oda~.

Sz: firkálás, firkálat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

firkál¹ ige 1a
1. tárgyatlan
〈unalomból, időtöltésként:〉 (összefüggéstelen) szavakat, szöveget irkál v. céltalanul, összevissza képe(ke)t, ábrá(ka)t rajzol (vhova) vki
a mig gondolkozott, [Friedrich Schiller mindenféle komikus rajzokat] firkált a papir szélére
(1868 Fővárosi Lapok)
Nyújtódzom, ásítok […], Unatkozom, firkálok, számolok
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
Unalmában firkálni kezdett az előtte fekvő üres lapra
(1930 Reichard Piroska)
Tavaszforma idő volt, csak Simf szívében volt ősz, legalábbis ő azt gondolta, ősz van benne, egészen Erika megérkeztéig. Egy szétbontott cigarettásdoboz belsejére rajzolgatott, azaz inkább csak firkált, mert hiszen oda se figyelt, csak húzta, kanyargatta a vonalakat, satírozgatott
(1973 Lázár Ervin)
1a. tárgyas (tárgy n. is)
elnagyoltan v. vázlatosan, ill. sietve, rendetlenül(, nehezen kivehetően) ír v. rajzol (vhova) vmit vki
Az én egész biográfiám bizony parányi dolog; azonban mihelyt időt vehetek, firkálok valami adatokat, minden esetre oly feltétellel, hogy te saját tollad könnyűségével füzended egybe
(1833 Kölcsey Ferenc)
mindenféle krikszkrakszokat firkálni, amik semmihez se hasonlítanak ezen a világon, ugyan mirevaló ilyen bolondságokat csinálni
(1934 Móra Ferenc)
[az állat legalább tíz láb széles és harminc láb hosszú lehetett.] – Nagyszerű! – kiáltott Maracot és kétségbeesetten firkált a jegyzőkönyvébe. – Ördöghalszerű szemek, rugalmas lemezpáncél, crustaceae-család [= rákok családja], ismeretlen sepcies [= faj]. Crustaceus Maracoti – miért ne? Miért ne?
(1947 Szabó Lőrinc ford.Doyle)
Választ se várva, gyorsan firkálni kezdett valamit [a riporter]
(1965 Radványi Ervin ford.Ilf–Petrov)
Reymond néhány ceruzával firkált jegyzetet hozott Buriannak az ablakokba felkiabált közhelyeiről
(1996 S. Lengyel Márta–Spira György)
1b. tárgyas (tárgy n. is)
〈feliratot, rövid szöveget, ábrát〉 fest, ír vhova, ill. így rongál vmit vki
[A Murány várában tett kiránduláson] a hölgyek a falakra és ajtókra téglával, szénnel, irónnal firkált neveket és verseket olvasák, mint később magam is legjobbnak láttam tenni, s ime egyéb boldog és boldogtalan nevek közt Petőfi Sándor és Tompa Mihály hirhedt költőink aláirásait is megpillantám, miket 1846-ban jegyzének ide
(1855 Vasárnapi Újság)
a falra firkálni és felragaszokat ragasztani tilos, nem tudod?
(1943 Füsi József)
nem találtam többé helyemet az összevissza firkált és farigcsált padokban
(1961 Népszava máj. 20.)
Nyomasztó bérház az Üllői út elején: málló vakolat, a koszos falon zsírkrétával firkált feliratok
(1996 Magyar Hírlap)
Az ismeretlen tettesek trágár feliratokat, illetve horogkereszteket firkáltak az urnasírokra
(2001 Magyar Hírlap)
2. tárgyatlan
rögtönözve vmely vázlatos, hevenyészett szöveg, írás() v. rajz, ábra létrehozásával foglalkozik, tölti az időt vki
Megbocsáss édes Orestesem, hogy mostanság oly spasmussom [= görcsöm] érkezett, melybe szerelmeseknek módjára firkálok
(1772 Barcsay Ábrahám)
Ideje, hogy írni is kezdjünk, ne csak firkáljunk
(1826 Vörösmarty Mihály)
Nem nekem firkálsz, komám, hanem a hazának irsz
(1881 Teleki Sándor)
Természetesen, eszembe se volt ezt az irományt elküldeni, csak úgy hülyéskedtem, firkáltam
(1972 Nádudvari Anna)
Ez [ti. Adolf Eichmann elfogásának és saját érzéseim krónikájának a megfestése az Argentina Journal című kiadványban] részben a kényszerű bezártságnak köszönhető, amikor egy dél-amerikai útikönyv lapjaira firkáltam, hogy gyorsabban teljen az idő. Nagyon fiatalon kezdtem festeni, a Moszadnál is ez volt a fedőtevékenységem
(2002 Magyar Hírlap)
2a. tárgyas
(értéktelen, silány) szöveget, írásművet〉 sietős v. felületes munkával létrehoz, írogat vki, ill. 〈írószer ilyen szöveget〉 így lejegyez
Hirtelen firkálta ſorait pennája
(1788 Gvadányi József)
Csak azután, hogy a dallam meg volt, firkált hozzá verset valaki
(1860 Jókai Mór)
Itthon úgy éltem, ahogy eddig, verseket firkáltam
(1933 Kosztolányi Dezső)
Méltó dolog nevüket [ti. a háború alatt a kiütéses tífusz elleni vakcinát gyártó orvosokét] feljegyezni, sokkal méltóbb, mint a csakis hullahegyeket és romhalmazokat teremtő politikusokét és katonákét, akikről pedig „bestseller” könyveket firkál a „hálás” utókor
(1997 Természet Világa)
ÖU: befirkál, belefirkál, felfirkál, irkál-firkál, kifirkál, lefirkál, odafirkál
Sz: firkálás, firkálat
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

firkál² ige 1a (sajtó)

1. tn (kissé rég) ’〈kül. futballban: játékos〉 az ellenféllel szemben firká(ka)t alkalmaz(va igyekszik továbbjutni), cselez’ ❖ Az a kis balösszekötő „kölyök” (szegény Abegglen, mint „kölyök”) az meg csudára tud „firkálni(1933 Nemzeti Sport szept. 19. C7156, 2) | Csak Bodnár Karcsi mondta nekem, hogy végtelenül sajnál, mert nem lehet jó balbekk az, aki firkálni kezd (1941 Gelléri Andor Endre 9179009, 174).

1a. ts (kissé rég) ’〈támadó játékos védőt〉 kicselez, ill. 〈gólt〉 cselezve lő’ ❖ Mondjanak nekem, egy technikásabb játékost Szalaynál, vagy egy gyorsabbat. Nézzék, hogy osztagat, fejjel jobbra-balra és hogyan firkálja a védőket (1936 Nemzeti Sport márc. 19. C7075, 1) | A közönségnek igen kedvére való, hogy [az edzőmérkőzésen] az UTE-csatárok firkálják az ujpesti védőket (1940 Nemzeti Sport nov. 14. C7159, 3) | Baranauszkasz olyan gólt lő, amilyent az utolsó „igazi” Fradi-jobbszélső Szőke Pista „firkált” a hatvanas évek közepén (1987 Népsport júl. 20. C8056, 7).

2. tn (nyj) ’〈(hatósági v. fegyveres) személy, csoport〉 kül. rendfenntartás céljából cirkál vhol’ ❖ A czirkál annyi mint firkál (1861 Magyar Nyelvészet C7093, 244) | a csëndérëk nagyon fìrkálta̯k a kösségbe s nem lëhetëtt a kössék közepin járni (1951 Moldvai csángó népmesék C6347, 100).

ÖU: meg~.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz. firkál²; ÚMTsz.

firkál² ige 1a (sajtó)
1. tárgyatlan (kissé rég)
〈kül. futballban: játékos〉 az ellenféllel szemben firká(ka)t alkalmaz(va igyekszik továbbjutni), cselez
Az a kis balösszekötő „kölyök” (szegény Abegglen, mint „kölyök”) az meg csudára tud „firkálni
(1933 Nemzeti Sport szept. 19.)
Csak Bodnár Karcsi mondta nekem, hogy végtelenül sajnál, mert nem lehet jó balbekk az, aki firkálni kezd
(1941 Gelléri Andor Endre)
1a. tárgyas (kissé rég)
〈támadó játékos védőt〉 kicselez, ill. 〈gólt〉 cselezve lő
Mondjanak nekem, egy technikásabb játékost Szalaynál, vagy egy gyorsabbat. Nézzék, hogy osztagat, fejjel jobbra-balra és hogyan firkálja a védőket
(1936 Nemzeti Sport márc. 19.)
A közönségnek igen kedvére való, hogy [az edzőmérkőzésen] az UTE-csatárok firkálják az ujpesti védőket
(1940 Nemzeti Sport nov. 14.)
Baranauszkasz olyan gólt lő, amilyent az utolsó „igazi” Fradi-jobbszélső Szőke Pista „firkált” a hatvanas évek közepén
(1987 Népsport júl. 20.)
2. tárgyatlan (nyj)
(hatósági v. fegyveres) személy, csoport〉 kül. rendfenntartás céljából cirkál vhol
A czirkál annyi mint firkál
(1861 Magyar Nyelvészet)
a csëndérëk nagyon fìrkálta̯k a kösségbe s nem lëhetëtt a kössék közepin járni
(1951 Moldvai csángó népmesék)
ÖU: megfirkál
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz. firkál²; ÚMTsz.

Beállítások