gőz fn 

1. (Fiz is) ’hőmérséklet-növekedés v. nyomáscsökkenés hatására folyadékból párolgás v. forrás útján, ill. szilárd anyag esetén szublimációval keletkező átmeneti halmazállapotú anyag, amely a kritikus hőmérséklet felett gáz halmazállapotúvá válik’ ❖ a’ daganatot etzet gözivel párgolja (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 483) | [A jód] magasb hőfoknak kitétetve szép viola szinü gőzzé változik (1844 Nendtvich Károly 8330003, 69) | teljesen zárt csőben valamely folyadékot hevítve, a folyadék sürüsége folyton kisebbedik, mig a telített gőzé folyton nagyobbodik. Végre egy bizonyos hőmérsékleten a folyadék s telített gőze között a különbség teljesen megszünik, a folyadék határfelülete eltünik; a megfelelő hőmérséklet a kritikus temperatura, a megfelelő nyomás a kritikus nyomás. Kritikus temperaturán tul minden anyag csak egyféle állapotban létezhetik, gázállapotban (1895 PallasLex. CD02) | forró gőzök vagy párák törtek elő a földből (1902 ÓkoriLex. CD28) | A tellur hevítve megolvad, majd forr és narancsszínű gőzzé alakul, hidrogénáramban szublimálható és gőzéből szép kristályokban válik ki (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 23) | A citromhéj illóolajának gőze (1995 Magyar Hírlap CD09) | Anyám arca párás lett a csuhéleves gőzétől (2010 Szvoren Edina 3153003, 604).

1a. (jelzőként is) (Fiz) ’ennek átmeneti halmazállapota’ ❖ Ha [a higany] tüzben téteik, Göz formában fel-felé mégyen (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer 7293004, 153) | [Wartha Vince] bemutatja a víz fontosabb physikai tulajdonságait, amint azok a víznek gőz-, folyékony és szilárd halmazállapotában előtünnek (1879 Természettudományi Közlöny C7903, 286) | A csillag nyilván szenet lehel ki gáz vagy gőz halmazállapotban, négyszer olyan távolságra, mint amilyen a csillag átmérője (1939 Magyar Nemzet nov. 18. C8355, 9) | Az elemi higany gőz alakban erősen mérgező és több szervetlen higanyvegyületet – ilyen a szublimát néven ismert higany(II)-klorid – ugyancsak erős méregként tartanak nyilván (1997 Természet Világa CD50).

2. ’ilyen halmazállapotú, forráspont feletti, de kritikus hőmérséklet alatti hőmérsékletű víz; vízgőz, ill. ez mint forralt víznek a levegővel érintkező felületén távozó része’ ❖ ſzükſég mindjárt elejintén 1. a’ fájó újat lágy meleg vizben tartani egy darabig, vagy forró viz gözivel párolni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 493) | Használatkor egy kevés vizzel kásává kell vegyíteni [a házilag készített ragasztót], és kittelhetni vele. Ezen kittet igen jól lehet használni, […] és ha megszáradt, olly erős, még a’ forró-gőz sem olvasztja föl (1835 Némethy József 8333015, 210) | habarj-fel egy meszely tejfelt 5 tojás’ sárgával, 6 lat czukorral, és egy kevés vaniliával, öntsd a’ kereszt-rakásra, és tedd egy fél óráig a’ gőzbe (1846 Zelena Ferenc 8534010, 158) | Mellettem állt a forró zuhany alatt, a gőzben alig ismertem meg (1968 Déry Tibor 9107013, 417) | Ha szabás előtt az anyagot beavattuk, a vasalás hőfoka és a gőz alkalmazása később már csak az elasztikus adalékot befogadó anyag eredeti tulajdonságaitól függ (2007 Varrás kézikönyv kezdőknek és haladóknak ford. 3311003, 207).

2a. ’gőzgépben mozgási energia előállítására haszn., forró, nagy nyomású vízgőz’ ❖ a’ hozott ritkaſágok között eggy olly tzi alkotmány-is [van], melly a’ felforralt viznek gze által, eggy öt kereḱ malmot hajt (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 45) | a gőz a kazánban mindig a szabványos feszűléssel bírjon (1861 Petzval Ottó 8368011, 737) | Alsó gőzzel dolgozó gőzkalapács (1895 PallasLex. CD02) | A gőz beömlése, terjeszkedése és kiömlésének egy része a dugattyú ugyanazon löketiránya mellett megy végbe egyirányú áramlással. Innen van a neve [az ún. egyenáramú gőzgépnek] (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 7) | A pálya itt addig kaptat, amíg eléri a váltókat, ott a mozdonyvezetők hirtelen kieresztik a gőzt, és a szerelvények kimerülten gurulnak be a végállomásra (1985 Bodor Ádám 1020003, 31) | [A Budapesti Erőmű Részvénytársaság] Budapesten 290 ipari, illetve ipari jellegű fogyasztót lát el gőzzel, valamint 134 ezer lakás és 970 közületi fogyasztó fűtéséhez szolgáltat hőenergiát (1998 Gálos Tibor CD2602).

2b. ’ezzel előállított, gépek hajtására haszn. mozgási energia, gőzerő’ ❖ Valamelly Sultow nev Mechanicus Amerikában olly mesterséges intézetet talált fel a’ hajókra nézve, hogy Gz által ſzél és víz ellen is sokkal ſzaporábban megyen az  hajója, mint más vitorlás hajók (1808 Hazai Tudósítások C0190, 184) | A kézi cséplőgépet azért nevezik igy, mert nem gőz vagy ló, hanem ember hajtja (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A vasut, a villam, a gőz, a jövő Edisonjainak sok nekünk ismeretlen csodája, óriási városokat teremt az óriási városok mintájára (1911 Pásztor Árpád 9519008, 99) | teljes gőzt parancsolt a hajómérnök (1916 Karinthy Frigyes 9309081, 12) | [noha a hajó] csak fél gőzzel haladt, az összeütközés ereje olyan nagy volt, hogy az olajtank, abban a pillanatban felrobbant (1930 Budapesti Hírlap júl. 12. C4718, 4) | A magyar vicinális lokomotívja gőzt ad, és lassacskán elindul Európa felé (1996 Figyelő CD2601).

2c. ’vmekkora erőfeszítés, igyekezet, erőteljes törekvés vminek a véghezvitelére, megvalósítására’ ❖ a teljes gőzzel haladó események (1865 Pesti Napló nov. 21. C8647, [1]) | Robina vagy tíz percig nagy gőzzel dolgozott [ti. fejte a tehenet] (1914 Budapesti Hírlap máj. 31. C4702, 38) | gőzben van: nagy munkában van (1924 A magyar tolvajnyelv szótára C6806, 26) | Sok nagy akarás töltődött meg itt új gőzzel a holnapi küzdelmekhez (1924 Krúdy Gyula CD54) | Nincs kín és nincs probléma az ő [ti. Scheiber Hugó szobrász] művészi világában, csak pezsdítő, hahotázó szenzációk vannak. Ő rájött arra, hogy kár a nagy gőzért és főleg kár a tépelődésért (1929 Rabinovszky Márius CD10) | Vagy le kell építeni a kutatórészleget, a harmadik műszakot, leállítani a modernizálást, a hirdetési kampányt, vagy éppen fordítva, gőzt adni, hogy előremeneküljön a cég a piac viharában (1995 Magyar Nemzet okt. 14. C8370, 16) | csaknem leállt a légi forgalom, és bizonyos állami szolgáltatások is fél gőzzel működnek (2002 Magyar Hírlap CD09).

2d. (›kieenged‹, ›kiereszt‹ stb. jelentésű igékkel) ’〈annak kif-ére, hogy vki vmilyen feszültséget, feszült helyzetet felold〉’ ❖ – Miért ne lehetne még hosszabban várakoztatni az embert? Ha már el vannak tökélve őrültté tenni valakit utálatos menetrendjükkel, csak rajta, mennél hamarább, annál jobb![–] Ezt csak úgy magában mondta el s nem azon céllal, hogy szavai a vasutas füléhez jussanak. Csak olyan biztosítószelep féle volt az, melynek segítségével a rendőrkém felesleges gőzét kiereszté (1888 Pesti Hírlap ápr. 14. C5636, 11) | Molnár, idegességtől vibráló hangon, elordítja magát. – Sorakozó! S hozzáteszi, mintegy a gőzt leeresztve, mert nyugalmára nagyon is szüksége van. – Az anyátok hibbant úristenit! (1965 Dobozy Imre 9110002, 61) | Bakonyi képviselőtársunk felszólalása kapcsán eszembe jutott az, hogy a gőz kiengedése bizony egészségügyi szempontból sokszor kívánatos, de nem biztos, hogy a frusztráltságunkat […] a sporttörvény irányába kell elvezetni (2000 Országgyűlési Napló CD62) | 1998-ban három hét állt rendelkezésünkre, ez elég hosszú időszak ahhoz, hogy a játékosok kiengedjenek egy kicsit, mielőtt ismét felpörögnek. Most nem lesz idő kiengedni a gőzt (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (tulajdonnévi előtaggal is) (kissé biz) ’gőzfürdő v. gőzkamra’ ❖ A rácfürdő t. igazgatóságához volna a nagyközönség érdekében egy kérelmünk. Tudvalevő ugyanis, hogy a „gőzben” az egyes fekvőhelyek nincsenek elrácsolva, azaz oly szabadon vannak a gőzcsövekhez, hogy bárkin megeshetik a beleesés a kőpadozatra (1883 Budapesti Hírlap nov. 6. C4730, 6) | Fő, hogy a lábunkat ápoljuk. Minden reggel a gőzbe megyek, kivágatom a tyúkszemeimet, a bőrkeményedéseimet (1929 Kosztolányi Dezső C5079, 24) | A Rudas-fürdő gőzosztályát augusztus 1-től 16-ig bezárják, hogy a nagymedence már sürgőssé vált javítását elvégezzék. A kádosztály és az uszoda azonban nyitva lesz. A „Rudas-gőzre” kiállított SZTK-utalványok ebben az időszakban a Gellértben használhatók fel (1955 Magyar Nemzet júl. 31. C4795, 6) | Medgyessy az esélytelenek nyugalmával elment vitázni [miniszterelnök-jelöltként]. Szerintem nem ő győzött, de másnap a piacon, a gőzben, a vonaton mégis azt hallottam, hogy ő volt a győztes (2002 Magyar Hírlap CD09).

4. (rég v. irod) ’〈(finom) köd v. pára v. ilyen alakban megjelenő, es. láthatatlan, rendsz. egészségre ártalmas(nak vélt) kigőzölgés, kipárolgás, ill. vmely, rendsz. mérgező, gáz halmazállapotú anyag megnevezéseként〉’ ❖ arra kellet vigyázni hogy minden más tiſztúláſai a’ teſtnek rendeſen mennyenek, de kiváltképen azok mellyek ſzéken és teſt’ gözi által mennek végbe (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 298) | A’ gőzök alól két részre vonódnak hosszai a’ fövenyës partnak, ’s a’ szürke folyóktúl a’ zöld öltözetű szárazt különözni segítik (1805 Verseghy Ferenc C4441, 129) | futékony mint a’ tetők’ gőzei (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson 7163062, 17) | Legélecs (Stickoxydul) [= dinitrogén-oxid]. Ezen gőz nevezetes azon különös hatásról, mellyet az ember s állatok lélekzési életmüveire gyakorol. Ha e gőzt az ember belélekzi, azonnal különös vidorság hatja át, elkezd nevetni, dalolni, táncolni […]. Ezen tulajdonságaért nyeré e gőz kéjgőz (Lustgas) nevét (1844 Nendtvich Károly 8330002, 29) | tele az egész táj sürü fehér gőzzel (1879 Arany János 8014004, 203) | A nyomorult gyertyának van annyi jussa, hogy eltegye jobb időkre lángját a gyilkos gőzökkel teli pincében, ahová levegőt kémlelni küldték (1930 Krúdy Gyula CD54) | Rajzolt lovaid, paripáid, itt robognak könnyü patáik, orrlyukaik gőzt fuvoláznak (1965 Szécsi Margit 9646020, 35).

4a. • nincs gőze a) ’nincs fogalma, sejtelme (vmiről)’ ❖ De hát önnek, mint ifjabb fordítóink mondanák: „kék gőze” sincsen a versről (1900 Borsszem Jankó máj. 6. C5019, 13) | mintha már látta volna valahol e nemest, bár […] lila gőze sem volt, mikor (1974 Szentkuthy Miklós ford.–Joyce 9664016, 686) | önnek halvány gőze nincsen a tűzoltóság helyzetéről (1998 Országgyűlési Napló CD62) | Gőzöm sincs, mi akarok lenni! – pufogja Pálinkás Tamás (2002 Magyar Hírlap CD09) b) nincs gőze vmihez ’nincs meg a vmihez szükséges tudása, képessége, nem ért vmihez’ ❖ a magoche politikhoz magának egy kék gőz sem nincsen (1886 Borsszem Jankó aug. 15. C5005, 9) | tudja mi ez, barátom? Látszik, hogy magának gőze sincs az ilyesmihez (1955 Magyar Nemzet szept. 4. C4795, 4) | Csak nálunk lehet 12 évig szövetségi kapitány valaki úgy, hogy a focihoz gőze nincs! (1966 Szabad Föld aug. 7. C4865, 16) | Megdöbbentenek Domokos úr szavai, mert ebből csak egy dolog derül ki, hogy olyan területeket bírál, amihez halvány lila-ibolya gőze nincs (2005 Országgyűlési Napló CD62).

5. (rég) ’bélgáz’ ❖ a’ gyomor, bé-vagyon záva, mivel az ágyékhártyának inashusos ſzálai, melyek között a’ nyelögége által a’ gyomorba mégyen, a’ nyel gégét oſzvenyomják. Ez az oka, hogy a’ gyomorból a’ büdös gözek terméſzet ſzerént fel nem jöhetnek (1789 Rácz Sámuel 7278012, 141) | Ez a’ ſzerſzám úgy alkalmaztatik, hogy az eggy tsővben, vagy tsévében léven, a’ ſzúrás után midőn ki húzatik, a’ tsőv abban marad, melly által a’ ſzél ki-megy, és eggy fél óra múlva a’ barom minden gőztől meg ſzabadúl (1796 Gazdaságot Célozó Újság 7417002, 159) | büdös gőzt ereszt, fingik (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 147).

6. (kissé rég, irod) ’(alkohol okozta) mámor, bódultság, részegség, ill. alkoholos italnak ilyen állapotot okozó hatása’ ❖ Átkozott én, hogy azt mondottam! De az csak a bor’ gőzében volt, ’s szívem nem hallá, amivel nyelvem kérkedett (1823 Toldy Ferenc ford.–Schiller C4182, 33) | egy kis „beneficiumot” csaptam a gyerekeknek: ittak, mulattak. Gyuri azt mondta, kirándulást tesz ma a hegyekbe, hogy a szél kifújja fejéből a gőzt (1887 Mikszáth Kálmán CD04) | a fentebb említett egyéb italok mámora, gőze és utóhatása végleg eltávolodott vala a huszonhat esztendős Frigyes szervezetéből (1930 Krúdy Gyula CD54).

7. (irod is) ’a tudatot elhomályosító indulat, érzelem v. tulajdonság, lelkiállapot, ill. ilyen indulatnak, érzelemnek a hevessége, intenzitása, a tudatot elhomályosító volta’ ❖ Hogyha olykor talál érni Örömnek holmi gőze, Másnak, okát nem kell kérni, Mert ahhoz semmi köze (1779 e. Faludi Ferenc CD01) | az Ariſztokráti gz miatt a’ dolgoknak valóságos állapottyait ſoha vóltaképpen által-nem láthattyák (1790 Laczkovics János C2877, 149) | Endre Úrfi, ki majd megfúl Agyának bús gőzében, Vérző szívvel útnak indúl A’ zivatar’ dühében (1825 Kisfaludy Sándor 8243047, 374) | Figyeljük őt, a csapzott gyermeket, akit fájdalma s ijedelme gőze utcák során át hajszolt (1938 e. Dsida Jenő 9114060, 142) | Ha összevesztem is Ilusékkal, egy perc múlva kimegy belőlem a gőz (1972 Örkény István 9500037, 273) | Hadd frissítsem fel, úgy látszik hatalmi gőzöktől elhomályosodott elméjében azt, hogy a magyarországi baloldal a modern történelemben valójában a magyar jakobinusokig megy vissza (2005 Népszabadság júl. 25. C7853, 15).

Ö: benzin~, bor~, ellen~, százaz~, víz~.

ÖU: benzol~, cián~, kávé~, kén~, szesz~.

ÖE: ~csap, ~cső, ~daru, ~dugattyú, ~fecskendő, ~fejlesztés, ~felhő, ~felleg, ~fogyasztás, ~fúvó, ~gépely, ~hajtás, ~képződés, ~komp, ~masina, ~mosó, ~oszlop, ~sajtó, ~sugár, ~sűrítő, ~szelep, ~szivattyú, ~tároló, ~tisztítás, ~vezeték.

Sz: fáradt.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.