galóca¹ fn 6A 

1. (a fajnévben kötött szókapcsolat részeként haszn. jelzővel is) (Gomba is) ’〈a régen az Agaricus nemzetségbe, ma a kalaposgombák rendjének különféle családjaiba sorolt fajokba tartozó lemezes gombák, kül. a 18. század végétől rendsz. az Amanita nemzetségbe sorolt, fiatal korában teljes burokkal borított, eleinte félgömb v. harang alakú, majd ellaposodó, akár 15 centiméteresre is megnövő(, pettyekkel díszített) kalapú, gyakr. gallérral v. bocskorral (is) rendelkező, rendsz. étkezésre alkalmatlan v. mérgező gombák megnevezéseként〉’ ❖ Galócza (Gomba) (1793 Magyar Merkurhoz tartozó Bibliotéka 7447004, 64) | Galótza. Kalapja’ alsó lapja rétes, eggymás mellé rakott lemezekkel (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 553) | Minthogy a galóczának több faja ehető, szükség, hogy a mérgest az ártatlantól meg tudjuk különböztetni, s ez okból jellemző az, hogy a légyőlő galóczának mind tönkje, mind kalapjának alsó része fehér, mig az ehető vagy vörös galóczáé rózsaszinü, vagy többé kevésbé barna (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [az ún. gyilkos galóca rokonai] halvány zöldes vagy sárgás színűek. Távolabbi mérges rokon galócák a barna színű A. [= Amanita] pantherina D. C. és a piros színű légyölő galóca: A. [= Amanita] muscaria (L.) Fries (1936 Moesz Gusztáv C7961, 13) | Fehér bocskorban, fehér gallérral, zöldessárga, selymes kalapban – így találkozunk szembe a gyilkos galócával. Tölgyfa tövén kuporog egész családjával. Kicsinyei olyanok, akár az ártatlan csiperke fiókák (1955 Antalffy Gyula 1004009, 46) | [A giromitraszindróma nevű mérgezésnek] a galócamérgezéstől való megkülönböztetést segíti, hogy okozója, a redős papsapkagomba (Gyromitra esculenta) tavasszal terem, a galócák pedig nyár végén, ősszel (1999 Természet Világa CD50).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részként fajnévben is) (Gomba) ’〈régen az ilyen gombák fajai alkotta Agaricus, ill. a mai Amanita nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Galótza. (Agaricus) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 577) | A hánytató galócza. (Agaricus Emeticus. Täubling.) (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Disznógomba (növ., Tricholoma), majd a galóca (Agaricus L.) algénusza, majd különválasztott génusz (1893 PallasLex. CD02) | Galóca (növ.), Amanita, a kalapos gombák nemzetsége (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 202) | Légyölő galóca (Amanita muscaria) (1995 Természet Világa CD50).

2. (a fajnévben kötött szókapcsolat részeként haszn. jelzővel is) ’ilyen gombák vmelyikének leszedett termőteste, ill. abból készült étel’ ❖ nyavalyatörős kéjmámort éreztek, mint a mákonyevők vagy légyvesztő galóca nedvét szürcsölők (1876 Jókai Mór CD18) | A „fő bűnös”, az öreg Cs. Tóth József is evett az általa szedett galócából (1964 Esti Hírlap júl. 8. C4753, [1]) | már táltos őseink is különböző növények (mák, nadragulya, galóca) főzetével kábították magukat (1998 Magyar Hírlap CD09).

Ö: párduc~.

ÖE: ~gomba, ~mérgezés.

Vö. CzF.; ÉrtSz. galóca¹; TESz. galóca²; ÉKsz. galóca¹

galóca² fn 6A 

1. (Áll is) ’eredetileg a Duna vízgyűjtő területén elterjedt, nagy termetű, nyúlánk testű, nagy, lapított fejű, széles szájnyílású, apró pikkelyű, barnás v. zöldesszürke hátú, fehéres hasú lazacféle hal, ill. ennek faja, az ún. dunai galóca (Hucho hucho)’ ❖ A dunai lazacz vagy galócza. Salmo hucho Lin. (1881 Vasárnapi Újság C7395, 203) | A mi apróbb halaink 1–2, a nagyobbak, mint a ponty vagy a galóca, 3–5 év alatt érik [el az ivarérettséget] (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Megcsappanva bár, de élnek még őshonos és bennszülött tiszai halkincseink: tiszai ingola, halványfoltú küllő, törpecsík, réti csík, lápi póc, […] folyami géb, galóca (2001 Természet Világa CD50).

1a. (rég) ’〈egyéb lazacféle hal megnevezéseként〉’ ❖ Az Ólt kezdetiben találſz Pisztrangokot; Bövittetvén, nevel ſzép nagy Meny-halakot. Mennél tovább mégyen: teſteſebb Hartsákot Tſukákot, ’s tſudára méltó Galótzákot (1779 Miháltz István C3101, 90) | a patak ment, Kőről kavicsra Táncolva szökkent, Mint a szilaj vér Ifjú erekben Futott a völgyre Mindig sebesben, S mint ifju vérben Víg érzemények, Benn gyors galócák Szökdécselének (1845 Vörösmarty Mihály CD01) | Némely halak, mint például a galócza (Lachs) íváskor utaznak oly vidékekre, hol uj ivadékuk bő tápra találand (1857 Fáy András¹ C1705, 174) | Egy éjszakkeleti, illetőleg oroszországi galócza, a Salar spectabilis (Salmo microlepis) Teschen mellett s állítólag Magyarországon (Pohorella) is előfordúl (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | ami galócát fognak a Vágban s ami vadkecskét lőnek a krapeci erdőben, az mind Noszty Pál címére megy a fővárosba (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04).

1b. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (kissé rég, Áll) ’〈ilyen halak fajai alkotta nem elnevezéseként〉’ ❖ Dunai galócza, Salmo Hucho L. (1887 Herman Ottó C2078, 781) | Galóca, 1. (állat, Salmo Val.), a nyilthólyagu halak rendjének Lazacfélék családjába tartozó halnem […]. Mintegy 80 faj tartozik e nembe s a Salmo és Trutta alnemekbe sorakoznak (1894 PallasLex. CD02) | Az amerikai pataki galóca (Salmo – Salvelinus – fontinalis Mitch.) (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Hucho hucho […] dunai galóca (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 513).

2. (rég) ’ilyen halak vmelyike kifogva v. annak húsa mint étel’ ❖ Galotzák, Sálmo halak friſek, ſozat [!] marinázot, és füſtöltek (1788 Harmincadi rendtartás C2813, M2[r]) | Kékre főlt galócza. Bontsd fel a’ galóczát, ’s vesd el a’ bélit, mivel haszontalan, mosd ki jól a’ halat (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 255) | egy, sültcsirkékből, galóczákból […] álló vacsorához kelle ülnünk, ’s Scott mindenből álmélatra késztő étvágygyal falatozott (1837 Társalkodó C7974, 4) | Galóca nélkül nem lehet [ti. a vendéglátás]. Egyszer Deák Ferencnek is küldtünk, de mikor az „Angol királynő”-nél elébe tették megsülve, a nemzetiszín pántlikával nyakán, csak nézte, de nem mert belőle enni (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04).

Vö. CzF.; ÉrtSz. galóca²; TESz. galóca¹; ÉKsz. galóca²; SzT.