generatív mn 

1. (Tud) ’vminek a létrehozására, előidézésére való 〈képesség, erő〉, ill. ilyen képességgel rendelkező v. ilyen erőt alkalmazó 〈személy, dolog〉 v. vminek a létrehozására, előidézésére irányuló 〈tett, tevékenység〉’ ❖ a Himalaya pedig Ázsiában s az Alpesek Európában ugyanazon egy (a nummulitikus) korszakban a tengerből kiemelkedtek; itt is, amott is lerakván a Nummulites exponens [ti. egy kihalt egysejtű] héjaiban a palaeontologiai okmányokat, melyek kapcsolatban a climatologiával ellentmondanak amaz Ázsiát specialis generativ kiváltsággal felruházó mythosnak, mely az emberiség bölcsőjét Ázsiában ringatja (1877 Kossuth Lajos 8250009, 187) | A lírikus generatív, a kritikus spekulatív természet, tartják (1964 B. Nagy László C5279, 1795) | Tudományosan bizonyítható, hogy minden ember rendelkezik a generatív (magában továbbgondoló, tartalmasan elraktározó, nemző jellegű – szerk.) alkotókészség egy bizonyos fokával (1974 Népszabadság jún. 20. C7824, 4) | [a delrayi magyar bevándorló] asszonyok generatív erőbefektetése, amikor megpróbáltak gyermekeik számára társadalmi és a kulturális kontinuitást teremteni, erős (1991 Huseby–Darvas Éva C7124, 306) | [a kultúra harmadik szintje] a közkultúra vagy középkultúra, a művelődni vágyó emberek kreatív-generatív kultúrája (generativitás = a kreativitás mindenki által elérhető foka). Nevezhetjük közművelődésnek is (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. (Biol) ’〈élőlényekre vonatkoztatva:〉 szaporodást, nemzést szolgáló 〈szerv, életszakasz〉 v. szaporodásra, nemzésre való, szaporodási 〈képesség, funkció〉, ill. szaporodással, nemzéssel kapcs. 〈jelenség〉’ ❖ a gabonarozsda bölcsőjét nem a gabonafüveken találja, hanem egy nemzési (generativ) változás után csupán második alakjában, második fejlettségében keresi tápját a gabonanövényeken (1873 Pesti Napló júl. 3. C8655, [3]) | [Az anatómiai társulat ülésén] a generatív szervek az idén háttérbe szorultak, csak Tellyesniczky (Budapestről) adta elő nézeteit a herecsövek tartalmának szerkezetétől [!] reptiliákon tett vizsgálatok után (1894 Orvosi Hetilap C8144, 268) | a baktériumoknak mérgezőképessége nem mindig egy színvonalon áll generatív képességükkel (1898 Budapesti Napló okt. 26. C4881, 9) | Az ivarmirigyek generatív és belső secretiós functiója egymástól elválaszthatók (1914 Orvosi Hetilap C8164, 21) | A kismagvat, vagy mikronukleust azonban, amely [a csillósoknál vagy ázalékállatkáknál] fajról-fajra meglehetősen egyforma s amelynek különleges szerepe az ivarzáskor válik nyilvánvalóvá, ivari, vagy generatív magnak nevezzük (1933 Az állatok világa CD46) | A meleg „siettetheti” a növény fejlődését, ezért a vegetatív fázisból a generatívba történő átmenet felgyorsulhat (2004 Természet Világa CD50).

2a. (Biol) ’〈a vegetatívval, ivartalannal szemben is:〉 ivaros növényi 〈szaporodás(i) v. szaporítás(i mód)〉 v. ilyen szaporodást szolgáló 〈szerv, növényi rész〉, ill. így szaporodó v. szaporított 〈növény〉’ ❖ A Juglans nigra és J. [= Juglans] regia csíratömlőiben a két sarki magnak egybeolvadása csíratömlő-maggá nem következik be, vagy pedig csak későn; e magvak egyikének a pollentömlő egyik generativ magjával való egybeolvadása elegendő arra, hogy mindkét sarki magot magfehérjeképződésre indítsa (1903 Schilberszky Károly C7927, 39) | Az Erdészeti Szakközépiskolából Tuskó László a kert létesítése óta folytatja vörösfenyő-nemesítési, generatív és vegetatív szaporítási, valamint szelekciós kísérleteit (1982 Tompa Károly CD52) | Alanykutató munkánk elsősorban a generatív (magról szaporított) [gyümölcsfa]alanyok szelekciójára irányult, és 10 alanyfajra terjedt ki (1999 Magyar Hírlap CD09) | [a borostyánnak] a vegetatív (azaz virágot, termést nem képző) kúszó hajtásainak levelei egészen más alakúak, mint a naposabb oldalon fejlődő és fölkapaszkodó generatív (termést hozó) hajtásokon képződők (2008 Szabad Föld nov. 28. C8394, 31).

3. (Tud) ’olyan 〈logikai, algebrai stb. szabály〉, amelynek segítségével bonyolult, összetett struktúrák egyszerűbb elemekből, tovább nem bontható struktúrákból levezethetők’ ❖ Ebben a mechanizmusban a német igeidők, a praesens ~ perfectum és praeteritum ~ plusquamperfectum közötti párhuzamosságok, valamint a fő- és mellékmondatokban való kombinálhatóságaiknak korlátozásai egyszerű generatív szabályok által kerülhetnek bemutatásra (1963 Mikesy Sándor C5903, 252) | A fiatal matematikusokból álló ún. Bourbaki-csoport a modern matematika tárgyát struktúrákban jelölte meg, amelyek általuk generatívnak nevezett – rendezési, algebrai, topológiai, tovább nem bontható – struktúrákból épülnek fel (1997 PedagógiaiLex. C6810, 433) | A kategóriák legyenek generatívak. Tegyék lehetővé azoknak az alacsonyabb szintű megküzdési módoknak az azonosítását és levezetését, melyek az adott kategóriához tartoznak (2004 Oláh Attila 3262001, 646) | [A vegetációtanban] a redukcionista megközelítés módszerelméleti posztulátuma, hogy a természetben előforduló komplex és változatos mintázatok egyszerű generatív szabályokra vezethetők vissza (2004 Bartha Sándor C8624, 14).

4. (Nyelvt) ’olyan 〈nyelvelmélet, nyelvészet, nyelvtan〉, amely vmely nyelvnek olyan formális logikai szabályokkal való leírására törekszik, amelyekkel az adott nyelv összes, grammatikailag helyes mondata előállítható, generálható, és azokhoz megfelelő szerkezeti leírás rendelhető’ ❖ A generatív grammatika nem „alulról fölfelé” építi föl a szabályokat, hanem „fölülről lefelé” bontja le őket (1962 Szépe György C5902, 463) | Egy egyetemnek új fiatal assistant professor-ra van szüksége évi 12 000-ért a generatív nyelvtan tárgykörében (1973 Makkai Ádám 2042018, 240) | A Strukturális magyar nyelvtan kötetei az MTA Nyelvtudományi Intézetében folyó generatív szemléletű kutatások eredményeit foglalják össze és teszik közkinccsé (2002 Új Könyvek CD29) | A Chomsky-féle felfogásból kiindulva dolgozza ki Kasher (1986; 1991) a generatív nyelvelmélet pragmatikai komponensét (2006 Németh T. Enikő 3177001, 233).

4a. (Nyelvt) ’ilyen nyelvelméleten alapuló 〈módszer〉, ilyen nyelvelmélet módszertanát alkalmazó 〈nyelvtudományi részterület〉’ ❖ az úgynevezett „generatív” transzformácó kérdéseire szándékosan nem térek ki e cikkben, s nem érintem értelmezős összetételeink problémáit sem (1964 Tompa József C5904, 431) | [Kiefer Ferenc könyve] a svéd nyelv morfológiájának példáján bemutatja, hogyan fogalmazhatók meg a generatív morfológia szabályai (1970 Magyar Nyelv C5910, 379) | generatív jelentéstani kutatások (1987 Kiss Gabriella C5927, [V]) | A magyar generatív mondattan alapjai középiskolások számára (1995 Új Könyvek CD29) | Az a nézet, hogy a generatív szemantika állításait az interpretatív szemantika megcáfolta, tudományosan megalapozatlan, és ideológiai okokkal magyarázható (2010 Kertész András C7200, 148).

4b. (Nyelvt) ’ilyen nyelvelmélettel foglalkozó, ilyen nyelvelméletet képviselő 〈nyelvész〉’ ❖ A generatív nyelvészek sokat írnak a tudományos értelemben vett egyszerűség kritériumáról (1969 H. Molnár Ilona C5909, 276) | [É. Kiss Katalin:] köszönöm az elismerést, melyben magam s rajtam keresztül a magyar generatív nyelvészek, valamint a kutatónők részesültek (2002 Természet Világa CD50).

Sz: generativista.

Vö. ÉKsz.; IdSz.