gránátposztó 1A fn és mn (rég)

I. fn

’〈egyfajta finomabb, gyakr. gránátvörös színű posztófajta megnevezéseként〉’ ❖ Nyoma van annak is, hogy [az erdélyi fejedelmi udvarban] velenczei gránát posztóért, velenczei kereskedők kénesőt kértek (1878 Thallóczy Lajos CD57) | [1605.] november 11-én a [brassói] tanács a gubernator portai követének ad a vám fejében 8 1/2 rőf gránát posztót és egy rókabőrrel bélelt subát (1893 Mika Sándor CD55) | A velenczei zöld és kék gránátposztó is a bársonynyal volt egyértékű, a legfinomabbnak singje 10 forint, a másunnan való gránát ára 4–5 forint (1900 Nagy Géza CD20) | [A 16–18. századi erdélyi magyar férfiviseletben] a kelmék színe szerint a felsőruhának igen gazdag színárnyalatú fajtáit viselték. Legkedveltebb volt a veres színű: a gránátposztó lehetett veres és szederjes, a bársony veres aranyos, a skárlát veres, a feilondis zöld, a brassói posztó fekete-kék (1984 Nagy Jenő C7117, 245).

II. mn

’ilyen posztóból készült 〈ruhadarab〉’ ❖ A férfiak velenczei skarlát vagy török gránát posztódolmányokat viseltek velenczei kamukával vagy bagazziával bélelve, három sor nagy arany, vagy ezüst gombokkal (1854 Jókai Mór C2262, 25) | [1535-ben az udvari huszártisztek] 15-en voltak: Bakyth Pál 200 lóval, Nyáry Ferenc 150 lóval, Bánffy Boldizsár 100 lóval, Zay Ferenc 70 lóval stb. Akinek a saját szere 16 ló volt 20 frtot kapott gránát-posztóruhára és subára (1928 Takáts Sándor C7744, 18).

Vö. SzT.

gránátposztó 1A főnév és melléknév (rég)
I. főnév
〈egyfajta finomabb, gyakr. gránátvörös színű posztófajta megnevezéseként〉
Nyoma van annak is, hogy [az erdélyi fejedelmi udvarban] velenczei gránát posztóért, velenczei kereskedők kénesőt kértek
(1878 Thallóczy Lajos)
[1605.] november 11-én a [brassói] tanács a gubernator portai követének ad a vám fejében 8 1/2 rőf gránát posztót és egy rókabőrrel bélelt subát
(1893 Mika Sándor)
A velenczei zöld és kék gránátposztó is a bársonynyal volt egyértékű, a legfinomabbnak singje 10 forint, a másunnan való gránát ára 4–5 forint
(1900 Nagy Géza)
[A 16–18. századi erdélyi magyar férfiviseletben] a kelmék színe szerint a felsőruhának igen gazdag színárnyalatú fajtáit viselték. Legkedveltebb volt a veres színű: a gránátposztó lehetett veres és szederjes, a bársony veres aranyos, a skárlát veres, a feilondis zöld, a brassói posztó fekete-kék
(1984 Nagy Jenő)
II. melléknév
ilyen posztóból készült 〈ruhadarab〉
A férfiak velenczei skarlát vagy török gránát posztódolmányokat viseltek velenczei kamukával vagy bagazziával bélelve, három sor nagy arany, vagy ezüst gombokkal
(1854 Jókai Mór)
[1535-ben az udvari huszártisztek] 15-en voltak: Bakyth Pál 200 lóval, Nyáry Ferenc 150 lóval, Bánffy Boldizsár 100 lóval, Zay Ferenc 70 lóval stbs a többi. Akinek a saját szere 16 ló volt 20 frtforintot kapott gránát-posztóruhára és subára
(1928 Takáts Sándor)
Vö. SzT.

Beállítások