halászat fn 3A
1. ’hal, es. más vízi állat halászása, kifogása (mint foglalkozásszerű tevékenység v. gazdasági ágazat), ill. folyó- v. állóvíz ilyen célú használata’ ❖ [Jézus] az ö nevezeteſsebb tanitványit az haláſzatról a’ maga követésére ſzóllitaná (1772 Vajda Sámuel 7365001, 139) | [a vidrakölykök] könnyen szelidíthetők sőt halászatra is használhatók; tanitásuk azonban nagy türelmet kiván (1847 Peregriny Elek 8360007, 54) | Nem kevésre becsűlendő tárgyai továbbá a tengeri halászatnak a rákok (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Jankó János megállapítása szerint] a finn-ugor rekesztő, állitó és horgos halászat tehát a törökség révén három uj csoporttal is gyarapodott, a keritő, a szigonyos és az emelő halászattal (1900 Budapesti Napló máj. 6. C5243, 9) | A finnugor alapnyelv kikövetkeztetett szókincsének tanúsága szerint a finnugor ősnép erdőben, vízben – folyóban, tóban – bővelkedő területen élt és vadászattal, halászattal szerezte meg élelmét (1937 Zsirai Miklós 9805004, 113) | a csuka halászatának legfőbb ideje az ősz (1944 Varga Lajos CD52) | Az egykorú források ugyanis – mind a középkorban, mind a hódoltság korában, mind a 19. század első felében – csupán annak bizonyítására alkalmasak, hogy az ártéri tavak halászatának az ármentesítésekig sokkalta nagyobb gazdasági jelentősége volt, mint a folyókénak (1999 Magyar néprajz CD47) | Nagyobb kiterjedésű vizek (pl. holtág vagy nagyobb tó) jég alatti halászata már nem oldható meg ilyen egyszerűen, mivel nem vágható teljesen körbe (2003 Lajkó István 3204002, 139).
1a. ’e tevékenységnek, ill. víz ilyen célú használatának joga’ ❖ [a vezér] a’ Süderseeben […] ſzabados haláſzatot kérrt a’ Yorki Herczegtl (1799 Magyar Kurír C0336, 718) | az Halászat Enyéngi, és M. Komáromi határban; még is 464 5/8 bold szántó földbül, és 13 5/8 hold kaszállóbul álló Kolláthi Puszta, 2000 Birkának elegend legellvel, az Haszonbérlnek meg-kívántató Lakó hellyel, és más szükséges gazdaságbeli épletekkel, folyó esztendei Mind-szent Havának 1-s napjátúl három egymás után következö esztendkre nyilván tartandó Licitatio szerint Haszonbérben kiadattatik (1816 Hazai és Külföldi Tudósítások 8632002, 379) | 1321-ből Károly királytól létezik levéltárunkban egy okmány, mellyben az emlitett uralkodó Szylna városnak mint király jogunak több kiváltságokat adományoz, u. m. szabad halászatot egy mérföldnyire (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a következő nemzetségi javadalmak haszonbérbe fognak kiadatni, ugymint: […] 3. A dunavecsei vásárjog, 1860-dik év Szent-György-napjától 1863-dik év Szent-Mihály-napjáig, vagyis 3 1/2 évre. Bánatpénz 50 pft. 4. A dunavecsei halászat, vadászat, malomjog és mészárszéki épület, ugyanazon időre (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [a halászati törvény] a csekély jelentőségű vizek korábban megengedett szabad halászatát is eltiltotta (1979 NéprajziLex. CD47) | A székesfehérvári káptalan pákozd-sukorói gazdasága a XX. században is bérbe adta a halászatot (2001 Erdős Ferenc et al. CD36).
1b. ’az a hely, ahol ezt a tevékenységet végzik, ill. ilyen tevékenységgel foglalkozó intézmény’ ❖ ſzllhegyeikkel, vizeikkel, folyóikkal, halastavaikkal, haláſzataikkal, vizfolyásaikkal malmaikkal, és általjában minden haſzonvehetségeikkel (1806 Hazai Tudósítások ford. C0187, 414) | dunai, rábczai és lajtai halászatait és a Han mocsárait is említik [a lébényi bencés apátság] birtokában (1897 Csánki Dezső CD33) | [Sinkovics Miklós] először a halászatnál dolgozott Tatán, most öt éve átpártolt a vadászokhoz (1965 Szabad Föld máj. 9. C4864, 13) | A halfogás korszerűsítésére 100 millió forintos hitelt vett fel a közelmúltban a Balaton Halászati Rt., ám a fogás, a feldolgozás, a csomagolás és az értékesítés technológiai sorának komplex kialakítására legalább 300 millió forintra lenne szükségük. A balatoni halászat idei árbevétele az angolnafogás elmaradása miatt 800 millió forint körül alakul majd, szemben a tavalyi 1,2 milliárddal (1997 Magyar Hírlap CD09).
1c. (kissé rég, ritk) ’〈e tevékenység eredményeként:〉 halászzsákmány, ill. ilyen zsákmányt ígérő halállomány’ ❖ Talán a’ ſzk határ, és a’ sovány haláſzat nem is enged nekik [ti. a tihanyiaknak] gyarapodást (1807 Hazai Tudósítások C0188, 145) | [hogy a halászati társaság az engedélyhez szükséges pénzt] fedezhesse, 60,000 fontot kell legalább fognia; tavai 95,000 fontig szökkent halászata, mit többnyire Triestbe és Velenczébe hordanak (1842 Pesti Hírlap CD61) | – Nohát úgy én is halászni megyek, felelt a farkas [a rókának]. – No, hogy ne mond, hogy nem voltam jó komád: jer, izleld meg előb az én halászatomat (1861 Eredeti népmesék C3085, 169) | Az erdészeti részben tárgyalandó vadállományon kivűl van Felső-Ausztriának gazdag halászata is, mely különösen a nemes halak nagy választéka miatt is figyelemre méltó (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | az elhívó szóhoz itt [ti. a Lukács evangéliuma szerinti elhívási történetben] egy messiási jel csatlakozik: Péternek minden emberi számítást megcsúfoló gazdag halászata (1995 Jubileumi kommentár CD1206).
1d. ’halfogás mint vmely állat táplálékszerző tevékenysége’ ❖ [a flamingók] biztosság végett őröket állítanak ki, s az, mig a többiek a halászattal foglalatoskodnak, mindig felemelt fővel, vigyázva áll a lesen (1847 Peregriny Elek 8360012, 207) | [az ún. sarki búvár fajba tartozó vízimadarak] a vékony czérnából kötött, nagyszemű [halász]hálót víz alatt való halászataik közben nem mindig veszik észre, s belekeverednek (1899 Chernel István CD34) | Körülbelül 9–10 napra nyílik ki a csinos kis apróságok [ti. vidrák] szeme, s 8 hét leforgása után viszi ki először az anyjuk, hogy a halászat mesterségébe őket is bevezesse; attól kezdve még mintegy fél esztendeig együtt, illetőleg az anya fölügyelete alatt halásznak a fiatalok (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A fókák vadászatának és halászatának nagy mestere, a jegesmedve (1999 Új Könyvek CD29) | a küszvágó és ritkán a lócsér, a fattyú és a kormos szerkő előszeretettel pihen meg halászat után a vízbe leszúrt karókon (2001 Természet Világa CD50).
2. (kissé rég) ’gyöngynek, gyöngykagylónak merüléssel való összegyűjtése (mint foglalkozásszerű tevékenység), ill. ennek joga’ ❖ A mi a’ gyöngy fogáſt illeti, az a’ ſzegény Spanyolok munkája […]. Én kettöt tudok, a’ ki húſz eſztendö alatt valami nyereségre jutott vólna ezen haláſzattal (1783 Molnár János C0290, 60) | A gyöngyök rendesen a köpenyben képződnek, de képződhetnek a test más részeiben, sőt még a szívburokban is. Halászatukat buvárok végezik (1893 PallasLex. CD02) | A parti államnak joga van parti tengerében: […] a parti halászatot (beleértve a gyöngy, kagyló, szivacs, osztriga stb. halászatát is) saját hasznára lefoglalni (1922 RévaiNagyLex. C5711, 221).
3. (rég) ’vminek, es. vkinek nagy igyekezettel, rendsz. nehézségek árán történő felkutatása, elérése v. megszerzése, ill. az így megszerzett dolog, haszon stb.’ ❖ A’ Ministereken nem tsudálkozom, hogy mindég zavart kívánnak, mert nekik ebben van leg jobb halászattyok (1811 Cserey Miklós C2561, 612) | számos országos emberinknek jobbadán mindig csak hazai anteactákban [ti. az előzményeket, előtörténetet feltáró iratokban] való halászata (1831 Széchenyi István C3901, 15) | Gondolta magában [Maszlaczky úr], ha annak a huszonnégyezer pengőnek, melyet ö szerzett a bárónak, csak felét el lehetne tőle disputálni, az nem megvetendő halászat lenne (1854 Jókai Mór C2244, 480).
Ö: emelő~, gyöngy~, kerítő~, rekesztő~, tapogató~; a -halászat címszó alatt: bálna~, cet~, hering~, lazac~, rák~, ton~, tőkehal~, viza~.
ÖU: kagyló~, kereső~, orv~, osztriga~, pisztráng~, szív~, tok~, vető~.
ÖE: ~jog.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.