kabaré fn 1A  kabarett (rég)

1. (tulajdonnév részeként is) (kissé rég) ’zenés, táncos műsorral, ill. rövid (tréfás) jelenetekkel, dalokkal, versekkel szórakoztatást nyújtó mulatóhely’ ❖ a legelőkelőbb társaság is fölkeresi azokat a cabaret-ket, amelyek tizével találhatók a Montmartreban, s ahol azután apró bohózatok és csipős chansonok előadásában gyönyörködhetik (1896 Pesti Napló dec. 2. C8678, 7) | Ha énekelni akarsz, menj az üllői kaszárnyával szemközt lévő „Paradicsom kabaré”-ba (1929 Krúdy Gyula CD54) | vártak fölös számban az orfeumok, varieték, kabarék, éjjeli lokálok és kávéházak, Adyék Három Hollója, a Café Français, a New York hindu pagodája, szemben a Meteor az éjjeli pillangók hosszú sorban üldögélő rajvonalával (1972 Várkonyi Nándor 2021054, 1039).

1a. (tulajdonnévi előtaggal is) (kissé rég) ’ilyen mulatóhelyen működő, ott (rendszeresen) fellépő színtársulat’ ❖ Legutóbb már csak Münchenben tartotta magát a „Tizenegy hóhér” nevü „cabaret”, de most már ez megszünt. Mint egy müncheni távirat jelenti, a tegnap esti előadás előtt a szereplő müvészek: irók és zeneszerzők, miután hiába követelték Henry igazgatótól rég visszatartott fizetésüket, nem jelentek meg az előadáson. Igy az utolsó német „szabad szinpad” is beszüntette müködését (1904 Pesti Napló jan. 8. C1516, 6) | [Lányi Viktor] 1922-ben a Nagy Endre-kabaré zenei vezetője lett (1927 RévaiNagyLex. C5716, 537) | Itt, előtted felhívom a kabarét. Ilyenkor már bent vannak, megkapod a jegyet (1942 Németh Andor 9480001, 29) | A palota alagsorában működő kabarék, a német befolyás folyamatos erősödése ellenére is inkább az angolszász világ eszmeiségét képviselték (1999 Mányai Csaba–Szelke László CD58).

2. (Szính is) ’(aktuális, gyakr. politikai eseményeket szatirikus formában feldolgozó, rendsz. konferanszié által elmondott szöveggel összekötött) rövid, humoros dramatikus jelenetekből, zenei v. táncbetétekből, villámtréfákból álló szórakoztató műsor(típus)’ ❖ [Yvette asszony tiltakozik,] hogy ne tekintsék az ö vállalkozását überbrettl-nek [= orfeumnak]. – Ah, szerencsétlenné tesznek engem ezzel az übee’brettl-lel, n’est-ce pas [= ugye]? […] Én igazi montmartrei cabaret-t mutatok be és semmi közöm ahhoz az uj divathoz (1902 Pesti Hírlap jan. 28. C5650, 4) | Természetesen kabarettet is muszáj rendezni. Sok művész lépjen fel. Ötszáz embert fogunk meghívni (1911 Molnár Ferenc² 9453019, 111) | a magyar kabaré születésénél ő [ti. Szirmay Albert] és Kálmán Imre voltak azok, akik kompozícióikkal lehetővé tették, hogy az ne induljon kezdetben sem orfeumi – bécsi – ízű kuplékkal, hanem inkább franciás, Mont-martre-i szentimentalizmustól és bohémiától zamatos sanzonokkal (1911 Csáth Géza CD10) | Nekünk a német kabaréhoz sincs közünk. A berliniek akasztófakötelekkel enyelegnek, hullákkal játszanak s gyémántjuk a sírok salétromja. Még a bécsi kabaré is idegen. Parfümös pikantéria és lanyha limonádé. A pesti kabaré azonban a szatíra. [....] Költészete is van. Valami törékeny, nemes, fáradt líra (1915 Kosztolányi Dezső CD10) | A televízió megindítja havonta jelentkező politikai kabaréját (1987 Lévai Béla 1094002, 67) | hajszál híján szilveszteri kabaré nélkül köszöntött rájuk az új esztendő (2007 Zalai Hírlap 3343001, 3).

3. (biz) ’nevetséges(en furcsa, visszás v. kisszerű) helyzet, eset stb.’ ❖ olyan a hangulat [a Házban, ti. a Parlamentben], hogy abból mindenfelé vihar támadását várták, csak a kacagás orkánját nem, ami kizendült belőle. A nagy drámából szépen kabaret lett (1908 Pesti Napló dec. 3. C5324, 5) | negyvenévesen nem nagyon lehet a köztereken futkározni [ti. a futást mint sportot űzni], legalábbis anélkül, hogy valaki rögtönzött kabarét ne szolgáltasson (1969 Népsport ápr. 19. C8038, 7) | [az] már kimondottan skandallum (vagy inkább kész kabaré), hogy a több mint 800 ágyas kórháznak – ahol az 1600-at meghaladja a dolgozói létszám is – nincs konyhája (1995 Magyar Hírlap CD09) | érthetetlen a vélekedése. Hogy ezt egy szabad demokrata mondja, az egyszerűen kabaré! (2001 Országgyűlési Napló CD62).

4. (rég, ritk) ’italok, ételek felszolgálására, ill. kisebb tárgyak hordozására való tálca’ ❖ Stürmer ur egész pompával fogadá Esrar Efendi tolmács urat, elfogadá az általa hozott ajándékokat is, mellyek 34 gömbölyü török cabaretből (asztaltácza) állottak (1833 Jelenkor C0225, 135) | Számos szerálybéli szolgák pompás cabareteket vittek fejeken teli mindenféle arany ’s ezüstből készült tárgyakkal (1834 Hazai és Külföldi Tudósítások C8290, 45).

Ö: rádió~.

ÖU: művész~.

ÖE: ~-előadás, ~est, ~művész, ~revü, ~szerző, ~színház, ~színpad, ~társulat, ~vicc.

Sz: kabarés.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

kabaré- (előtagként)

1. ’kabaré(műsorok)ban játszó, fellépő 〈művész〉’ ❖ ‖ kabarédíva fn 6A (kissé rég) | Február hó 1-től Hella Bella kisasszony kabaret diva fellépte [a Foliès Caprice-ban] (1907 Pesti Napló jan. 30. C6302, 25) | [Ilona olasz királynő] az olasz háború első napjaiban minden kabaré-dívát megszégyenítő kivonulásokkal tüzelte harcra népét (1916 Ambrus Zoltán CD10) | Gombaszögi Ella egy volt kabarédívát [alakít], akiből polgárasszony lett (1936 Budapesti Hírlap szept. 1. C4724, 10) ‖ kabaréénekes fn 4B | Azok az idők, melyeket [Maurice Donnay] mint cabaret-énekes töltött el a „Chat noir”-ban, mintha nyomokat hagytak volna kétségtelenül érdekes müvészi egyéniségén (1903 Pesti Napló dec. 8. C8684, 12) | Azon a helyen, ahol Nádor [Mihály] most kabaré-énekeseket kísér, egy tavaly fölmerült és elmerült terv szerint Pergolese, Gluck, Donizetti, Cimarosa, Mozart kamara-operáinak kellett volna megszólalnia az ő pálcája alatt (1925 Lányi Viktor CD10) | [Türk Berta] Rott Sándor kabaréénekes felesége, maga is egyik csillaga a századforduló könnyű műfajának (1969 MagyarÉletrajziLex. C6370, 920) | a csempészésen rajtakapott kabaréénekes a francia vámosok módszereit a Gestapóéihoz hasonlítja (1993 Magyar Nemzet júl. 3. ford. C8368, 20) ‖ kabaré-énekesnő fn 6C2 (tulajdonnévi jelzővel is) | Ujhegyi Irén cabaret-énekesnőt, akit vőlegénye az utcán agyonlőtt, szombaton délben temették el a frankfurti temetőben (1906 Pesti Hírlap aug. 5. C5654, 7) | [Medgyaszay Vilma] legnagyobb sikereit mint kabaréénekesnő, dizőz és előadó aratta, e téren szinte versenytárs nélkül állt; művészetével előmozdította a színvonalas magyar irodalmi kabaré kialakulását (1940 ÚjIdőkLex. C5447, 4466) | [a Csárdáskirálynő angol változatában] a fiatal szerelmesek állnak a középpontban, a Peterre átkeresztelt Edwin és a Sylva Varescu néven szerepeltetett cigány kabaréénekesnő – a darab címe is Cigányhercegnő lett (2000 Magyar Hírlap CD09) ‖ kabarészínész fn 4B | [Máhr Nándor] a divathoz hiven, cabaretszinész lesz, még pedig a Teréz-köruti cabaret-szinházban (1907 Pesti Hírlap szept. 11. C5655, 8) | Több ilyen író-kölyket ismert. […] Az egyik gyönge kabarészinész, a másik parkettáncos, a harmadik kisegítő egy hangversenyrendező mellett (1928 Kosztolányi Dezső CD10) | [Kibédi Ervin] nem készült kabarészínésznek, világhírű operaénekes, méghozzá tenor akart lenni. De nem volt mit tenni, pechjére bariton hangja volt (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ kabarészínésznő fn 6C2 | A felvonás azzal végződik, hogy a férj, a házibarát s a cabaret-szinésznő terzettben dicsérik a szalmaözvegységet (1907 Pesti Hírlap jún. 2. C5655, 7) | [Vidor Ferikét] beskatulyázták kabaré-színésznőnek, aki jól tud cselédnótákat s más efféléket előadni s aztán nem engedték a skatulyából kimászni (1935 Schöpflin Aladár CD10) | Akadnak azonban nők is, akik nem riadnak vissza a bajuszviseléstől. Ilyen például a népszerű berlini kabarészínésznő, Popette – alias Susanne Betancor –, aki egyik műsorának a Női bajusz címet is adta (2001 Magyar Hírlap CD09) ‖ kabarétáncosnő fn 6C2 | Jones[, a volt zsoké] egy cabaret-táncosnőnek lett a bolondja, amiatt forditott hátat mesterségének (1910 Pesti Hírlap aug. 20. C5658, 18) | A film témája az éjszakai párizsi nő. Kabarétáncosnő, sztriptizgörlök, fiatal lány, aki csábítja anyja szeretőjét, gazdag lány, aki un már mindent... (1963 Film, Színház, Muzsika aug. 23. C0156, [21]) | [a Mouline Rouge című filmben] a Kaméliás hölgy kurtizánromantikáját idézi Satine, a tüdőbeteg kabarétáncosnő sorsa (2001 Népszava máj. 12. C7464, 10) ‖ kabarézongorista fn 6A (jelzőként is) (kissé rég) | Jazz- és kabaré-zongorista nemzetközi repertoirral, jazz- és kabarédobos és harmonikaszólista külföldről visszatértek (1934 Pesti Hírlap ápr. 27. C5682, 21) | Zürichben (1943. február 4.) bemutatják a kabarézongorista-komponista Huldrech Georg Früh kísérőzenéjével a Weill-elhagyta kínai darabot [ti. A szecsuáni jólélek című Brecht-művet] (1994 Népszabadság nov. 14. C7844, 21).

2. ’kabaréban v. kabaréműsor részeként előadott, abban való előadásra szánt 〈produkció, mű stb.〉’ ❖ ‖ kabarédal fn 4A8 | Nagy Endre kabaréjában ma este mutatták be a pompásan sikerült márciusi müsort. […] Az apache, Zsuzsi és Az előszoba cimü elmés szinpadi tréfákon kivül előadtak egy Uránia-paródiát és több népszerüségre számitó kabarédalt (1909 Budapesti Hírlap márc. 2. C4697, 16) | Lapjaink rajzai legtöbbnyire úgy viszonylanak a művészethez, mint kabarédalok a költészethez. Gyorsan születnek és éppen olyan gyorsan merülnek feledésbe (1940 Farkas Zoltán CD10) | [Heltai Jenő] költészetére a dalszerűség a legjellemzőbb, ő teremtette meg az igényes kabarédalokat, melyekben nem törekedett magasrendű eszmék kifejezésére, sokkal inkább egyfajta bensőséges, idilli nyugalom, polgári életbölcsesség csattanós, áttetsző megfogalmazására (1986 Rónay László CD53) | [Ben Turán művében] belekeveri egészen alpári és giccses nóták, slágerek, kabarédalok, obszcenitások idézetei közé Zrínyi, Katona József, Ady és mások sorait (1996 Új Könyvek CD29) ‖ kabarédarab fn 3A1 (átv is) | A „Magyar Vezényszó” czimü politikai kabaret-darabnak legutolsó felvonásához értünk, amelyben bukni fog a hős (1907 Borsszem Jankó dec. 8. C5026, 2) | [Szép Ernő] regényei, kabarédarabjai, költeményei és sanzonjai révén a kor igen népszerű írója (1965 Komlós Aladár CD53) | Szilágyi György méltán nagy sikerű kabarédarabjában Popper művész úr egymaga alakította a hét törpét (1990 Népszabadság okt. 8. C7840, 16) ‖ kabarészám fn 3A | Az ünnepség délután három órakor kezdődik. Három szindarabot adnak elő, aztán kabaret-számok következnek (1906 Pesti Napló aug. 19. C5274, 14) | akik nem tudják beleélni magukat [Nagy Endre A miniszterelnök című bohózatába], még frivolnak is találhatják egyes részeit – „mint egy kabarészámot” (1912 György Mátyás CD10) | [Hofi Gézát] Komlós János szerződtette a Mikroszkóp Színpadra, és ő tanította meg a dupla, a sokfenekű gondolkodásmódra. Arra, hogy egy kabarészám a szórakoztatáson kívül mást, többet is adhat (2002 Magyar Hírlap CD09).