akasztal ts ige 1a (rég)

1. ’akaszt, szúr vmit vmibe’ ❖ A’ szarvas tsak akkor rij, mikor a’ dárdát mellyébe vagy ágyékába akasztalják (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 84).

1a. (átv is) ’kapcsol, fűz vmit vmihez’ ❖ akasztalom [=] kaptsolom, aggatom (1784 Kisded szótár C0815, 8) | [Szentségtörés a Szentíráshoz] tóldalékot akasztalni, forrasztani; valamit beléje toszni (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 300) | gyenge ruhája Illend rántzokba szedett, és gombokkal akasztalt (1810 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0830, 31).

2. ’akadályoz, gátol’ ❖ CzF.

Fr: nyűg.

Sz: akasztalás, akasztalat.

Vö. CzF.; TESz. akaszt; ÚMTsz.

akasztal ❖ tárgyas ige ◦ 1a ◦ (rég)
1.
akaszt, szúr vmit vmibe
A’ szarvas tsak akkor rij, mikor a’ dárdát mellyébe vagy ágyékába akasztalják
(1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley)
1a. (átv is)
kapcsol, fűz vmit vmihez
akasztalom [=] kaptsolom, aggatom
(1784 Kisded szótár)
[Szentségtörés a Szentíráshoz] tóldalékot akasztalni, forrasztani; valamit beléje toszni
(1803 Baróti Szabó Dávid)
gyenge ruhája Illend rántzokba szedett, és gombokkal akasztalt
(1810 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius)
2.
akadályoz, gátol
CzF.
Fr: nyűg
Sz: akasztalás, akasztalat
Vö. CzF.; TESz. akaszt; ÚMTsz.

Beállítások