cefre fn 6B

1. ’pálinkafőzéshez, sörgyártáshoz, ill. más szeszes ital készítéséhez haszn., felaprított, megzúzott(, élesztővel erjesztett, cukorral kevert) anyag, kül. erjedő gyümölcs, zöldség v. szőlőfürtök szilárd részeit is tartalmazó zúzalék’ ❖ rájok [ti. az őszibarackokra] ülve, czefrévé nyomá azokat (1855 Fáy András¹ C1722, 20) | Cefrét verünk, főzünk italt, Lakomát csapunk, nagy táncot: Szépen köszönjük, Körmös úr, Hogy viszed a fináncot! (1868 k. Arany János ford.–Burns 8014113, 312) | A szűrt cefre a sörfőzőkatlanba jut (1925 RévaiNagyLex. C5713, 54) | A tartályokban levő anyag a szakértők első véleménye szerint forrásban lévő cukorcefre. […] A szóvivő hozzáfűzte: a cefréből a bor mellett más alkohol is készíthető (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. (ritk) ’az ebből előállított szeszes ital leszűrése után hátramaradó anyag’ ❖ még a hulladék cefrének is akad vevője (1893 Jókai Mór CD18) | Az alkoholtól megszabadított cefre […] igen értékes állati takarmányt képez (1897 PallasLex. CD02) | Gyümölcsecetet és pálinkát főzetett, a cefrét állatokkal etette fel (1998 Csoma Zsigmond CD58).

2. (nyj v. irod, pejor) ’〈becsmérlésként is:〉 prostituált, szajha, ill. könnyűvérű, feslett nő’ ❖ tzefre, tzafra, ſzajha (1792 Kisded szótár C0816, 253) | No te ugyan beleválasztottál magadnak a feleségbe! Hisz ez egy lusta, renyhe, szófogadatlan cefre! (1886 Jókai Mór CD18) | csudára takaros volt nem egy ezek közül a falusi cefrék közül (1941 Tersánszky Józsi Jenő 9706012, 25) | az asszony csapzottan mén visszafelé, a törzs[őrmester] rugdossa. – Valld be, hogy szerb vagy, te cefre, vagy zsidó, akkor elengedlek (1964 Cseres Tibor 9088001, 136).

ÖU: gabona~, sör~, szilva~, szőlő~.

ÖE: ~mester.

Sz: cefrés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. cefre¹

cefre ❖ főnév ◦ 6B ◦
1.
pálinkafőzéshez, sörgyártáshoz, ill. más szeszes ital készítéséhez haszn., felaprított, megzúzott(, élesztővel erjesztett, cukorral kevert) anyag, kül. erjedő gyümölcs, zöldség v. szőlőfürtök szilárd részeit is tartalmazó zúzalék
rájok [ti. az őszibarackokra] ülve, czefrévé nyomá azokat
(1855 Fáy András¹)
Cefrét verünk, főzünk italt, Lakomát csapunk, nagy táncot: Szépen köszönjük, Körmös úr, Hogy viszed a fináncot!
(1868 k. Arany János ford.–Burns)
A szűrt cefre a sörfőzőkatlanba jut
(1925 RévaiNagyLex.)
A tartályokban levő anyag a szakértők első véleménye szerint forrásban lévő cukorcefre. […] A szóvivő hozzáfűzte: a cefréből a bor mellett más alkohol is készíthető
(1998 Magyar Hírlap)
1a. (ritk)
az ebből előállított szeszes ital leszűrése után hátramaradó anyag
még a hulladék cefrének is akad vevője
(1893 Jókai Mór)
Az alkoholtól megszabadított cefre […] igen értékes állati takarmányt képez
(1897 PallasLex.)
Gyümölcsecetet és pálinkát főzetett, a cefrét állatokkal etette fel
(1998 Csoma Zsigmond)
2. (nyj v. irod, pejor)
〈becsmérlésként is:〉 prostituált, szajha, ill. könnyűvérű, feslett nő
tzefre, tzafra, ſzajha
(1792 Kisded szótár)
No te ugyan beleválasztottál magadnak a feleségbe! Hisz ez egy lusta, renyhe, szófogadatlan cefre!
(1886 Jókai Mór)
csudára takaros volt nem egy ezek közül a falusi cefrék közül
(1941 Tersánszky Józsi Jenő)
az asszony csapzottan mén visszafelé, a törzs[őrmester] rugdossa. – Valld be, hogy szerb vagy, te cefre, vagy zsidó, akkor elengedlek
(1964 Cseres Tibor)
ÖU: gabonacefre, sörcefre, szilvacefre, szőlőcefre
ÖE: cefremester
Sz: cefrés
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. cefre¹

Beállítások