csecsenc mn és fn (kissé rég)
I. mn 13B
1. ’Oroszország európai részén, a Kaukázus északi lejtőin levő Csecsenföldön élő, a kaukázusi nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő, iszlám vallású 〈nép〉’ ❖ 1797-ben látott napvilágot Samyl, Himri faluban s harminczhét éves volt, midőn a Csecsencz faj főnökévé lett (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Kár, hogy a csecsenc nép, ha ugyan rejt még a Kaukáz valamely zúga behódolatlan törzset, nem olvashatja Wittgenstein gyönyörű német verseit (1861 Arany János C6505, 58) | [az Elbruszon] túlnan kelet felé lakik a csecsenc nép (1877 Jókai Mór CD18) | Jevdokimov tábornok meghódította Varandit és Satojt, mire az összes csecsenc törzsek, egynek kivételével, elpártoltak Samiltól (1895 PallasLex. CD02).
1a. ’e népből való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású, e néphez tartozó 〈személy, csoport〉’ ❖ hatalmasabban, mint valaha, támad föl benne [ti. a kozák férfiban] a csecsenc leány emléke (1861 Arany János C6505, 56) | A csecsencz származású Samyl […] nem született törzsfőnek, csak tettei, hírneve emelték őt népe élére (1904 Nagy képes világtörténet CD03).
2. ’e néppel v. Csecsenföldön történő, e nép körében zajló, ill. általa megvalósuló’ ❖ a csecsencz–kozák háború […] alkalmas tárgyat fog szolgáltatni egy új – Iliászra! (1860–1861 Arany János C0654, 506).
2a. ’e nép által v. Csecsenföldön létrehozott, ill. művelt, folytatott’ ❖ Hadshi-Jurt is efféle csecsenc eposz (1861 Arany János C6505, 53).
3. (-ül raggal, hsz-szerűen) (Nyelvt is) ’e nép által beszélt nyelven’ ❖ Soha nem beszéltem vele többet se cserkeszül, se csecsencül (1898 Jókai Mór CD18).
4. ’(jellemzően) e nép által lakott 〈terület, hely〉, ill. e területen levő’ ❖ A másik ut […] a csecsencz föld főutját képezi (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Hadshi-Jurt, mondám, egy csecsenc falu neve (1861 Arany János C6505, 55) | [Groznij] 1929 óta az autonom csecsenc területhez tartozik (1935 RévaiNagyLex. C5717, 396).
II. fn 3B
1. (rendsz. hat ne-vel, tbsz-ban) ’Oroszország európai részén, a Kaukázus északi lejtőin levő Csecsenföldön élő, a kaukázusi nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő, iszlám vallású nép’ ❖ A csecsenz és cserkesz vesszőből fonta városai falát (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Csecsenc v. csecsen, a Kaukázus főgerincétől É-ra, a Terek folyó vidékén s a Darjal-hágótól az Aktas forrásáig terjedő vidéken lakó nép (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 198) | egyik napilapunk szerint a csecsenek (régebbi magyar nevükön csecsencek) önmagukat vajnahoknak hívják (1995 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’e néphez tartozó személy, kül. férfi’ ❖ [A kozák Aiminoff] a dühös Issát és a csecsenceket […] az izlamra térés által kiengeszteli (1861 Arany János C6505, 56) | Keress magadnak egy kalauzt, ne abházt, mert az ostoba, ne is csecsencet, mert az áruló, hanem osszetet, aki hű és okos (1877 Jókai Mór CD18) | az átkozott csecsencek tizenhatszor jöttek le a hegyekből és lovasrohammal rajtaütöttek a játékkaszinón (1955 Wessely László ford.–Tolsztoj¹ C4551, 38) | jó barátom, angol diplomata megütközve meséli, mivel környékezte meg nemrég Budapesten egy kóborjáró csecsenc (1994 Magyar Hírlap CD09).
2. (Nyelvt) ’e nép által beszélt, a kaukázusi nyelvek nah ágába tartozó, ragozó típusú nyelv’ ❖ Kaukázusi nyelvek: […] c) csecsenc (1893 PallasLex. CD02) | a khisztek v. mizdseghek nyelvei: a csecsenc, thus stb. (1914 RévaiNagyLex. C5707, 369).