csibész fn és mn 

I. fn 4B

1. ’neveletlen (utca)gyerek, naplopó suhanc’ ❖ csíbész: fiatal naplopó, […] ügyes, élelmes (1898 A magyar diáknyelv C1419, 36) | Bizonyára az utcai csibészektől tanulod ezeket a dolgokat (1928 Kassák Lajos CD10) | Futbalozott a Vásártéren a többi kis csibésszel (1940 József Jolán C2453, 94) | négy iskolakerülő csibész (1996 Magyar Hírlap CD09) | egy átok rossz csibész, falurossza bitang kölyök (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. (tréf) ’〈kedveskedő megszólításként is:〉 huncut, csintalan fiú, kölyök’ ❖ – Jó napot, Károly bácsi! Ő is megismerte a gyereket, ujjaival beleturkált a kócos hajába: – Hát nem felejtettél el, te csibész? (1928 Kassák Lajos CD10) | – Még meg is védem ezeket a kis csibészeket, nemhogy bántanám őket. Kettéhasítom, aki gyerekhez nyúl, akár élő, akár árnyék (1978 Török Sándor 1157002, 79) | a Te kis csibész! mondatban a csibész főnév adott esetben a kedveskedés, a szeretet érzelmének kifejezése (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’〈megszólításként is:〉 aljasságokra, alávalóságokra képes, semmirekellő gazember, csirkefogó’ ❖ a vőlegényed […] nem olyan közönséges csibész, mint a többi; bandita és bandita között is van különbség (1907 Ambrus Zoltán C0596, 104) | – Loptál, csibész – kiáltotta a nyakamat fogva – valld meg most, hogy rajtakaptalak (1913 Babits Mihály 9014130, 132) | Pék Mária öklével az asztalra vágott, vén csibésznek nevezte az öreget, káromkodott cifrán (1962 Fejes Endre 9139001, 214) | [Horváth József festőművész] Csepelen lakott. Egy este két csibész meg is támadta a sötét töltésen (1973 I. Horváth László CD52) | a betyárok lovon jártak, a mai csibészek lopott autón (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’csibét, csirkét áruló személy, csibeárus’ ❖ Csibész csibeáruló. Csibészné csibeáruló asszony vagy leány (1824 Maróthy Mátyás–Nátly József C4157, 34).

II. mn 12B

’aljasságokra, alávalóságokra képes, semmirekellő 〈személy, csoport〉’ ❖ Lyescsinszkij Viktor is otthon volt. Közölte apjával azt a gyanúját, hogy a revolvert valamelyik szomszédjuk lophatta el, alighanem az a csibész Korcságin Pável (1949 Radó György ford.–Osztrovszkij 9544004, 41) | tárgyaltam reggeltől estig a sok csibész iparossal (1966 Karinthy Ferenc 9308003, 282) | lehet, hogy egy csibész taxist fogok ki […], aki dupla tarifát kér (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a spanyol] Alfonso kétszer is csibészebb volt [a magyar játékosnál] (1997 Magyar Hírlap CD09).

a. (biz) ’huncutságokra, csínytevésekre kész 〈fiú, kölyök, ill. személyek csoportja〉’ ❖ Te is meghúzogatod a bajuszomat, mint ez a csibész bátyád? (1978 Török Sándor 1157004, 187) | Élvezem a melómat, és szeretem ezt a csibész társaságot (1979 László-Bencsik Sándor 9383005, 153) | [az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban] is diákok vannak, akik néha bizony csibészek (2000 Új Könyvek CD29).

ÖE: ~tréfa.

Sz: csibészes, csibészség.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

csibész ❖ főnév és melléknév
I. főnév ◦ 4B
1.
neveletlen (utca)gyerek, naplopó suhanc
csíbész: fiatal naplopó, […] ügyes, élelmes
(1898 A magyar diáknyelv)
Bizonyára az utcai csibészektől tanulod ezeket a dolgokat
(1928 Kassák Lajos)
Futbalozott a Vásártéren a többi kis csibésszel
(1940 József Jolán)
négy iskolakerülő csibész
(1996 Magyar Hírlap)
egy átok rossz csibész, falurossza bitang kölyök
(2000 Magyar Hírlap)
1a. (tréf)
〈kedveskedő megszólításként is:〉 huncut, csintalan fiú, kölyök
– Jó napot, Károly bácsi! Ő is megismerte a gyereket, ujjaival beleturkált a kócos hajába: – Hát nem felejtettél el, te csibész?
(1928 Kassák Lajos)
– Még meg is védem ezeket a kis csibészeket, nemhogy bántanám őket. Kettéhasítom, aki gyerekhez nyúl, akár élő, akár árnyék
(1978 Török Sándor)
a Te kis csibész! mondatban a csibész főnév adott esetben a kedveskedés, a szeretet érzelmének kifejezése
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2.
〈megszólításként is:〉 aljasságokra, alávalóságokra képes, semmirekellő gazember, csirkefogó
a vőlegényed […] nem olyan közönséges csibész, mint a többi; bandita és bandita között is van különbség
(1907 Ambrus Zoltán)
– Loptál, csibész – kiáltotta a nyakamat fogva – valld meg most, hogy rajtakaptalak
(1913 Babits Mihály)
Pék Mária öklével az asztalra vágott, vén csibésznek nevezte az öreget, káromkodott cifrán
(1962 Fejes Endre)
[Horváth József festőművész] Csepelen lakott. Egy este két csibész meg is támadta a sötét töltésen
(1973 I. Horváth László)
a betyárok lovon jártak, a mai csibészek lopott autón
(1998 Magyar Hírlap)
3. (rég)
csibét, csirkét áruló személy, csibeárus
Csibész csibeáruló. Csibészné csibeáruló asszony vagy leány
(1824 Maróthy Mátyás–Nátly József)
II. melléknév ◦ 12B
aljasságokra, alávalóságokra képes, semmirekellő 〈személy, csoport〉
Lyescsinszkij Viktor is otthon volt. Közölte apjával azt a gyanúját, hogy a revolvert valamelyik szomszédjuk lophatta el, alighanem az a csibész Korcságin Pável
(1949 Radó György ford.–Osztrovszkij)
tárgyaltam reggeltől estig a sok csibész iparossal
(1966 Karinthy Ferenc)
lehet, hogy egy csibész taxist fogok ki […], aki dupla tarifát kér
(1997 Magyar Hírlap)
[a spanyol] Alfonso kétszer is csibészebb volt [a magyar játékosnál]
(1997 Magyar Hírlap)
a. (biz)
huncutságokra, csínytevésekre kész 〈fiú, kölyök, ill. személyek csoportja〉
Te is meghúzogatod a bajuszomat, mint ez a csibész bátyád?
(1978 Török Sándor)
Élvezem a melómat, és szeretem ezt a csibész társaságot
(1979 László-Bencsik Sándor)
[az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban] is diákok vannak, akik néha bizony csibészek
(2000 Új Könyvek)
ÖE: csibésztréfa
Sz: csibészes, csibészség
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások