csomópont fn 3A1 

1. (Közl is) ’közlekedési útvonalak kereszteződési v. találkozási pontja, ill. az az állomás v. helység, ahol az útvonalak találkoznak’ ❖ [Manchester] központtá lőn, melyből minden irányban fő és mellékpályák indulnak ki s csomópontja volt a különböző osztályokban tervezett és épitett vaspályáknak (1863 A magyar ember könyvtára C3387, 266) | egy olyan állomáshoz érkezett a vonat, amely csomópont volt egy másik vasútvonallal (1877 Jókai Mór CD18) | Sztálingrád hatalmas politikai központ a Szovjetúnió déli részén, fontos ipari bázis és forgalmi csomópont, mely összeköti a Kaukázust a Szovjetúnió központi körzeteivel (1949 A sztálingrádi csata 1069001, 5) | körforgalmú csomópont (1998 Magyar Hírlap CD09) | Baja olyan közlekedési csomópont, ahol a vasúti és közúti szállítás kapcsolódik a vízi szállítás lehetőségéhez (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. (Inf v. Távk) ’adatátviteli hálózat csatlakozó pontjain található számítógép, kül. szerver, amely üzenetek v. csomagok küldését, fogadását, ill. ezek forgalomirányítását végzi’ ❖ Lokális (magyarul: helyi) hálózatnak nevezzük számítógépek olyan közvetlen (nem telefonvonalon keresztüli) összekapcsolását, ahol az egyes számítógépek – a hálózat un. csomópontjai – a rajtuk és a bennük futó program segítségével képesek elérni egymás perifériáit (1987 Pajor Gábor 1116001, 13) | A helyi hálózat jellegzetes eleme a lakásból az első távközlési csomópontba (helyi telefonközpont) befutó érpár: ezek összessége alkotja az előfizetői hálózatot (1987 Tények könyve CD37) | A világháló elnevezés jól kifejezi a lényeget. Olyan hálózatról van szó, amelynek csomópontjaiban számítógépek, szerverek állnak (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’olyan hely(ség), ahol vmely (közös) tevékenység végzése céljából több személy gyülekezik, ill. ahol vmely gazdasági, szellemi stb. tevékenység összpontosul; centrum’ ❖ Debrecen már jó negyedfél század óta egyik kiváló csomópontja a hazai protestantismusnak és művelődésnek (1899 Akadémiai Értesítő C0013, 386) | minden magyar embert érdekli az elmult századok plébániatemplomainak és kápolnáinak milyensége, helye és vidéke, hisz ezek képezték a régi keresztény magyarságnak csomópontjait (1910 Veszprémi Hírlap 2114001, 6) | [Érsekújvár] a Kis-Alföld É-i részének mindig egyik jelentős gazdasági és kultúrális csomópontja volt (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 198) | A mozi mint társadalmi és szórakozási csomópont (1959 Valóság 2056034, 73).

2a. (sajtó) ’a (gazdasági) fejlődésben élen járó, meghatározó jelentőségű térség, ország; centrum’ ❖ a csendes-óceáni térség országaival a gazdasági és politikai kapcsolatokat indokolt elmélyíteni, hiszen ez a régió lesz a következő évezred elejének gazdasági csomópontja (1994 Magyar Hírlap CD09) | A világgazdaság csomópontjai a nagy népességű és dinamikus, évente 5-8 százalékos gazdasági növekedést elérő államokba: Délkelet-Ázsiába, Kínába, illetve Indiába helyeződnek át (1995 Figyelő CD2601).

2b. (vál) ’〈a figyelem, az érdeklődés, a kutatás stb.〉 középpontja, legfőbb iránya, célja’ ❖ A kutatások csomópontjai Dante életműve, a reneszánsz, a Risorgimento (1981 Köpeczi Béla–Sziklay László CD53) | Tematikus sorrendben megyek, hogy melyek voltak azok a csomópontok, amelyek körül a vita kibontakozott (1990 Országgyűlési Napló CD62).

2c. (vál) ’tevékenységben, folyamatban elért fordulópont, ill. fordulatot hozó helyzet’ ❖ A biztosítási ügy törvényhozási szabályozásának csomópontja (1893 PallasLex. CD02) | [a visszapillantás] az európai művészet utolsó negyven évének fontosabb csomópontjait igyekszik összefoglalni (1932 Péter András CD10) | [Déry Tibor] könyvének egyik legfőbb jellegzetessége, hogy a fejlődés fontos állomásait, csomópontjait dolgozza fel (1952 Mészáros István 2051026, 86) | sorsdöntő történelmi csomópontok (1990 Csűrös Miklós CD53).

3. ’Az a térbeli hely, ahol vonalak v. síkok, ill. ezek által ábrázolható dolgok összeérnek v. metszik egymást.’

3a. (rég) ’az a hely, ahol több földfelszíni forma(, kiemelkedés) találkozik, összefut; csomó’ ❖ Az Avas hegy, melynek alján terül el Miskolcz, tagadhatlanúl egyik legérdekesebb pontja az alföld és felföld eme csomópontján fekvő, teljesen magyar, ügyekező s életrevaló nép lakta városnak (1887 e. Podmaniczky Frigyes 8370003, 165) | Az Izwornál, mely a Suczawa egyik forráspatakja, és a Wisznitzki-erdő éjszaki oldalán fakad, egy földrajzi tekintetben nevezetes hegycsomóhoz érünk. Itt ugyanis a bukovinai Kárpátok több nyúlványának csomópontjához, azon vízválasztó hegyekhez érünk, melyekből az Arany-Bistritza, a Suczawa és a Moldava mellékvizeinek forrásai erednek (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Pamir, tulajdonképpen Ny-i Belső-Ázsia hatalmas gyűrt láncainak csomópontjában levő sivatagos magasföld, de hozzászámítják még a Ny felé hozzácsatlakozó hegyvidéket is (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 78).

3b. (Műsz) ’〈rácsos tartószerkezetben:〉 rudak találkozásának helye’ ❖ szabályszerü kéttámaszu rácsos tartók, amelyeknek rudjai a csomópontokon v. közvetlenül egymáshoz v. közös csomólemezekhez vannak szögecselve (1894 PallasLex. CD02) | Azon pontok, melyekben a rudak találkoznak: a csomópontok (1924 RévaiNagyLex. C5712, 3) | A szeglemezeket két oldalról a fába préselve, roncsolásmentes kapcsolatot biztosítanak a faszerkezetek rúdjai között. Alkalmas csomópontok kialakítására, síkbeli fakapcsolatok megteremtésére, illetve keretek kivitelezésére és rudak toldásához is (2000 Magyar Hírlap CD09).

3c. (Fiz) ’állóhullámok terében az a pont, ahol a hullám amplitúdója nulla; csomó’ ❖ Az egyes álló hullámokat csomópontok választják el egymástól, vagyis olyan pontok, melyek állandóan nyugalomban maradhatnak (1914 RévaiNagyLex. C5706, 367) | A hang forrásául szolgáló rezgő testek, mint ismeretes, álló hullámokkal rezegnek; a rezgő húroknál, pálcáknál stb. mindenütt találunk pontokat, amelyek mozdulatlanok maradnak, holott a test többi pontja rezeg. Ezek az úgynevezett csomópontok. A rezgő lemezeknél a csomópontok egész vonalrendszert alkotnak, a csomóvonalak rendszerét (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 159) | a hullám-visszaveréseknél keletkező csomópontok, ahol nincs semmiféle rezgés (1934 Szentkuthy Miklós 9664001, 65) | A csomópontok az ellentétes fázisban rezgő részecskéket választják el egymástól; egyszerű állóhullámnál két csomópont egymástól mért távolsága a hullámhossz fele (1998 MagyarNagyLex. C5819, 144).

3d. (Csill) ’két égitest keringési síkjának, ill. egy keringő égitest pályájának és a választott koordináta-rendszer alapsíkjának közös pontja, metszéspontja; csomó’ ❖ a bolygópályáknak az ekliptikára vonatkoztatott csomópontjai (1893 PallasLex. CD02) | A két csomópont közül az, amelyen az égitest É felé halad át, a felszálló csomó […], a másik a leszálló csomó (1998 MagyarNagyLex. C5819, 143).

Sz: csomóponti.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.