csonthártya fn 6A (Anat)

’a csontok felületét borító, erekben és idegekben gazdag kötőszöveti hártya’ ❖ [az erek] a’ külső tsonthártyában rendeltetnek (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 28) | a csont- és az azt bevonó csonthártya gyuladása evedést [= gennyesedést] eredményez (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A csonthártya ugyanis nem veszi körül egészen a fogat, hanem csak a cement-sávokra tapad erősen reá, a zománcos fölületet viszont szabadon hagyja (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A csontok vastagságát a csonthártya növeli azáltal, hogy a csont külső felszínére újabb csontrétegeket épít (1986 Az emberi test 1114004, 1001).

UB: -gyulladás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

csonthártya főnév 6A (Anat)
a csontok felületét borító, erekben és idegekben gazdag kötőszöveti hártya
[az erek] a’ külső tsonthártyában rendeltetnek
(1782 Rácz Sámuel ford.Plenck)
a csont- és az azt bevonó csonthártya gyuladása evedést [= gennyesedést] eredményez
(1858 Vasárnapi Újság)
A csonthártya ugyanis nem veszi körül egészen a fogat, hanem csak a cement-sávokra tapad erősen reá, a zománcos fölületet viszont szabadon hagyja
(1929 Az állatok világa ford.)
A csontok vastagságát a csonthártya növeli azáltal, hogy a csont külső felszínére újabb csontrétegeket épít
(1986 Az emberi test)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások