dagadó mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → dagad.

II. mn 11A1

1. ’domborúan kiemelkedő, domborodó 〈izom v. ér〉’ ❖ Kinek vére pezseg, erei dagadók, miért nem kisérti fejti és használja erejét? (1842 Pesti Hírlap CD61) | A férfiu szőrmezének újjai föl vannak türve, s karjain dagadó erek látszanak, mellyek hatalmas erőre mutatnak (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Dagadó öklök, elhullt, elfeledt ősök öklei, emelkedjetek (1947 Illyés Gyula 9274155, 490) | Dagadó muszklik és kőkemény hasak a fiúknál, garantáltan zsírtalan combok a lányoknál – ezek napjaink szépségideál-kulcsszavai (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’erősen megtömött, a benne levő anyagtól domború 〈tárgy〉’ ❖ dagadó vánkosok hófehér gyolcsai között, gyógyitó álomba szenderülten találjuk Szerényi Gyulát (1846 Arany János 8014009, 22) | [Teréz] erőt vőn magán, s közelébe vont, egy dagadó pamlagra (1863 Lauka Gusztáv 8268036, 57) | hatalmas, dagadóra tömött zsák (1982 Jékely Zoltán 9278103, 48) | A kisebb-nagyobb vandalizmusok évente több százezer forintot húznak ki az egyház amúgy sem dagadó bukszájából (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (irod) ’heves érzelemmel eltelt 〈szív, kebel〉’ ❖ Az érzet kútfeje A dagadó kebel; Dalomnak hangjai Onnan szakadtak el (1843 Petőfi Sándor 8366007, 26) | Mert hogy egyszer csókot is kapott már Nánitól az agg szilvás ura: Most még annál dagadóbb kebellel Jár esténkint a zárt kapura (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Hogy szerették azokat [ti. a bajvívó hősöket] a nők… és milyen ragyogó szemmel s dagadó szívvel húzódott utánuk a bámuló tömeg (1925 Móricz Zsigmond CD10) | [a] szerkesztőségben munkáját befejezve rendesen a házban levő sarki kocsmában ünnepelte önmagát, teljesítményével megelégedve, dagadó mellel, ahogy azt már párizsi diákkorában is tette (1973 Gál István 9164003, 261).

4. ’áradásban, növekvőben levő 〈mozgó (víz)tömeg〉’ ❖ Boldogabb léſzel, ha […] az ál sekélyenn nem maradſz, féltvén dagadó haboktúl gyenge hajódot (1806 Verseghy Ferenc 8518015, 91) | Komjáthy verselése himnikus, áradó, dagadó folyó (1910 Babits Mihály C0701, 43) | [a szurkolók tömege] megindul hétvégeken, egyre dagadóbb áramlatban (1974 Zsolt István 9808004, 200).

5. ’nagyságában növekvő, gyarapodó 〈dolog〉’ ❖ A kiegyezés új, dagadó magyar királyságának nagy hivatalnokrendre volt szüksége (1935 Németh László² 9485057, 80) | Magyarország a dagadó költségvetési hiány finanszírozása végett sorra megcsapolta a világ kötvénypiacait (1995 Magyar Hírlap CD09) | dagadó készpénzhalmok (1999 Byte Magazin ford. CD38).

5a. ’erő(telje)s, intenzív 〈érzelem, lelki beállítottság〉’ ❖ [az ifjú] dagadó gőggel jövevénynek nézte barátit (1805 Verseghy Ferenc CD01) | a díszfiu […] dagadó önérzettel, divatos ruhákban sétált Budapest aszfaltjain (1893 Kozma Andor 8252009, 59) | [Kölcsey korában] a dagadó optimizmus, a megelégedettség azzal ahogyan van, nemesi érzelem volt (1946 Révai József 9564001, 19).

III. fn 1A

’sertés v. szarvasmarha mellkasi v. hasi részéből levágott hús, ill. ez mint étel’ ❖ legalsórendü husnemek: […] 17) dagadó, 18) csontos hátszin (1854 Vasárnapi Újság CD56) | fazékban töltött káposzta rotyog, pöfög, orjával, dagadóval (1906 Mikszáth Kálmán CD04) | A dagadó vagdaltnak, apróhúsnak való, de készíthetünk belőle töltött húst is (1989 Frank Júlia CD19) | A húsok bolti bontásánál továbbra is sok a szabálytalanság: a hosszúkarajra rávágják a tarját, a combra a lapockát, a dagadóra pedig az oldalas porcos részét (1998 Magyar Hírlap CD09).

Sz: dagadós.

Vö. CzF. dagadó¹, dagadó²; ÉrtSz.; TESz. dagad; ÉKsz.; ÚMTsz.

dagadó ❖ melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenév → dagad.
II. melléknév ◦ 11A1
1.
domborúan kiemelkedő, domborodó 〈izom v. ér〉
Kinek vére pezseg, erei dagadók, miért nem kisérti fejti és használja erejét?
(1842 Pesti Hírlap)
A férfiu szőrmezének újjai föl vannak türve, s karjain dagadó erek látszanak, mellyek hatalmas erőre mutatnak
(1856 Vasárnapi Újság)
Dagadó öklök, elhullt, elfeledt ősök öklei, emelkedjetek
(1947 Illyés Gyula)
Dagadó muszklik és kőkemény hasak a fiúknál, garantáltan zsírtalan combok a lányoknál – ezek napjaink szépségideál-kulcsszavai
(1997 Magyar Hírlap)
2.
erősen megtömött, a benne levő anyagtól domború 〈tárgy〉
dagadó vánkosok hófehér gyolcsai között, gyógyitó álomba szenderülten találjuk Szerényi Gyulát
(1846 Arany János)
[Teréz] erőt vőn magán, s közelébe vont, egy dagadó pamlagra
(1863 Lauka Gusztáv)
hatalmas, dagadóra tömött zsák
(1982 Jékely Zoltán)
A kisebb-nagyobb vandalizmusok évente több százezer forintot húznak ki az egyház amúgy sem dagadó bukszájából
(1996 Magyar Hírlap)
3. (irod)
heves érzelemmel eltelt 〈szív, kebel〉
Az érzet kútfeje A dagadó kebel; Dalomnak hangjai Onnan szakadtak el
(1843 Petőfi Sándor)
Mert hogy egyszer csókot is kapott már Nánitól az agg szilvás ura: Most még annál dagadóbb kebellel Jár esténkint a zárt kapura
(1856 Vasárnapi Újság)
Hogy szerették azokat [ti. a bajvívó hősöket] a nők… és milyen ragyogó szemmel s dagadó szívvel húzódott utánuk a bámuló tömeg
(1925 Móricz Zsigmond)
[a] szerkesztőségben munkáját befejezve rendesen a házban levő sarki kocsmában ünnepelte önmagát, teljesítményével megelégedve, dagadó mellel, ahogy azt már párizsi diákkorában is tette
(1973 Gál István)
4.
áradásban, növekvőben levő 〈mozgó (víz)tömeg〉
Boldogabb léſzel, ha […] az ál sekélyenn nem maradſz, féltvén dagadó haboktúl gyenge hajódot
(1806 Verseghy Ferenc)
Komjáthy verselése himnikus, áradó, dagadó folyó
(1910 Babits Mihály)
[a szurkolók tömege] megindul hétvégeken, egyre dagadóbb áramlatban
(1974 Zsolt István)
5.
nagyságában növekvő, gyarapodó 〈dolog〉
A kiegyezés új, dagadó magyar királyságának nagy hivatalnokrendre volt szüksége
(1935 Németh László²)
Magyarország a dagadó költségvetési hiány finanszírozása végett sorra megcsapolta a világ kötvénypiacait
(1995 Magyar Hírlap)
dagadó készpénzhalmok
(1999 Byte Magazin ford.)
5a.
erő(telje)s, intenzív 〈érzelem, lelki beállítottság〉
[az ifjú] dagadó gőggel jövevénynek nézte barátit
(1805 Verseghy Ferenc)
a díszfiu […] dagadó önérzettel, divatos ruhákban sétált Budapest aszfaltjain
(1893 Kozma Andor)
[Kölcsey korában] a dagadó optimizmus, a megelégedettség azzal ahogyan van, nemesi érzelem volt
(1946 Révai József)
III. főnév ◦ 1A
sertés v. szarvasmarha mellkasi v. hasi részéből levágott hús, ill. ez mint étel
legalsórendü husnemek: […] 17) dagadó, 18) csontos hátszin
(1854 Vasárnapi Újság)
fazékban töltött káposzta rotyog, pöfög, orjával, dagadóval
(1906 Mikszáth Kálmán)
A dagadó vagdaltnak, apróhúsnak való, de készíthetünk belőle töltött húst is
(1989 Frank Júlia)
A húsok bolti bontásánál továbbra is sok a szabálytalanság: a hosszúkarajra rávágják a tarját, a combra a lapockát, a dagadóra pedig az oldalas porcos részét
(1998 Magyar Hírlap)
Sz: dagadós
Vö. CzF. dagadó¹, dagadó²; ÉrtSz.; TESz. dagad; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások