dallamtalan mn 14A

1. ’zene nélküli, csak szöveges 〈mű, műfaj〉, ill. ilyen 〈előadás(mód)〉’ ❖ rimtelen, dallamtalan zümmögés inkább, mint ének (1865 Balázs Sándor¹ C0745, 172) | A csöppség […] elkezdte produkálni magát, a tiszta lapot nézve dalolt, abszolút dallamtalanul, de kitűnő taktusérzékkel (1914 Móricz Zsigmond CD10) | [a kiolvasó] a gyermekdal egy – rendszerint dallamtalan – oldalhajtása (1951 Kodály Zoltán C5370, XIII) | Nem kerültek bele kimutatásunkba a táncszók és a vőfélyversek, minthogy mindkét műfaj dallamtalan (1988 Magyar néprajz CD47).

2. ’nem eléggé dallamos v. szokatlan dallamú, es. (fület bántóan) disszonáns 〈melódia, zene, hanghatás stb.〉’ ❖ ifjurak, noha mindössze sem sok volt dalotokban, mégis a nótája felette dallamtalan volt (1870 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare C3732, 248) | Auric stílusa meglehetősen száraz és hideg, dallamtalan, de határozott és precíz, gazdag a szerencsés ritmikai ötletekben (1930 ZeneiLex. CD49) | [a 20. századi] kultúra nem egyenlő az absztrakt festményekkel, dallamtalan zenével (2000 Figyelő CD2601).

3. ’zeneiség, ritmus, verszene nélküli 〈költészet, szöveg, vers(forma)〉’ ❖ meg kell említenünk azt a néhány systémát, melyeket a jó Baróti […] a metrikában található mindenféle lábakból a maga kénye szerint rótt össze. […] Más nem utánozta e dallamtalan és értelmetlen schémákat (1889 Négyesy László C3316, 214) | A hősköltemény [ti. a Szigeti veszedelem] tele van dallamtalan sorokkal, rossz sormetszetekkel, gyarló rímekkel (1931 Pintér Jenő CD44) | [az angol irodalmi avantgárdban kizárt], hogy az ösztönösség nevében teljesen dallamtalan, odavetett, nyers vagy nyelvi bukfencekkel primitivizált legyen a szöveg (1999 Magyar Hírlap CD09) | a „prózai” versbeszéd jellemzi e meglehetősen dallamtalan költészetet (2000 Új Könyvek CD29).

Vö. ÉKsz.

dallamtalan ❖ melléknév ◦ 14A ◦
1.
zene nélküli, csak szöveges 〈mű, műfaj〉, ill. ilyen 〈előadás(mód)〉
rimtelen, dallamtalan zümmögés inkább, mint ének
(1865 Balázs Sándor¹)
A csöppség […] elkezdte produkálni magát, a tiszta lapot nézve dalolt, abszolút dallamtalanul, de kitűnő taktusérzékkel
(1914 Móricz Zsigmond)
[a kiolvasó] a gyermekdal egy – rendszerint dallamtalan – oldalhajtása
(1951 Kodály Zoltán)
Nem kerültek bele kimutatásunkba a táncszók és a vőfélyversek, minthogy mindkét műfaj dallamtalan
(1988 Magyar néprajz)
2.
nem eléggé dallamos v. szokatlan dallamú, es. (fület bántóan) disszonáns 〈melódia, zene, hanghatás stb.〉
ifjurak, noha mindössze sem sok volt dalotokban, mégis a nótája felette dallamtalan volt
(1870 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare)
Auric stílusa meglehetősen száraz és hideg, dallamtalan, de határozott és precíz, gazdag a szerencsés ritmikai ötletekben
(1930 ZeneiLex.)
[a 20. századi] kultúra nem egyenlő az absztrakt festményekkel, dallamtalan zenével
(2000 Figyelő)
3.
zeneiség, ritmus, verszene nélküli 〈költészet, szöveg, vers(forma)〉
meg kell említenünk azt a néhány systémát, melyeket a jó Baróti […] a metrikában található mindenféle lábakból a maga kénye szerint rótt össze. […] Más nem utánozta e dallamtalan és értelmetlen schémákat
(1889 Négyesy László)
A hősköltemény [ti. a Szigeti veszedelem] tele van dallamtalan sorokkal, rossz sormetszetekkel, gyarló rímekkel
(1931 Pintér Jenő)
[az angol irodalmi avantgárdban kizárt], hogy az ösztönösség nevében teljesen dallamtalan, odavetett, nyers vagy nyelvi bukfencekkel primitivizált legyen a szöveg
(1999 Magyar Hírlap)
a „prózai” versbeszéd jellemzi e meglehetősen dallamtalan költészetet
(2000 Új Könyvek)
Vö. ÉKsz.

Beállítások