alaprajz fn 3A

1. (Műsz) ’tárgy, építmény vízszintes keresztmetszetét arányos kicsinyítésben mutató (vázlatos) rajz’ ❖ minden előleges felmérés, alaprajz, ’s a’ mederágy történt magasodásai egybe gyüjtettek (1832 Jelenkor C0224, 699) | Szemere adta első tervét, […] egy javító fogháznak, alaprajzzal (1870 Csengery Antal C1269, 220) | A hosszas leírásoknál hasznosabb, ha néhány villa alaprajzát vesszük szemügyre (1973 Castiglione László 9076001, 79).

1a. ’épületegyüttes, kül. település elemeinek, részeinek elrendezése, belső rendje, a felszínen való elhelyezkedése, ill. ennek képi megjelenítése’ ❖ Nem sokkal kedvezőbb lesz a kép, ha a város alaprajzát kezünkbe vesszük (1865 Rómer Flóris 8395005, 272) | a városoknak meglehetősen szabályos alaprajza fejlődik (1915 Déznai Viktor CD10) | Alaprajz, városkép [ti. Pest-Budáé] egyaránt klasszikus, katonás (1937 Cs. Szabó László 9093013, 129) | [Rév-Komárom] alföldi jellegű város, de alaprajzán mindmáig meglátszik, hogy annak idején még utcáinak zegzugos vonala is a várvédelmet szolgálta (1980 Szombathy Viktor 1149003, 34).

2. ’vminek a váza, fő gondolatmenete, alapvető vonásainak együttese, es. ezt tartalmazó mű’ ❖ Ez rövid, de hű alaprajza apám’ erkölcs- ’s életbölcseség-tudományának (1841 Kovács Pál² 8251002, 173) | A szónoklattan alaprajza. Tanodai s magánhasználatra (1870 Magyar írók élete CD27) | szembeszökő, mennyire egyforma mind a kettőnek a struktúrája és alaprajza, mennyire egyezik a képek és szólamok összeszövésének a módja (1916 Schöpflin Aladár CD10) | [a] szerelmi történet […] köznapinak látszik alaprajzában (1968 Déry Tibor 9107011, 352).

2a. ’vminek az alapvetése, terv(ezet)e’ ❖ Rendeztessék az oktatás alaprajza országgyűlésileg (1844 Irodalmi Areopag C2181, 24) | a részleteket mintegy rendszerbe foglalni: ez lesz azután az írónak második föladata, illetőleg kezdettől ez lebeg előtte, mint terv, mint alaprajz (1899 e. Péterfy Jenő 8363005, 364) | A mai forgatókönyv nem félgyártmány, nem vázlat és nem alaprajz, nem csak utalás egy műalkotásra, hanem maga is teljes műalkotás (1948 Balázs Béla 9019050, 214).

2b. (rég) ’alapszabály’ ❖ [az Akadémia] alaprajzában semmi út nincs kijelentve, melyen ezt s az ily bajokat orvosolni lehetne (1832 Kölcsey Ferenc 8253057, 442) | a Magyar Tudós Társaság alaprajzát készítő választmány küldöttsége (1894 Tóth Béla¹ C4257, 75).

Sz: alaprajzi, alaprajzú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

alaprajz ❖ főnév ◦ 3A ◦
1. (Műsz)
tárgy, építmény vízszintes keresztmetszetét arányos kicsinyítésben mutató (vázlatos) rajz
minden előleges felmérés, alaprajz, ’s a’ mederágy történt magasodásai egybe gyüjtettek
(1832 Jelenkor)
Szemere adta első tervét, […] egy javító fogháznak, alaprajzzal
(1870 Csengery Antal)
A hosszas leírásoknál hasznosabb, ha néhány villa alaprajzát vesszük szemügyre
(1973 Castiglione László)
1a.
épületegyüttes, kül. település elemeinek, részeinek elrendezése, belső rendje, a felszínen való elhelyezkedése, ill. ennek képi megjelenítése
Nem sokkal kedvezőbb lesz a kép, ha a város alaprajzát kezünkbe vesszük
(1865 Rómer Flóris)
a városoknak meglehetősen szabályos alaprajza fejlődik
(1915 Déznai Viktor)
Alaprajz, városkép [ti. Pest-Budáé] egyaránt klasszikus, katonás
(1937 Cs. Szabó László)
[Rév-Komárom] alföldi jellegű város, de alaprajzán mindmáig meglátszik, hogy annak idején még utcáinak zegzugos vonala is a várvédelmet szolgálta
(1980 Szombathy Viktor)
2.
vminek a váza, fő gondolatmenete, alapvető vonásainak együttese, es. ezt tartalmazó mű
Ez rövid, de hű alaprajza apám’ erkölcs- ’s életbölcseség-tudományának
(1841 Kovács Pál²)
A szónoklattan alaprajza. Tanodai s magánhasználatra
(1870 Magyar írók élete)
szembeszökő, mennyire egyforma mind a kettőnek a struktúrája és alaprajza, mennyire egyezik a képek és szólamok összeszövésének a módja
(1916 Schöpflin Aladár)
[a] szerelmi történet […] köznapinak látszik alaprajzában
(1968 Déry Tibor)
2a.
vminek az alapvetése, terv(ezet)e
Rendeztessék az oktatás alaprajza országgyűlésileg
(1844 Irodalmi Areopag)
a részleteket mintegy rendszerbe foglalni: ez lesz azután az írónak második föladata, illetőleg kezdettől ez lebeg előtte, mint terv, mint alaprajz
(1899 e. Péterfy Jenő)
A mai forgatókönyv nem félgyártmány, nem vázlat és nem alaprajz, nem csak utalás egy műalkotásra, hanem maga is teljes műalkotás
(1948 Balázs Béla)
2b. (rég)
[az Akadémia] alaprajzában semmi út nincs kijelentve, melyen ezt s az ily bajokat orvosolni lehetne
(1832 Kölcsey Ferenc)
a Magyar Tudós Társaság alaprajzát készítő választmány küldöttsége
(1894 Tóth Béla¹)
Sz: alaprajzi, alaprajzú
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások