alapszófaj fn (Nyelvt)

’azon szófaji osztályok vmelyike, amelyeknek az elemei (bővíthető) mondatrészi szerepet betöltő, (korlátozottan) toldalékolható, ún. autoszemantikus, a szövegkörnyezettől független fogalmi jelentésű, ill. (ezeket helyettesítő,) közvetett denotatív jelentésű szavak’ ❖ [Tesnière] transzlációja azonban megmarad az egyes szavakon végzett műveletek színvonalán, az egyes alapszófajok funkcionális és formai átalakításának a szintjén (1971 Károly Sándor C5911, 275) | Az alapszófajok típusai: igék, főnevek, melléknevek, számnevek, névmások, határozószók, igenevek (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) | Az alapszófajok a (létező vagy társadalmilag elgondolt) dolgoknak és jellemzőiknek, a segédszófajok és a toldalékok ezek kapcsolatainak, viszonyainak jelölői (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) | Az alapszófajok önállóan mondatrészek, bővítményeket vehetnek fel, toldalékolhatók, jelentésük „autoszemantikus jelentés” (azaz kontextustól független, önálló, tartalmas jelentés) (2000 Keszler Borbála C6282, 68).

alapszófaj főnév (Nyelvt)
azon szófaji osztályok vmelyike, amelyeknek az elemei (bővíthető) mondatrészi szerepet betöltő, (korlátozottan) toldalékolható, ún. autoszemantikus, a szövegkörnyezettől független fogalmi jelentésű, ill. (ezeket helyettesítő,) közvetett denotatív jelentésű szavak
[Tesnière] transzlációja azonban megmarad az egyes szavakon végzett műveletek színvonalán, az egyes alapszófajok funkcionális és formai átalakításának a szintjén
(1971 Károly Sándor)
Az alapszófajok típusai: igék, főnevek, melléknevek, számnevek, névmások, határozószók, igenevek
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
Az alapszófajok a (létező vagy társadalmilag elgondolt) dolgoknak és jellemzőiknek, a segédszófajok és a toldalékok ezek kapcsolatainak, viszonyainak jelölői
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
Az alapszófajok önállóan mondatrészek, bővítményeket vehetnek fel, toldalékolhatók, jelentésük „autoszemantikus jelentés” (azaz kontextustól független, önálló, tartalmas jelentés)
(2000 Keszler Borbála)

Beállítások