derék² mn, fn és partikula  darék (nyj)

I. mn 19D

1. ’megbecsülésre méltó, jóravaló, becsületes 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈nép, csoport〉’ ❖ Derék blts Kuſzim! hiſzed-é hogy fel-fogadná kezemet Adelaida, ha réſzére állanék? (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 33) | Derék Nemzet a’ Magyar (1792 Bécsi Magyar Múzsa 7490001, 5) | Addig is barátomat és derék hitvesét forró tisztelettel ölelem! (1836 Szemere Pál 8439080, 319) | – Nincs ennél derekabb, különb ember, dolgosabb, talentumosabb, Magda, ennél a maga uránál a föld kerén se tán! (1911 Kaffka Margit 9290054, 114) | A jogszabály derék szerkesztői is gondolhattak arra a lehetőségre (1992 Novotni Zoltán 2022003, 16).

1a. (gyakr. állítm-ként) ’〈dicséretként is:〉 elismerésre méltó, jó 〈cselekedet, állapot stb.〉’ ❖ derék erkltsödet (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 31) | Bizony derék dolog, hogy igy büſzkélkedel (1801 Sándor István 7287103, 254) | Te is bujdokolsz a német elől. No, ez derék! (1888 Jókai Mór CD18) | Trentino fiai katonák, derékul küzdenek (1916 Fenyő Miksa CD10) | nagyon derék gesztus (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’rendeltetésének, feladatának (különösen) megfelelő, jó (minőségű) 〈állat, tárgy, dolog stb.〉’ ❖ Halkal az hol fel-domborodik, ’s dél tájra hanyatlik A’ föld, ’s a’ tsergö patakok ſzomſzédoſok; ottan Épületre derék hely leſzſz (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021007, 23) | Huszt vára a’ magas ksziklán Marmarosban a’ sok Schvendi, Básta, Botskai, Rakóczi zengetései után-is, derék még. Ellenben Zaaradban Világos Vár, a’ porban hever (1804 Molnár János 7445036, 210) | Nem mondhatnám, hogy otthon valami derék kosztom lett volna (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 35) | Az én derék kutyám – egy rendkívül okos állat (1912–1913 Zichy Géza 8538023, 91) | A nyelvújítás történetéből látom, hogy Kazinczy-ék százával alkották a derék, pompás szavakat, melyek nyomtalanul hullottak el (1926 Kosztolányi Dezső 9359110, 63) | Igazánból csak a szegények tudnak emlékezni is, egy májgombócos becsinált levesre, egy derék kályhára, egy kézfogásra (1942 u. Illyés Gyula 9274059, 176).

2. ’jól megtermett, nagydarab, ill. ilyen termetű 〈ember, állat〉’ ❖ igen darék termet iffiat (1777 Jeles gondolatok C2220, 56) | Derék egy állat vólt az a’ vadkan… (1819 Kisfaludy Károly C2681, 11) | De hogy is nőttél meg ennyire deréknek (1854 Vajda János 8503061, 93) | Az elárusító hölgyek kivétel nélkűl a legsulyosabb néposztályhoz tartoznak, derék termettel, jó egészséggel, ép tüdővel megáldva (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Nekik mán csak azok a derék, tenyeres talpas menyecskék tetszenek, akiben van mit fogni (1928 Móricz Zsigmond 9462005, 122) | az udvarlóm több már mint ötven éves, egy nagy derék ember, csak nem néz ki ennyi idősnek, szép fehér bőre van (1956 Pogány Mária 2005025, 99).

2a. (kissé rég) ’jókora, nagyméretű 〈tárgy, épület stb.〉’ ❖ Uliſſes hogy rongyát le-hányta nyakábúl, Ki-tettzett az erö ſzéles nagy vállábúl Terjedett melly’ cſontya’, ’s-tömött két inábúl Derék oldalai’, ’s-temérdek ſzárábúl. Mellyeket a’ Kérök hogy ſzemre vevének, Tetemi’ nagyságán el-is-rémülének, Mert illyen tagokat ritkán ſzemlélének (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 178) | azon az iszonyú nagy somma pénzen […] millyen derék épűletet lehetett volna […] föl emelni? (1805 Horvát István 8186007, 162) | e falu mellett foly a Zagyva, mely itt inkább igen derék kiterjedésü mocsáros nádas ingovánnyá változott (1837 Táncsics Mihály 8463006, 248) | a katonafegyver derék sebet vágott [az újságíró] szíve fölött (1913 Krúdy Gyula C2834, 219).

2b. ’tetemes mennyiségű, ill. nagymértékű, jelentős arányú’ ❖ 12-kor igen derék Magyar ebédhez űlök (1782 Kazinczy László C2554, 19) | a’ ló csikaja csak ló marad, akárhol csikózzák is, ámbár itt derekabban, ott hitványabban tenyészik (1830 Széchenyi István 8429003, 98) | [A bábelőadás] igen derékül mulattatott (1837 Tóth Péter 8491003, 284) | Fokosa, melly […] több derék verekedés alkalmával, a’ német mesterlegények hátain olly sok diadalt aratott (1846 Kovács Pál² 8251006, 348) | egy találmánya révén derék vagyonra tesz szert (1947 Rónay György 9573082, 216).

3. (rég) ’〈vmely időszak középső részére vonatkoztatva, amikor annak tulajdonságai a legteljesebben megmutatkoznak〉’ ❖ a hideg még derék télben-is nem sokáig szokott uralkodni (1781 Magyar Hírmondó C0269, 20) | [az ún. szederfa megbetegszik, ha] minden nyugta nélkül eſztendként, st derék nyárban is, ſzedik a’ levelét (1805 Mitterpacher Lajos 8572001, 24) | Derék nyár volt már (1893 Tömörkény István 8493001, 216) | Derék dél lehetett már (1907 Gárdonyi Géza C1842, 53).

4. (rég) ’a legfontosabb, fő’ ❖ Ha nem valami derék érbl foly a’ vér, hanem tsak a’ seb kerületin lévő apró eretskékböl, szabadosan hagyhatják folyni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 447) | Szabadságában áll az al-peresnek, minek elötte a’ 2dik §ban ki-vett Keresetekben a’ derék Perbe ereszkedvén feleletett adna, […] az Ellen-Félnek perbeli Juſsát […] különös Iráſſal kérdésbe venni (1788 Cházár András ford. C1220, 25) | Dérek-ügybe-is (Meritum Causae) (1788 Cházár András ford. C1220, 26) | Causa … Principalis: Els, F, derék [per] (1807 Ottlik Dániel C3374, 47).

II. fn 5D

’megbecsülésre méltó, jóravaló, becsületes személy’ ❖ egykor a’ Kalauzok által vezettetett derék [ti. katona] egy lónak farkába ragaſzkodván úgy vontatta magát kereſztl a’ havasokon (1801 Molnár János 7445024, 152) | Zrínyi fényes végét ki tudja, ki ismeri külföldön ’s számtalan más derékeink halhatatlan tetteit? (1830 Széchenyi István C3886, 169) | Elhullt csatában a derék (1857 Arany János 8014087, 274) | Hol a derék is fél, milyen Reménységem van nékem ott? (1980 Mészöly Dezső ford.–Rutebeuf 9437015, 174).

III. partikula 0 (rég)

’〈mn fokozására:〉 igen¹’ ❖ Derék nagy gaz ember volt hajó’ gazdája (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 140) | Hej zsiványság, derék szép zsiványság! (1845 Petőfi Sándor CD01) | derék sokba kerül [a kútfúrás] (1898 Móra István C3208, 77) | A derék nagy subák ott vannak kiterítve a kövezetre (1905 Tömörkény István 8493011, 48).

Vö. CzF. derék², derékitélet, derékleg, deréknyár, derékősz, derékszék, deréktavasz, deréktél, derékvédelem; ÉrtSz. derék²; TESz.; ÉKsz. derék²; SzT.; ÚMTsz. derék², deréknagy

derék² melléknév, főnév és partikula
darék I. 19D II. 5D III. 0 (nyj)
I. melléknév 19D
1.
megbecsülésre méltó, jóravaló, becsületes 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈nép, csoport〉
Derék blts Kuſzim! hiſzed-é hogy fel-fogadná kezemet Adelaida, ha réſzére állanék?
(1772 Zechenter Antal ford.Voltaire)
Derék Nemzet a’ Magyar
(1792 Bécsi Magyar Múzsa)
Addig is barátomat és derék hitvesét forró tisztelettel ölelem!
(1836 Szemere Pál)
– Nincs ennél derekabb, különb ember, dolgosabb, talentumosabb, Magda, ennél a maga uránál a föld kerén se tán!
(1911 Kaffka Margit)
A jogszabály derék szerkesztői is gondolhattak arra a lehetőségre
(1992 Novotni Zoltán)
1a. (gyakr. állítm-ként)
〈dicséretként is:〉 elismerésre méltó, jó 〈cselekedet, állapot stb.〉
derék erkltsödet
(1772 Zechenter Antal ford.Voltaire)
Bizony derék dolog, hogy igy büſzkélkedel
(1801 Sándor István)
Te is bujdokolsz a német elől. No, ez derék!
(1888 Jókai Mór)
Trentino fiai katonák, derékul küzdenek
(1916 Fenyő Miksa)
nagyon derék gesztus
(1997 Magyar Hírlap)
1b.
rendeltetésének, feladatának (különösen) megfelelő, jó (minőségű) 〈állat, tárgy, dolog stb.〉
Halkal az hol fel-domborodik, ’s dél tájra hanyatlik A’ föld, ’s a’ tsergö patakok ſzomſzédoſok; ottan Épületre derék hely leſzſz
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
Huszt vára a’ magas ksziklán Marmarosban a’ sok Schvendi, Básta, Botskai, Rakóczi zengetései után-is, derék még. Ellenben Zaaradban Világos Vár, a’ porban hever
(1804 Molnár János)
Nem mondhatnám, hogy otthon valami derék kosztom lett volna
(1851–1854 Táncsics Mihály)
Az én derék kutyám – egy rendkívül okos állat
(1912–1913 Zichy Géza)
A nyelvújítás történetéből látom, hogy Kazinczy-ék százával alkották a derék, pompás szavakat, melyek nyomtalanul hullottak el
(1926 Kosztolányi Dezső)
Igazánból csak a szegények tudnak emlékezni is, egy májgombócos becsinált levesre, egy derék kályhára, egy kézfogásra
(1942 u. Illyés Gyula)
2.
jól megtermett, nagydarab, ill. ilyen termetű 〈ember, állat〉
igen darék termet iffiat
(1777 Jeles gondolatok)
Derék egy állat vólt az a’ vadkan…
(1819 Kisfaludy Károly)
De hogy is nőttél meg ennyire deréknek
(1854 Vajda János)
Az elárusító hölgyek kivétel nélkűl a legsulyosabb néposztályhoz tartoznak, derék termettel, jó egészséggel, ép tüdővel megáldva
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Nekik mán csak azok a derék, tenyeres talpas menyecskék tetszenek, akiben van mit fogni
(1928 Móricz Zsigmond)
az udvarlóm több már mint ötven éves, egy nagy derék ember, csak nem néz ki ennyi idősnek, szép fehér bőre van
(1956 Pogány Mária)
2a. (kissé rég)
jókora, nagyméretű 〈tárgy, épület stb.〉
Uliſſes hogy rongyát le-hányta nyakábúl, Ki-tettzett az erö ſzéles nagy vállábúl Terjedett melly’ cſontya’, ’s-tömött két inábúl Derék oldalai’, ’s-temérdek ſzárábúl. Mellyeket a’ Kérök hogy ſzemre vevének, Tetemi’ nagyságán el-is-rémülének, Mert illyen tagokat ritkán ſzemlélének
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
azon az iszonyú nagy somma pénzen […] millyen derék épűletet lehetett volna […] föl emelni?
(1805 Horvát István)
e falu mellett foly a Zagyva, mely itt inkább igen derék kiterjedésü mocsáros nádas ingovánnyá változott
(1837 Táncsics Mihály)
a katonafegyver derék sebet vágott [az újságíró] szíve fölött
(1913 Krúdy Gyula)
2b.
tetemes mennyiségű, ill. nagymértékű, jelentős arányú
12-kor igen derék Magyar ebédhez űlök
(1782 Kazinczy László)
a’ ló csikaja csak ló marad, akárhol csikózzák is, ámbár itt derekabban, ott hitványabban tenyészik
(1830 Széchenyi István)
[A bábelőadás] igen derékül mulattatott
(1837 Tóth Péter)
Fokosa, melly […] több derék verekedés alkalmával, a’ német mesterlegények hátain olly sok diadalt aratott
(1846 Kovács Pál²)
egy találmánya révén derék vagyonra tesz szert
(1947 Rónay György)
3. (rég)
〈vmely időszak középső részére vonatkoztatva, amikor annak tulajdonságai a legteljesebben megmutatkoznak〉
a hideg még derék télben-is nem sokáig szokott uralkodni
(1781 Magyar Hírmondó)
[az ún. szederfa megbetegszik, ha] minden nyugta nélkül eſztendként, st derék nyárban is, ſzedik a’ levelét
(1805 Mitterpacher Lajos)
Derék nyár volt már
(1893 Tömörkény István)
Derék dél lehetett már
(1907 Gárdonyi Géza)
4. (rég)
a legfontosabb, fő
Ha nem valami derék érbl foly a’ vér, hanem tsak a’ seb kerületin lévő apró eretskékböl, szabadosan hagyhatják folyni
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Szabadságában áll az al-peresnek, minek elötte a’ 2dik §ban ki-vett Keresetekben a’ derék Perbe ereszkedvén feleletett adna, […] az Ellen-Félnek perbeli Juſsát […] különös Iráſſal kérdésbe venni
(1788 Cházár András ford.)
Dérek-ügybe-is (Meritum Causae)
(1788 Cházár András ford.)
Causa … Principalis: Els, F, derék [per]
(1807 Ottlik Dániel)
II. főnév 5D
megbecsülésre méltó, jóravaló, becsületes személy
egykor a’ Kalauzok által vezettetett derék [ti. katona] egy lónak farkába ragaſzkodván úgy vontatta magát kereſztl a’ havasokon
(1801 Molnár János)
Zrínyi fényes végét ki tudja, ki ismeri külföldön ’s számtalan más derékeink halhatatlan tetteit?
(1830 Széchenyi István)
Elhullt csatában a derék
(1857 Arany János)
Hol a derék is fél, milyen Reménységem van nékem ott?
(1980 Mészöly Dezső ford.Rutebeuf)
III. partikula 0 (rég)
〈mn fokozására:〉 igen¹
Derék nagy gaz ember volt hajó’ gazdája
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
Hej zsiványság, derék szép zsiványság!
(1845 Petőfi Sándor)
derék sokba kerül [a kútfúrás]
(1898 Móra István)
A derék nagy subák ott vannak kiterítve a kövezetre
(1905 Tömörkény István)
Vö. CzF. derék², derékitélet, derékleg, deréknyár, derékősz, derékszék, deréktavasz, deréktél, derékvédelem; ÉrtSz. derék²; TESz.; ÉKsz. derék²; SzT.; ÚMTsz. derék², deréknagy

Beállítások