dologszerető mn és fn (kissé rég)

I. mn 11C2

’munkát kedvelő, azt szívesen végző 〈személy〉, ill. jellemzően ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ nyelveden íratott Tled majorſag. Már kinek? a’ ki nem Értett, Paraſztnak? vagy, ki retteg Gyenge dolog’ ſzeret nevére Nemesnek? (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 32) | [A moralcsik] nép dologszerető, keveset eszik, és tejet vagy sört iszik, amit maga készít, nem pálinkát (1877 Jókai Mór CD18) | a németek tiszta, becsületes, rend-, pontosság- és dologszerető emberek (1975 Kertész Imre² CD41).

II. fn 1C (ritk)

’ilyen személy’ ❖ [A báró] kész volt a dologszeretőkkel bemélyedni a tudományba (1877 Brassai Sámuel ford.–Szollogub C1185, 17).

Vö. CzF.

dologszerető ❖ melléknév és főnév (kissé rég)
I. melléknév ◦ 11C2
munkát kedvelő, azt szívesen végző 〈személy〉, ill. jellemzően ilyen személyekből álló 〈csoport〉
nyelveden íratott Tled majorſag. Már kinek? a’ ki nem Értett, Paraſztnak? vagy, ki retteg Gyenge dolog’ ſzeret nevére Nemesnek?
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
[A moralcsik] nép dologszerető, keveset eszik, és tejet vagy sört iszik, amit maga készít, nem pálinkát
(1877 Jókai Mór)
a németek tiszta, becsületes, rend-, pontosság- és dologszerető emberek
(1975 Kertész Imre²)
II. főnév ◦ 1C ◦ (ritk)
ilyen személy
[A báró] kész volt a dologszeretőkkel bemélyedni a tudományba
(1877 Brassai Sámuel ford.–Szollogub)
Vö. CzF.

Beállítások