dúskálkodik tn ige 12a (rég v. nyj)

dúskálkodik vmiben (átv is) ’〈vmely személy〉 vminek, kül. ételnek, italnak bővében van, dúskál benne(, és tetszés szerint, bőven, pazarlóan él vele)’ ❖ távozásod meg komoritaná [apádat]; de annakutánna melly nagy röm nem töltené kedvét, midőn  tégedet jó tétimnek, mellyekkel  maga-is bvölködvén, bíráſiban gazdagon duskálkodni látna? (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 21) | Kedve szerént dúzskálkodott mindenben (1807 Dugonics András ford.–Voltaire C1486, 32) | duskálkodtak a drága sok dinnyében s gyümölcsben (1872 Jókai Mór C2283, 304) | Én néztem az ablakon, hogy te hogy dúskálkodol abban a temérdek sok jó ételben (1906 Móra Ferenc 9459031, 27) | Sosem dúskálkodhattam úgy a jó, vért megmozgató, elmét elernyesztő tevékenykedésben, mint itt [a kertben] (1962 Németh László² 9485056, 521).

a. ’bőségben(, pazarló módon) él’ ❖ Duskálkodni: fennyen klteni, vesztegetni, részegeskedni (1792 Kisded szótár C0816, 34) | ronda szemmel nézik a duskálkodó földesúr fiát (1878 Jókai Mór C2274, 206) | ő a maga erdőfedte örökségére folyvást ráfizet, A Tanussyak ellenben dúskálkodnak (1885 Jókai Mór C2314, 291).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dúskál; ÉKsz.; ÚMTsz.

dúskálkodik ❖ tárgyatlan ige ◦ 12a ◦ (rég v. nyj)
dúskálkodik vmiben (átv is)
〈vmely személy〉 vminek, kül. ételnek, italnak bővében van, dúskál benne(, és tetszés szerint, bőven, pazarlóan él vele)
távozásod meg komoritaná [apádat]; de annakutánna melly nagy röm nem töltené kedvét, midőn  tégedet jó tétimnek, mellyekkel  maga-is bvölködvén, bíráſiban gazdagon duskálkodni látna?
(1774 Kónyi János ford.–Marmontel)
Kedve szerént dúzskálkodott mindenben
(1807 Dugonics András ford.–Voltaire)
duskálkodtak a drága sok dinnyében s gyümölcsben
(1872 Jókai Mór)
Én néztem az ablakon, hogy te hogy dúskálkodol abban a temérdek sok jó ételben
(1906 Móra Ferenc)
Sosem dúskálkodhattam úgy a jó, vért megmozgató, elmét elernyesztő tevékenykedésben, mint itt [a kertben]
(1962 Németh László²)
a.
bőségben(, pazarló módon) él
Duskálkodni: fennyen klteni, vesztegetni, részegeskedni
(1792 Kisded szótár)
ronda szemmel nézik a duskálkodó földesúr fiát
(1878 Jókai Mór)
ő a maga erdőfedte örökségére folyvást ráfizet, A Tanussyak ellenben dúskálkodnak
(1885 Jókai Mór)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dúskál; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások