dusztig (0) l. dosztig

dosztig hsz 0 (biz)dusztig (rég)

1. ’nagy mennyiségben, bőven, ill. hosszadalmasan, sokáig, untig’ ❖ mulatták vólna magokat duſztig a’ Bálban és Klubban (1790 Kóré Zsigmond ford.–Kotzebue C2744, 19) | Amit csak megkíván a szeme, szája, mind eleibe rakják az asztalra dosztig! (1879 Jókai Mór CD18) | csak dolgozni ne kelljen, és dosztig alhasson (1962 Lengyel József 9395004, 247) | az egész masinéria – mert az van dosztig! – minősíthetetlen. Szikora effektjeinek (szegény Brecht forog a sírjában...) köszönőviszonyuk sincs a darabbal (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’a jóllakásig 〈eszik, iszik vmiből〉, úgy, hogy többet nem kíván enni’ ❖ [a sertés] holott ſemmit ſem dolgoznék, még-is minden nap’ jó gobonával, és eledellel dúſztig tartják vala, ugy-hogy napról-napra mind kövérebb lenne (1776 Esopus meséi ford. C1641, 181) | a’ madár, doſztig adj bár innya ’s enni: Még-is az erdre kívánkozik menni (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 23) | Bécsben különben sáskákat is ettem – dosztig – üres óráimban (1874 Herman Ottó CD10) | Ma együtt iszunk dosztig (1891 Jókai Mór CD18).

2a. dosztig van vmivel, es. vkivel ’〈annak kif-ére, hogy vkinek elege van vmiből, torkig van vele〉’ ❖ móggyát ejtem még, hogy elhalgaccz, ülnék arr’ a lepcses szádra, ebanyáju! dosztig vagyok már vélled ugy is (1880 Katona Lajos C5947, 132) | Most már dosztig vagyok a rébuszokkal… (1917 Herczeg Ferenc 9241029, 56) | feledjük el minél előbb a nagy TV-t, és a kis tv-re meg a vegyes Tv-re se kapjunk rá, mert dosztig vagyunk a töméntelen betűszóval (1958 Magyar Nyelvőr C6010, 129).

Vö. CzF. duztig; ÉrtSz.; TESz. doszt; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz. doszt

dusztig lásd dosztig
dosztig határozószó 0 (biz)
dusztig 0 (rég)
1.
nagy mennyiségben, bőven, ill. hosszadalmasan, sokáig, untig
mulatták vólna magokat duſztig a’ Bálban és Klubban
(1790 Kóré Zsigmond ford.Kotzebue)
Amit csak megkíván a szeme, szája, mind eleibe rakják az asztalra dosztig!
(1879 Jókai Mór)
csak dolgozni ne kelljen, és dosztig alhasson
(1962 Lengyel József)
az egész masinéria – mert az van dosztig! – minősíthetetlen. Szikora effektjeinek (szegény Brecht forog a sírjában...) köszönőviszonyuk sincs a darabbal
(1998 Magyar Hírlap)
2. (rég)
a jóllakásig 〈eszik, iszik vmiből〉, úgy, hogy többet nem kíván enni
[a sertés] holott ſemmit ſem dolgoznék, még-is minden nap’ jó gobonával, és eledellel dúſztig tartják vala, ugy-hogy napról-napra mind kövérebb lenne
(1776 Esopus meséi ford.)
a’ madár, doſztig adj bár innya ’s enni: Még-is az erdre kívánkozik menni
(1787 Csenkeszfai Poóts András)
Bécsben különben sáskákat is ettem – dosztig – üres óráimban
(1874 Herman Ottó)
Ma együtt iszunk dosztig
(1891 Jókai Mór)
2a. dosztig van vmivel, es. vkivel
〈annak kif-ére, hogy vkinek elege van vmiből, torkig van vele〉
móggyát ejtem még, hogy elhalgaccz, ülnék arr’ a lepcses szádra, ebanyáju! dosztig vagyok már vélled ugy is
(1880 Katona Lajos)
Most már dosztig vagyok a rébuszokkal…
(1917 Herczeg Ferenc)
feledjük el minél előbb a nagy TV-t, és a kis tv-re meg a vegyes Tv-re se kapjunk rá, mert dosztig vagyunk a töméntelen betűszóval
(1958 Magyar Nyelvőr)
Vö. CzF. duztig; ÉrtSz.; TESz. doszt; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz. doszt

Beállítások