egybevesz ts ige 9b

1. (rég) ’〈több dolgot〉 egymáshoz illesztve összeköt, egymáshoz kapcsol’ ❖ Három öreg juhot egygyüvé kötöttem, Alájok egy tárſam’ gyapjok közé töttem, Magam egy Ürünek haſa alatt löttem. Egybe-vett juhokat amint kihajtotta [a küklopsz] Mindeniknek hátát jól meg-tapogatta (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 101) | Egybe véve a’ három fogalmat, mondhatjuk, miszerint az egyenlőség azon arány, melly szerint – ; polgári szabadság azon czél, melly végett – ; a’ jog pedig azon erő, mellynek ótalma alatt – az emberek társadalomba szövetkeztek (1848 Benczúr János 8038003, 23).

2. ’〈több dolgot, ill. ezek számát v. vmivel vmit〉 együtt vesz(i) (számításba), összead(ja), összesít(i)’ ❖ mind azoknak ſzámát egybe véſzk, kik mind ſzelidebb, mind mérgeſebb indúlatú himlbe vóltanak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 200) | Gyöngy, harmat, liliom, szellő, sugár, villám, Hajnal, korom, szélvész, hattyu, rózsa, hullám, Délibáb, menny, pokol... ha mind egybevészed: Recipe – és megvan a magyar költészet (1852 Arany János CD01) | A népszámlálás [a nyergest] egybe veszi a rokon szíjgyártóval és a tarisznyakészítővel (1916 RévaiNagyLex. C5710, 592) | Az egész népzenét nem a zenetörténet számon tartott remekműveinek egészével kell összehasonlítani, hanem az írásos műveltség kezdete óta termett bármiféle zene egészével: a mindenkori divat darabjaival, a tömegáruval, a selejttel, a könnyű zenével, rossz szerzők műveivel, és a remekművekkel együtt. Ha ezt mind egybevesszük, biztosan nem a néphagyomány aránya lesz rosszabb! (1990 Magyar néprajz CD47) | Mindent egybevéve a nemzetközi gazdasági helyzet biztató (2002 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.

egybevesz ❖ tárgyas ige ◦ 9b ◦
1. (rég)
〈több dolgot〉 egymáshoz illesztve összeköt, egymáshoz kapcsol
Három öreg juhot egygyüvé kötöttem, Alájok egy tárſam’ gyapjok közé töttem, Magam egy Ürünek haſa alatt löttem. Egybe-vett juhokat amint kihajtotta [a küklopsz] Mindeniknek hátát jól meg-tapogatta
(1780 Dugonics András ford.–Homérosz)
Egybe véve a’ három fogalmat, mondhatjuk, miszerint az egyenlőség azon arány, melly szerint – ; polgári szabadság azon czél, melly végett – ; a’ jog pedig azon erő, mellynek ótalma alatt – az emberek társadalomba szövetkeztek
(1848 Benczúr János)
2.
〈több dolgot, ill. ezek számát v. vmivel vmit〉 együtt vesz(i) (számításba), összead(ja), összesít(i)
mind azoknak ſzámát egybe véſzk, kik mind ſzelidebb, mind mérgeſebb indúlatú himlbe vóltanak
(1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot)
Gyöngy, harmat, liliom, szellő, sugár, villám, Hajnal, korom, szélvész, hattyu, rózsa, hullám, Délibáb, menny, pokol... ha mind egybevészed: Recipe – és megvan a magyar költészet
(1852 Arany János)
A népszámlálás [a nyergest] egybe veszi a rokon szíjgyártóval és a tarisznyakészítővel
(1916 RévaiNagyLex.)
Az egész népzenét nem a zenetörténet számon tartott remekműveinek egészével kell összehasonlítani, hanem az írásos műveltség kezdete óta termett bármiféle zene egészével: a mindenkori divat darabjaival, a tömegáruval, a selejttel, a könnyű zenével, rossz szerzők műveivel, és a remekművekkel együtt. Ha ezt mind egybevesszük, biztosan nem a néphagyomány aránya lesz rosszabb!
(1990 Magyar néprajz)
Mindent egybevéve a nemzetközi gazdasági helyzet biztató
(2002 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.

Beállítások