elkeserítő mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → elkeserít.

II. mn 17C1

’kétségbeejtően rossz, ill. feszültséget okozó 〈helyzet, esemény, tevékenység〉’ ❖ a’ Vallásbéli külömbség miatt meg-történt trvénytelen nyomattatás vagy el-keſerít boſzſzantás nélkül [vezessék az országot az államférfiak] (1790 Szacsvay Sándor C3787, 13) | elkeseritő politicai lépésektől (1843 Pesti Hírlap CD61) | [az 1830-as években a horvátok és magyarok között meglevő,] százados jó viszonynak vége szakadt, s mind gyakoriabbak lettek az elkeserítő surlódások (1894 Gracza György CD45) | elkeserítő volt ez a véget nem érő gyógykezelés (1936 Kunszery Gyula CD10) | [Belgrádban] a drámai áramhiány miatt egyre elkeserítőbb a helyzet, egész városnegyedek borultak sötétségbe (2000 Magyar Hírlap CD09).

a. (-en raggal, hsz-szerűen) ’kétségbeejtő mértékben, nagyon’ ❖ az emberi munkaerő […] kiutalt értéke elkeserítően silánynak érződik az ipari termékek árainak árnyékában (1973 László-Bencsik Sándor 9383004, 379) | elkeserítően alacsonyak az orvosi fizetések (1993 Országgyűlési Napló CD62) | elkeserítően kevés pénz jut a kultúrára (1996 Magyar Hírlap CD09) | a Margit körúton elkeserítően magas mértékű a légszennyezés (1998 Országgyűlési Napló CD62) | a műsorok közel kilencven százaléka elkeserítően durva, agresszív (2002 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉKsz.

elkeserítő ❖ melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenév → elkeserít
II. melléknév ◦ 17C1
kétségbeejtően rossz, ill. feszültséget okozó 〈helyzet, esemény, tevékenység〉
a’ Vallásbéli külömbség miatt meg-történt trvénytelen nyomattatás vagy el-keſerít boſzſzantás nélkül [vezessék az országot az államférfiak]
(1790 Szacsvay Sándor)
elkeseritő politicai lépésektől
(1843 Pesti Hírlap)
[az 1830-as években a horvátok és magyarok között meglevő,] százados jó viszonynak vége szakadt, s mind gyakoriabbak lettek az elkeserítő surlódások
(1894 Gracza György)
elkeserítő volt ez a véget nem érő gyógykezelés
(1936 Kunszery Gyula)
[Belgrádban] a drámai áramhiány miatt egyre elkeserítőbb a helyzet, egész városnegyedek borultak sötétségbe
(2000 Magyar Hírlap)
a. (-en raggal, hsz-szerűen)
kétségbeejtő mértékben, nagyon
az emberi munkaerő […] kiutalt értéke elkeserítően silánynak érződik az ipari termékek árainak árnyékában
(1973 László-Bencsik Sándor)
elkeserítően alacsonyak az orvosi fizetések
(1993 Országgyűlési Napló)
elkeserítően kevés pénz jut a kultúrára
(1996 Magyar Hírlap)
a Margit körúton elkeserítően magas mértékű a légszennyezés
(1998 Országgyűlési Napló)
a műsorok közel kilencven százaléka elkeserítően durva, agresszív
(2002 Magyar Hírlap)
Vö. ÉKsz.

Beállítások