elkötelezett mn-i ign, mn és fn
I. mn-i ign → elkötelez.
II. mn 12B
’vmely ügyet, eszmét, irányzatot stb. v. vkit feltételek nélkül, odaadóan követő, támogató 〈személy, csoport, szervezet stb.〉’ ❖ ezeknek a megmozdulásoknak a résztvevői is a legelkötelezettebb rétegből, az újbirtokosok közül kerültek ki (1947 Sarkadi Imre 2055014, 88) | őszinte rokonszenvvel kísérik a nagy kínai nép harcát az ázsiai semleges államok, s a különböző még el nem kötelezett népek (1958 Magyar Nemzet szept. 21. C0354, 3) | Földessy Gyula, Ady elkötelezett híve a költő egyik versét magyarázta neki lelkes hevülettel, s Benedek Marcell ettől kezdve a század nagy lírikusának bűvkörébe került (1990 Rónay László CD53) | a szakértelem kormánya elkötelezett kell legyen abban is, hogy ez a szakértelem megfelelő utánpótlást is kapjon (1994 Országgyűlési Napló CD62) | [Jókai Mór] politikai nézeteiben Tisza Kálmán elkötelezett híve, családi kapcsolataiban a Rádayak többgenerációs barátja (2001 Csapó Csaba CD40).
a. ’ilyen személyre v. csoportra jellemző 〈gondolkodásmód, viselkedés stb.〉, ill. ilyen személy, csoport által létrehozott, elkötelezettségéről tanúskodó 〈mű〉’ ❖ Az elkötelezett humanizmusról szóló szavak éppen a Nyugatban, Babits lapjában hangzottak el először, 1933-ban (1966 Illés László CD53) | elkötelezett kommunista magatartás (1975 Pesti János 2056008, 86) | 1962-ben megjelentek a „cinéma vérité” hatását tükröző, elkötelezett dokumentumfilmek (1992 Sándor Tibor 2010011, 63) | Marx György könyvét a kíváncsi gimnazistáknak, az őket tanító tanároknak, a tömegtájékoztatásban elkötelezett újságíróknak [szánja] (1996 Természet Világa CD50).
b. (rég) ’〈udvariassági kifejezésekben, gyakr. elköszönésben, búcsúzásban〉’ ❖ a’ kikért ezen Mentségemet kéſzitettem, azoknak Kegyeſségekbe ’s békeſséges türéſekbe magamot bizodalmaſon ajánlván, vagyok hív tiſztelettel, el-kötelezett ſzólgájok (1788 Magyar Kurír C0313, 56) | örömmel fogadván minden alkalmatosságot […] annak a szives jó indulatnak valóságosíttására, mellyel maradok: Az Urnak el-kötelezett kész szolgája (1790 Pálóczi Horváth Ádám C2555, 35).
III. fn 3B4
1. ’vmely ügyet, eszmét, irányzatot stb. v. vkit feltételek nélkül, odaadóan követő, támogató személy, ritk. csoport, szervezet stb.’ ❖ A császárság Francziaország egységét visszaállitván, a világban Orosz ország ellensulyává lett […]. A császárság szövetség vala Europával; de ez által nem lett senkinek vetélytársa vagy elkötelezettje (1855 A Magyar Nép Könyve C2997, 228) | minden becsületes író a legnagyobb elhivatás és felelősség elkötelezettje (1935 Sík Sándor 9598009, 1) | A Bartók-zene igazi elkötelezettjei (1970 Zoltai Dénes 1165001, 137) | [a háború után még a szürrealizmus] gazdagsága szembetűnő. René Char, az úttörők egyike, líráját esszenciális, filozofikus expresszióvá sűríti, Prévert kiadja első, igazi „chanson”-okból álló, tehát tömegek ajkára szánt dalait, az „elkötelezettek” (Aragon, Éluard) programszerűen újra elhatárolták magukat (1981 A magyar irodalom története CD53) | Mit tehet a vezető, aki fúrást észlel maga körül? Nos, reakciója beállítódásától függ, attól, hogy milyen vezetési stílus elkötelezettje (1986 Csepeli György 1029001, 45) | Az egykor Lipcsében és most immár több mint félévszázada Stuttgartban működő [Hiersemann] cég mindig is elkötelezettje volt a könyvekkel, és azon belül is különösen a régi nyomtatványokkal foglalkozó művek közreadásának (2001 Borsa Gedeon CD40).
1a. (birtokszóként) (rég) ’〈udvariassági kifejezésekben is:〉 vkinek a híve, hódolója’ ❖ Kurtán meg-hajtá magát eltte, egy: El-kötelezettje vagyok az Úrnak! mondásával (1806 Szabó Sámuel ford. C3783, 51) | [Betti] főérdeme, hogy bármekkora társaságot ugy el tud mulattatni, mintha megannyi feje s szája lenne. […] Mindnyájan, kik körötte lélekzünk, elkötelezettjei vagyunk már, csak egy férfi van az egész udvarban, ki mit sem akar tudni, hogy szép nő van a’ háznál (1841 Remény C3612, 142).
2. (rég) ’vkinek a lekötelezettje, adósa, annak vmely dolog viszonzásával v. megfizetésével tartozó személy’ ❖ De mit mondjunk arról, aki hozzá [ti. az uzsoráshoz] folyamodik, s elkötelezettjévé teszi magát (1864 Halmágyi Sándor C2006, 179) | Kivánságodat, még ha elkötelezetted nem volnék sem tagadhatnám meg (1866 Szathmáry Károly C3859, 122).
Vö. ÉKsz.; SzT.