ellentét fn 3B 

1. ’az a viszony, hogy két v. több dolog v. személy teljesen, homlokegyenest különbözik egymástól, v. egyik a másikkal ellenkező tartalmú, jellegű, tulajdonságú, ill. az a tulajdonság, jellegzetesség, amelyben az ilyen dolgok v. személyek különböznek egymástól, kontraszt’ ❖ a’ mi szívünknek érzelmes állapotja, a’ való világgal örökös ellentétben (Gegensatz) lévén (1824 Tudományos Gyűjtemény C5568, 72) | Socrates a tételes joggal ellentétbe helyezi a nem irottat, egyetemest és természettől fogva létezőt (1885 Pulszky Ágost 8380001, 46) | nagy még az eltérés és sok az ellentét a tárgyaló felek felfogásában (1902 Hazánk 2107001, 3) | a fény és az árnyék (a fehér és fekete) ellentéte (1912 Szabó Dezső 9623017, 54) | [Darwin elmélete] szöges ellentétben áll az emberiség speciális teremtésével kapcsolatos […] hagyományos keresztény nézetekkel (2010 Petri Gábor 3068001, 32).

1a. (rendsz. birtokszóként v. tbsz-ban) ’ilyen viszonyban álló dolgok v. személyek vmelyike (a másikhoz való viszonyában)’ ❖ Nemzetiség és keresztyénség köztünk a’ középkorban nem csak össze nem olvadott, hanem egyik ellentéte vala a’ másiknak (1833 Muzárion C5250, 83) | Hiszen éppen az ellentétek vonzzák egymást: a férfi és a nő (1874 Jókai Mór CD18) | Megjelenik a világban a nyomósító ellentét, az Isten mellett az ördög (1911 Babits Mihály C0697, 68) | Pietizmus és deizmus mint végletes ellentétek állottak egymással szemben (1927–1930 Thienemann Tivadar 9707003, 157) | [Mari nővérem] alig járt el programokra, leginkább olvasott […]. Nálam hét évvel idősebb Anna nővérem pont ellentéte volt Marinak. Ő világéletében csak társaságban érezte jól magát (2010 Magyar László András 3153008, 808).

2. (-ben raggal, hsz-szerűen, -val/-vel ragos szó n.: rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmely állítás, tény, amely vmely dologgal v. személlyel kapcsolatban v. vmilyen körülmények között igaz, egy másik dologra v. személyre, ill. más körülmények között viszont nem érvényes〉’ ❖ [a történetírók a Bamian melletti hegyeket Paropamisnak nevezik,] ellentétben az igazi Indian Kaukaz vagy Hindu Kus-tól, mellytől csakugyan meg kell különböztetni (1838 Honművész C6072, 354) | [a disputálás a] társalgási életben ritkán vezet kivánt sikerre […]. Ellentétben az értekezés […] a’ sikert könnyebbíti ’s biztosítja (1841 Pesti Hírlap C1514, 394) | vannak olyan bőrök, melyek szárazak, durvák lesznek e szappantól, ellentétben olyanokkal, melyekre különösen lágyítólag és símitólag hat (1885 Wohl Janka 8529002, 99) | Velük [ti. a csürhésekkel] ellentétben a kondások viszont nem tartoztak a falu népéhez (1940 Szűcs Sándor 2202001, 150) | Az idős szerkesztő [ti. Szilágyi Ferenc] tehát – Sándor fiával ellentétben – még nem ismerte fel a folyt. köv. sajátos varázsát (2010 Szajbély Mihály 3288003, 146).

3. (Irodt) ’〈stilisztikai alakzatként:〉 egymással szemben álló, kontrasztot képező tartalmi v. formai elemek együttes használata, ill. az így létrejövő, a hangok, szavak, mondatok stb. szintjén megnyilvánuló hatás, antitézis’ ❖ a hasonlat a metaphorát és allegoriát, […] az ellentét az ironiát alapitja (1850 Purgstaller József 8351014, 40) | Az ellentét (antithesis) szokatlan élességgel világítja meg az összemért tárgyakban mind a hasonló mind az ellenkező tulajdonságokat. pl. Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben. Ifju vér, öreg bor ficzkándott erökben (1895 Négyesy László 8329001, 206) | [Csuzy Imre 18. századi prédikátor] jellemző vonása az allegorizálás, az ellentétek kedvelése (1964 Varga Imre CD53) | Milyen motívumra épül Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról írott epigrammája? […] Milyen ellentétek jelennek meg a versben? (2002 Magyar Hírlap CD09).

4. (rég, Fil) ’a tézissel szembeállított, annak ellentmondó, azzal ellentéteset állító v. azt tagadó tétel; ellentétel, antitézis’ ❖ az originális gondolatot ’s az ellentétnek bátor ki mondását únnya (1818 Cserey Miklós C2568, 525) | A’ teremtő gondolat ellentétjét nemzi, elszakad önmagától, meghasonlik önmagával (1838 Taubner Károly 8468001, 5).

5. ’szembenállás, konfliktus, ill. viszály, ellenséges viszony’ ❖ [a szövetségi kormány bizonyos rendeletei az] egyes statusok’ némelly érdekivel ellentétben vannak (1833 Jelenkor C0225, 29) | e két család gyakran ellentétben állott egymással (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381001, 80) | Nem örömest helyezte magát ellentétbe [Jókai] azok véleményével, kikkel társalgott (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | a Kína és Japán között felmerült háborús ellentét (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 207) | népi-urbánus ellentét (1966 Béládi Miklós CD53) | [1990-ben] a hatalom megszerzéséért folytatott küzdelemben az MDF és az SZDSZ ellentétei is kiéleződtek (2010 Romsics Ignác 3276001, 15).

Ö: érdek~, osztály~.

ÖU: alap~, nézet~, párt~, szín~.

Sz: ellentétez.

Vö. CzF. ellentét · ellentétel; ÉrtSz.; TESz. ellen-; ÉKsz.; ÚMTsz.